Bod Péter Ákos szerint a kelet-közép-európai térségben tapasztalható korrupció is az elvándorlást erősíti
A 2010-es évtized nagy részében kifejezetten támogató volt a világgazdasági helyzet, így dinamikusan tudott fejlődni a magyar gazdaság is. Az utóbbi időben évi 10 százalék körüli ütemben nőttek a jövedelmek is, de a magyar bérszint még mindig elmarad a térségi átlagtól. A német és az osztrák szinthez képest például kétszeres-háromszoros bérkülönbség figyelhető meg – fejtette ki Bod Péter Ákos előadásában a Növekedés tudósítása alapján.
A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára elmondta, hogy a különbség oka, hogy nekünk elsősorban azt a nagy lemaradást kellett behoznunk, amelyet a 2008-as válság okozott Magyarországon.
Az elmúlt néhány évben ráadásul számos új világgazdasági konfliktus jelent meg. A bizonytalansági tényezők közé tartozik az éleződő amerikai-kínai kereskedelmi háború, az észak-koreai és az iráni fenyegetés, a Nyugat és Oroszország közötti ellentétek, a brexit, az Európai Unión (EU) belüli feszültségek növekedése, és nem utolsósorban a klímaváltozás.
Mindez azért is érdekes Magyarország számára, mivel a külföldi tulajdonú vállalkozások aránya nálunk a legmagasabb (51,4 százalék) a hozzáadott értékhez képest, miközben az EU átlaga mindössze 25 százalék.
Fotó: Merész Márton
Bod Péter Ákos kiemelte, hogy az előrejelzések szerint a következő években fokozatosan csökken a magyar gazdasági növekedés üteme. Az idei évre még 4,2, 2022-re viszont 3,3 százalékos GDP-bővülés várható. Ennek megfelelően a bruttó átlagkeresetek növekedési üteme is visszaesik, az idén várható 10 százalékról – 2022-re – 5,9 százalékra.
A közgazdász problémaként említette, hogy Magyarország a Bloomberg innovációs listáján csak a 32. helyen áll. Azt is hangsúlyozta, hogy folyamatosan figyelemmel kell követni, miként lehet javítani az oktatáson és a képességek fejlesztésén, hiszen ezek is meghatározzák a bérek további emelkedését.
A kelet-közép-európai térség esetében a világgazdasági kockázatok mellett az elvándorlás, a munkaerőhiány, a területi szétszakadás, az elégedetlenség és a populista politika is komoly kockázati tényezőt jelent.
Bod Péter Ákos szerint a térségben tapasztalható korrupció különösen káros, mert erősen sújtja a fiatalokat és a képzetteket, és ezzel gyorsítja az emigrációt.
