Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni! Banki átutalással, sőt, már bankkártyával azonnal előfizetheti, és máris postázzuk Önnek!

Karanténban a demokrácia – Ajánló lapunk 2020. április 2-i számából

2020. április 1. 07:57 - szerző: 168 Óra

A felhatalmazási törvénynek a határidő hiányán kívül van még egy sarokpontja, amelyet az ellenzék nem fogadhatott el. Ez pedig a Büntető törvénykönyv módosítására tett javaslat, amely szerint aki „a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Iskola a kanapén

Egyik pillanatról a másikra kellett bevezetni a digitális oktatást, így nem csoda, hogy az országban különbözőképpen reagáltak a kihívásra az egyes iskolák. A tanárok vérmérsékletüktől és rugalmasságuktól függően oldják meg a hirtelen jött feladatot, így aztán az összkép nagyon vegyes. Sokan lelkesen vetették bele magukat a munkába, mások nem tudnak elszakadni a régi beidegződésektől, és mindenáron a távoktatásban is a hagyományos eszközöket erőltetik. Már ahol erre van mód, mert a leszakadó településeken sok családnál áram sincs, ezeken a helyeken ellehetetlenült az oktatás. Őket aztán igazán magukra hagyta a kormány, ahogy a hajléktalanokra sem gondol senki – mondhatni, szokás szerint. Ami pedig a külföldi példákat illeti: meglepő módon tőlünk nyugatra sem mindenhol alapvetés, hogy egyik pillanatról a másikra fel tud állni egy működőképes rendszer. Akár lehetőség is lehet ez az időszak a felzárkózásra, de a szakértő szerint ez nagy valószínűséggel nem fog bekövetkezni. Szerinte szeptembertől visszazökken az iskolai élet a megszokott kerékvágásba.

Lapozzon bele!

Ott folytatjuk, ahol abbahagytuk?

Digitális oktatás terén 2018-ban az Európai Unió 28 tagországot rangsoroló listáján a 23. helyen álltunk. Noha tény, a Kréta rendszert elindították, jelen helyzetben, amikor nagy tömegeket kéne így tanítani, a Kréta nem működik. Megjelentek itt-ott, véletlenszerűen okostankönyvek is, de a tanárok szerint ezek sem a leghasználhatóbbak. Máskülönben nem az interneten kutakodnának.

Kilátástalan helyzetben

A magyar kormány a koronavírus fenyegetése közepette – a rendkívüli helyzetben – is saját hatalmát igyekszik erősíteni. Eközben azonban egy szót sem ejtenek a legelesettebbekről, a társadalom perifériájára szorult emberekről, akiket a vírus ugyanúgy – sőt talán még fokozottabban – érinthet, mint a többi embert. Ezt persze az elmúlt években már megszokhattuk a Fidesztől. A magyar illiberalizmusban, illetve a szerintük erősödő kereszténydemokráciában aligha mutatnak jól a magyar gettótelepeken generációk óta mélyszegénységben élők, főleg ha még a kisebbséghez is tartoznak.

Karanténpszichológia

Nem tudjuk, hogy a hónapokig tartó vírusjárványnak milyen hatása lesz az egyéni és társadalmi mentális állapotunkra. Nem voltunk ugyanis még ilyen helyzetben, nincs róla tapasztalatunk. A karantén magánya vagy az összezártság egyaránt megterhelő, és a szorongást fokozza, hogy azt sem tudjuk, meddig kell ezt kibírni. Ám ez a vészhelyzet is, mint minden krízis, lehetőséget ad a pozitív változásokra is: felértékelődhetnek az emberi kapcsolatok, nőhet a szolidaritás. Cikkünkben Síklaki István szociálpszichológust és Bánki György pszichiátert kérdeztük a jövő forgatókönyveiről is.

Eljátszott esélyek

A magyar társadalom nagyon rossz mentális állapotban találkozik a jelenlegi kihívásokkal. Hiába hirdet a miniszterelnök összefogást, ez éppen miatta lehetetlen, hiszen elvesztette a bizalmat – mondja Inotai András közgazdász professzor. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója szerint a koronavírus fenyegetésekor visszaüt az a politika, hogy tíz év alatt minden területet tudatosan és felelőtlenül leépítettek, pénzügyileg kivéreztettek. Most valóban válságot kellene kezelniük, de ehhez nem értenek. Ebbe fognak belebukni.

