Újabb pofon jöhet Brüsszelből Orbánéknak

2011. március 21. 12:16

Végképp felboríthatja a kormány költségvetését, ha Brüsszel jogsértőnek minősíti a különadók egy részét, márpedig erre szakértők szerint komoly esély van. Az első két hónap óriási hiányának fényében a rendkívüli tartalékolás és a tervezett reformcsomag együtt sem lesz elegendő a kieső bevételek pótlására és a beígért deficitszám tartására.

Az a tény, hogy az első két hónapban máris összejött az egész évre tervezett hiány több mint négyötöde, megdöbbenést és némi pánikot váltott ki a kormánykörökben. Hírek szerint a költségvetés félretervezéséről már korábban sejtésük volt, ezért döntöttek sebtében a 250 milliárdos intézményi megszorításról, ekkora deficitre azonban nem számítottak. A rossz adatok mögött ráadásul a bevételi és kiadási oldalon egyaránt olyan strukturális problémák vannak, amelyeket nem lehet átfogó változtatások nélkül orvosolni, tehát nincs esély arra, hogy az év hátralévő részében a trendek jelentősen javuljanak. A Széll Kálmán Tervben ígért intézkedések hatása az idén már lényegtelen lesz, s még ha átfogó szerkezeti reformcsomagról döntenének is, amelynek egyébként egyelőre nincs jele, annak kedvező költségvetési következménye csak hosszabb távon lehet.

A GDP-hez mért három százalék alatti hiány tartásához tehát maradnak az egyszeri, rendkívüli intézkedések, amelyekkel viszont több komoly baj van. Az egyik és legfontosabb, hogy az alapvető gondot, a nagy rendszerek - egészségügy, oktatás, közigazgatás, nyugdíj- és szociális ellátás - súlyos, régóta hurcolt és egyre égetőbb problémáit nem oldják meg. Márpedig minden hozzáértő, sőt még a laikus számára is nyilvánvaló, hogy ezek a jelenlegi állapotukban sokáig nem tarthatóak fenn, egyszerűen finanszírozhatatlanok. Minél később nyúlnak hozzájuk, annál nehezebb lesz mindenki számára az átalakítás, és ez a teher addig is visszafogja az ország fejlődését.

Visszafogja a GDP-t

A következő nagy baj a kormány által éppen az átfogó reformok halogatására tett egyszeri egyensúly javító intézkedésekkel, hogy pontosan a gyorsítani szánt gazdasági növekedés ellen hatnak, így csökkentik a GDP bővüléséből adódó kedvező lehetőségeket. A bankadó például 160 milliárd forintot vesz el a pénzügyi szférától, akkor, amikor ez a terület még ki sem heverte a világválság következményeit. Minden alapot nélkülöz az a demagóg érv, hogy az extraprofit egy részét vonják el: a különadó nyomán a tavalyi második félévben a 37 bank kétharmada veszteséges lett, sőt az OTP és a K+H nyeresége nélkül az egész szektor veszteséges volt. Ennek közvetlen hatása van a kockázatvállalásra és a hitelezésre, azaz a gazdasági szereplők és a magánemberek egyaránt nehezebben jutnak pénzhez, mint korábban. Ez szakértők szerint önmagában mintegy fél százalékkal fogja vissza a GDP-t.

A többi ágazatra, a távközlésre, az energetikára és a kereskedelemre kivetett különadó alapvetően a beruházásokra, a munkaerőpiacra és az infláció alakulására van kedvezőtlen hatással. A többletterheket egy cég sem tudja lenyelni, s mivel a fogyasztás nem növekszik, azaz a bevételei nem nőnek, főleg a költségek lefaragásával igyekszik kompenzálni a kiesést, ez pedig a fejlesztések visszafogását és létszámcsökkentést jelent elsősorban. Emellett árakat is próbálnak emelni, ebben nem a kormánykommandóktól való félelem, hanem a piaci korlátok jelentenek csak némi visszafogó erőt, a drágulás azonban elkerülhetetlen, legfeljebb a mértéke kérdéses.

Nem old meg semmit

Az egyszeri egyensúly javító intézkedések további baja, hogy megszorító jellegűek és átfogó reformok nélkül sosem elegendőek és mindig újratermelődnek. Ez máris beigazolódott: ahogy a kormány adócsomagja és túlzott költekezése miatt a hiány egyre magasabb lett a vártnál és a prognózisok is egyre sötétebb képet mutattak, sorra bővült a különadók köre és hosszabbodott a kivetés időszaka. Emlékezzünk: eredetileg csak a bankadóról volt szó és két évről, ma már további három ágazatot érint és valamilyen formában legalább 2014-ig fennmarad a külön teher. Azonban még ez sem elegendő, ezért volt szükség a magán-nyugdíjpénztártagok pénzére is a büdzsé finanszírozásához.

Sajnos, a helyzetet látva ez is gyorsan elfogy, a mozgatható része pedig korlátozott, ezért újabb forrásokra volt szükség, ezért jött a 250 milliárdos költségvetési tartalékolás. Ennek nagy hibája, hogy szintén nem old meg semmit, csupán minden koncepció és átalakítás nélkül egyszerűen költséglefaragásra kényszeríti a minisztériumokat és közintézményeket. Így csak halmozza a bajokat és szembe menetel a kormány meghirdetett céljaival, egyebek között például a foglalkoztatottság növelésével és a közszféra hatékonyabb működtetésével.

Jogsértési eljárás várható

Mindezeken túl újabb gond, hogy a dolgok állása szerint az eddigi különadók és megszorító lépések sem lesznek elegendőek a hiány tartásához. Az Európai Bizottság ugyanis jogsértési eljárást indított hazánk ellen a távközlésre kirótt többletterhek miatt. Az uniós szabályok ugyanis a korrekt piaci verseny szempontjai miatt tiltanak minden olyan extraadót, amely nem a működtetés költségeit fedezi, a mi esetünkben pedig nyilvánvalóan nem arra megy el a pénz. Az eddigi hasonló esetekben már nagy országokat, a franciákat és a spanyolokat elmarasztaltak, és szakértők szerint nálunk is ugyanez várható. Ha ez így lesz, akkor nem csupán az ebből tervezett évi 60 milliárd esik ki, de a már beszedett adót is vissza kell fizetni.

S ez még nem minden. Jogsértési eljárás várható az energetikai különadó kapcsán is, azt ugyanis az EU-szabályok tételesen tiltják. Ha esetleg ott is minket elmarasztaló döntés születik, a tavalyi és idei együttes kieső bevétel már meghaladja a 200 milliárd forintot, és nagy kérdés, a kormány azt miből kívánja pótolni. Sok választása nincs: vagy hagyja elszaladni a hiányt - ami több mint kockázatos, különös tekintettel arra, hogy a legújabb adatok szerint a tavalyi deficit is jóval magasabb az Orbán Viktor által elhamarkodottan bejelentett számnál -, vagy további egyszeri megszorításokkal teszi helyre a büdzsét, amivel viszont újabb pofont ad lassan kiábránduló szavazóinak. Igazi csapdahelyzet, amiért a Fidesz-kormány csak saját végiggondolatlan lépéseit hibáztathatja.