Az újságírás talán hobbivá válik a jövőben
Chris Anderson, az amerikai technológiai és kulturális magazin, a Wired főszerkesztője a Spiegel című német hetilapnak adott interjújában beszélt arról, milyen kihívásokkal szembesíti az internet a hagyományos sajtót, milyen új webes üzleti modellek alkalmazhatóak és arról is, miért olvassa szívesebben a Twittert mint a napilapokat.
„Nem használom azt a szót, hogy újságírás, média és hír. Nem hiszem, hogy ezek a kifejezések ma bármit is jelentenének. A XX. században jól körülírták a lapkiadást – ma inkább kerékkötők,” mondta Anderson.
Szerinte nemigen találhatunk szavakat, amelyekkel leírhatnánk a tömegkommunikációt, mert egy olyan „különös korszakban” élünk, amelyben az előző évszázad kifejezései már elveszítették jelentésüket. Mit jelent a »hír« szó, ha a hírek többsége amatőröktől származik? – elmélkedett.
Újságírói kérdésre, hogy olvasta-e a reggeli lapot, Anderson kategorikus nemmel felelt. Állítása szerint észre sem venné, ha például a lakóhelye szerinti napilap, a San Francisco Chronicle megszűnne, mert számtalan más forrásból informálódik. Például a Twitteren, elektronikus levelezésén keresztül, a különböző hírportálok RSS-szolgáltatásai révén és netes csevegések alkalmával jut el hozzá az információ.
„Megválogatom a forrásaimat és megbízom bennük,” mondja. „Ha valami figyelemre méltó történik a világban, arról hallani fogok. Az iráni elnökválasztást követő tiltakozásokról hamarabb értesültem, mint hogy a lapokban megjelent volna, mert azok a személyek, akiknek Twitter-bejegyzéseire feliratkoztam, törődnek az ilyen eseményekkel.”
Anderson úgy látja, hogy a hagyományos újságírás termékei, habár továbbra is értékesek, ma már csupán a kisebbséget képviselik. A nagy médiavállalatok korábbi monopóliuma (sugárzási- és terjesztési egyeduralma) mára elenyészett. Ma már bárki beszámolhat az általa fontosnak vélt eseményekről, és az internet révén információja széles tömegekhez jut el.
„Az újságok ma már nem fontosak. Meglehet, hogy fizikai, nyomtatott formájukban nem is lesznek működőképesek a jövőben. Az információ szerkesztésének, elemzésének, többlettartalommal való felruházásának és elosztásának folyamata azonban továbbra is működik.”
Anderson a web-alapú üzleti modelleket egyelőre kialakulatlannak látja. Ez megoldásra váró probléma, hiszen az internetes újságok reklámbevételei messze elmaradnak a nyomtatott lapokétól.
"Minden a névről, az ismertségről szól. Ezek a legértékesebb javak. Ma a pénz már nem elsődleges tényező: ha van neved, és ismernek az emberek, akkor meg fogod találni a módját, hogyan forgasd ezt vissza pénzzé. Ismertség és hírnév ugyanis nem pénzügyi javak. Az emberek nagy többsége az internetre ingyen ír. Mi például megpróbáltuk fizetni néhány bloggerünket, de úgy érezték, hogy ez sértő számukra. Nem a pénzért csinálják, hanem azért, hogy elismertségük és hírnevük növekedjen, vagy csupán szórakozásból," mondta Anderson.
Hogy a klasszikus újságírás, amely kétségkívül drágábban termel, fel tudja-e venni ezzel a jelenséggel a versenyt, egyelőre kérdéses.
A Wired főszerkesztője szerint a múltban a média teljes embert kívánó foglalkozás volt, de a talán afelé haladunk, hogy részmunkaidős elfoglaltsággá válik. Az is elképzelhető, hogy a jövőben az újságírás nem is szakma lesz, hanem egyfajta hobbi. Nincsen semmiféle törvényszerűség arra nézve, hogy az iparágak örökké ugyanolyan formában létezzenek. Hiszen példája szerint valaha a patkolókovács egy jól menő szakma volt...
"A kérdés nem az, hogy lesz-e munkája az újságíróknak, hanem az, hogy az emberek hozzájuthatnak-e az információhoz olyan formában, ahogyan szeretnék. A piac ezt el fogja dönteni. Ha megtaláljuk a módját, hogy az online tartalmakat hozzáadott értékkel ruházzuk fel, akkor pénzt is tudunk vele keresni," véli Anderson.