Kormányzás – kontroll nélkül

Intenzív hatalomkoncentráció és a munkavállalók jogainak csorbítása. Ezek a kísérőjelenségei annak, hogy Magyarország alkalmazkodni próbál a tömeges járvány körülményeihez. Miközben rohamtempóban folyik a kivéreztetett magyar egészségügy és a szétzilált közegészségügyi rendszer válságüzemmódba állítása, a kormány jogot szerzett arra, hogy a törvényeket rendeletekkel írhassa felül, méghozzá időbeli korlátok nélkül. A büntető törvénykönyv módosítása után lehetségessé vált, hogy a független sajtót vagy civilszervezeteket rémhírterjesztéssel vádolhassák, ha mást állítanak, mint a hivatalos tájékoztatás. Az viszont kevesebb figyelmet kap, hogy egy kormányrendelet gyakorlatilag hatályon kívül helyezte a Munka törvénykönyvét.

Az idősek lettek az új migránsok

Ez már nem a generációk háborúja. Jóval több annál. Egy ország fordult az idősekkel szembe. A legnagyobb kockázatú csoportból az elmúlt hetekben első számú közellenség lett. Úgy tűnik, a központi kommunikációban valami nagyon félrecsúszott.

Melódráma

Borítja a koronavírus az évek óta stabil foglalkoztatottsági mutatókat: Európa-szerte tömeges elbocsátások kezdődtek. Ez a hullám Magyarországot sem kerüli el. A végét még senki sem látja, eközben a kormány kizárólag adóelengedésekkel, járulékcsökkentésekkel szeretné könnyebbé tenni a munkahelyek megtartását. Az álláskeresési járadékhoz nem akar hozzányúlni a kabinet, pedig ennek emelése is kellene ahhoz, hogy a bajbajutottak sikeresen átvészelhessék a járvány okozta krízist.

Pázmánd lelke

Egyik ismerősöm hívta fel rá a figyelmemet, azt mondta, életében nem találkozott még olyan csupa energia asszonnyal, mint ő. Ha a napjai 28 órából állnának, azt is kitöltené. Valami miatt mindig halogattuk a személyes találkozást, aztán beütött a járvány, így maradt a telefon. Csakhogy furcsa olyan valakiről portrét írni, akit sosem láttam. Megkerestem a 2210 lakosú Pázmánd honlapját, gondolván, az első fotó bizonyára a település első emberét mutatja majd. De tévedtem. Valahol eldugva, a helyi lap egyik számában bukkantam a harmincas éveinek végén járó csinos asszony, dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika első fényképére.

Kétélű fegyverek

A helyzet kulcsa a félelem. Közösségi portálokon érzékelhető: egyre többen aggódnak amiatt, vajon nem alakul-e ki a mostani állapothoz képest is veszélyesebb bűnözési hullám a járvány következtében. Hogy a félelem terjed és komoly reakciókat vált ki, arra jó példa a katonaság megjelenése éppúgy, mint az, hogy egyes önkormányzatok megpróbálnak létrehozni valamiféle helyi kis erőszakszervezetet – a helyi erőszakkal szemben. A helyzet rengeteg kérdést vet fel.

Kalandos utazás öt határon át

Franciaországban voltunk még a koronavírus-őrület kezdetén. Akkor még úgy tűnt, hogy csak Kínára és egy-két elszigetelt esetre vonatkozik. Aztán eldurvult a történet. A végén már kijárási tilalomban töltöttük a napokat. Végül nekivágtunk a hazaútnak, mielőtt végleg bezárul minden határ. Kocsival röpke 1400 kilométer, normál esetben 14 óra. Normál esetben – de mostanság nincs normál eset.

Lételeme a vibrálás

Szült három gyereket. Most már van három unokája, mind külföldön. Ezekre éppúgy nagyon büszke, mint „előéletére”. Író, újságíró, a Magyar Televízió riportere, műsorvezetője volt. Rendhagyó portré Bayer Ilonáról.