A magyarok csak álmodhatnak a cseh vagy szlovák fizetésekről

2018. november 22., 15:57

Szerző:

2017-ben Magyarország a V4-tagállamok között az utolsó helyen állt az átlagbéreket tekintve. Az elmúlt két évben felerősödött hazai béremelési trend hatására különbség lassan csökken – állapítja meg a Policy Agenda elemzése. De mi lesz később? 

Az adatok alapján 2018-ban a várakozások szerint Romániában lesz a legnagyobb a béremelkedés üteme. Ugyanakkor a magyar növekedési ütem jónak mondható, ennek köszönhetően csökken a többi V4-tagállamhoz mért lemaradásunk. 2021-re azonban az előrejelzések szerint majdnem összeér a növekedés mértéke. 

A 2019. évi költségvetési törvényekben szereplő előrejelzések
(az előző évhez képest, százalék)

Forrás: Policy Agenda

A legfőbb kérdés, hogy a negyedik Orbán-kormány bérek szempontjából hogyan zárja ezt a kormányzati ciklust. A tavalyi adatok alapján – ha megvalósul a bruttó bérek emelkedése a vizsgált országok költségvetési törvényeiben rögzített módon – folytatódni fog Magyarország bérfelzárkózása a lengyel-cseh-szlovák hármashoz.

Ugyanakkor 

az átlagfizetések mindegyik országban még mindig minimum 10 százalékkal magasabbak lesznek, mint Magyarországon. Csehországot nézve pedig megmaradna a 30 százalékos különbség.

Az adatok azt mutatják, hogy jelen állapotában a magyar béremelkedési ütemezés kevés ahhoz, hogy a magyar bérek ne legyenek jelentősen kisebbek, mint közvetlen versenytársaink esetében. A különbség csökkenéséhez a most zajló bértárgyalásokon, és főleg az alacsonyabb növekedési ütemű 2020-2021-es években a tervezettnél magasabb nettó béremelés kell. Ehhez pedig az adórendszer változtatása szükséges – állapítja meg a Policy Agenda.

A jövő évi bérnövekedést jelentősen befolyásoló minimálbérről szóló tárgyalásokon nem sok előrelépés látszik. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi egyeztetésén a munkaadók ragaszkodtak az 5 százalékos emeléshez, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék. A kormány eközben harmadikként hátradőlve várja, hogy a két fél állapodjon meg a kérdésről. Elvileg december közepéig meg kellene állapodni,de még a fórum következő ülésének időpontját sem tűzték ki.