A sikerre is fel kell tudni készülni – Ajánló lapunk 2020. január 9-i számából

2020. január 9. 09:17 - szerző: 168 Óra

Gera Marina színésznő az Örök tél című, a Gulagon játszódó történelmi televíziós film női főszerepéért a közelmúltban vehette át a Nemzetközi Emmy-díjat. Eddig csak egyetlen magyar, Ragályi Elemér rendező- operatőr kapta meg az elismerést. A harmincöt éves színésznővel az egyik december végi reggelen, egy pesti kávézóban készítettünk interjút.

Gombnyomogatók és a többiek

A jelenlegi hatalom kilenc év alatt szavazógéppé silányította a parlamentet. Az ellenzéket ennek megfelelően a demokráciát igazoló biodíszletté kívánták tenni. A képviselők kétharmadát – ők a kormánypártiak – ez nem zavarja, sőt remekül elvannak. A többiek pedig egyelőre különféle akciókkal tudják észrevétetni magukat.

Játszani minden hangszeren

Meg kell mutatni., hogy van egy olyan politikai valóság is, amely a köztársaság értékrendjét képviseli. Ez a vállalás hatja át a Párbeszéd képviselőjének, Tordai Bencének parlamenti munkáját. Azt mondja, az Országgyűlésben éppúgy ott kell lenni, mint az utcán, használni kell minden eszközt és lehetőséget, ott kell lenni minden színtéren. És bízik benne, hogy az ellenzék tavalyi sikerei kihatnak a következő évekre is.

Lapozzon bele!

A nagy házmester kilenc éve

A pálya maratoni hosszúságú. Kövér László (minimum) harmincegy éve mozog a politikai színtéren, és ezzel már Szent István-i időtávokhoz közelít. Magunk sem hittük volna, de Magyarországon meglepően hosszú életűek a feltelepített, represszív rezsimek, százötven, negyven, Ferenc József-i hatvannyolc évben mérhetők, gerontológiai okból roppannak meg. Kövér most mégis mintha megrendülne. Maga sem tudja, miért érzi magát olyan rosszul, mint a hanyatló nyolcvanas évek derekán. Pedig az táguló, bontakozó világ volt. A párhuzam (rossz és új rossz között) megfontolásra érdemes, és Kövér érzelmi észlelései pontosak szoktak lenni.

A keresztény szabadságról

A barmeni nyilatkozat 85 évvel ezelőtt, Adolf Hitler hatalomra jutásával egy időben készült. A német evangélikus egyház belső ellenzéke – élén Dietrich Bonhoeffer lelkész-teológussal – szembefordult a náci ideológiával, elítélte a politikában és az egyházban kialakuló egyeduralmi állapotokat, szembeszállt a politikai messianizmussal és elsőként figyelmeztetett az antiszemitizmus veszélyeire. A most decemberben, Budapesten rendezett  nemzetközi, ökumenikus találkozón kiadott   nyilatkozat nem véletlenül hivatkozik erre, amikor így fogalmaz: „Nem csak a zsidó-keresztény örökségből és a vallásszabadságot hirdető felvilágosult humanizmus eszméiből táplálkozunk, erős szál közöttünk az antifasiszta elkötelezettség és hagyomány is. Összeköt minket a szándék, hogy ellenálljunk a rasszizmus, az antiszemitizmus, a kirekesztés és megbélyegzés minden formájának.”

Nem engednek

Az egyházi jogaitól 2011-ben megfosztott, Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangélikus Testvérközösség mellett három alkotmánybírósági döntés, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a magyar államot elmarasztaló ítélete és nemkülönben az Egyesült Államok kormányának figyelmeztetése áll. A kormány mindezek ellenére sem hajlandó visszaadni Iványiék jogait és a jogfosztásból eredő, immár több milliárdos elmaradt támogatását sem.  

2020 aranyév lesz 

Németország feje fölül feltehetően 2019 utolsó negyedévében elvonultak a recesszió veszélyének sötét fellegei, azonban ezt globális tekintetben aligha mondhatjuk el. Ilyenkor pedig mindig jól jöhet az a több évezredes tapasztalat, hogy a sárga fémnél jobb menedéket aligha lehet találni az olyan bizonytalan helyzetekben, mint a jelenlegi. A 2020-as esztendő ezek szerint aranyév lesz.

Nincs legyőzhetetlen kétharmad

Ha a magyar ellenzék túl akarja lendíteni a társadalmat a külső hatások hagyományos elutasításán és a változatlansághoz való ragaszkodáson, akkor nagyon alaposan ki kell fejtenie, hogy mit jelent ez a mai Európa, hogy mi van a nemzetállamokon túl, és hogy ahhoz milyen viszonyt kell kialakítanunk – vélekedett lapunknak adott nyilatkozatában Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.

Csernobil a mának is üzen

Az HBO sorozat eredeti főhőse a 168 órának nyilatkozik

A filmsorozat Legaszov sorsán keresztül mutatta be a szovjet bürokrácia fojtogató légkörét, azt a hazugságmechanizmust, amellyel még az erőmű személyzete előtt is titkolták az RBKM-típusú reaktorok konstrukciós hibáit. A katasztrófa után Legaszov akadémikus életét az atomerőművek és általában az ipari létesítmények biztonságának erősítésére tette fel. A kommunista párt vezetése rossz szemmel nézte tevékenységét, lassan kiszorították a pályáról, mígnem az akadémikus  öngyilkos nem lett. Lapunk munkatársa Barát József a nyolcvanas évek második felében a Magyar Rádió moszkvai tudósítója volt, akinek Legaszov akadémikus a katasztrófa utáni első sajtótájékoztatója után adott exkluzív interjút. Rövidített változata 1986. június 27-én hangzott el a 168 Óra című rádióműsorban, most teljes terjedelemben közöljük.

Egy kollégium kortalan közössége

Az Oldalkosár utca és a Szőnyi Benjámin utca kereszteződése nemcsak Hódmezővásárhely központja, hanem sok tízezer diáknak jelenti évtizedek óta a világ közepét is, ahol szélesre nyílnak a tizenéves értelmek és érzelmek.

Bálványdöntés Bagdadban

Az új év második napján Donald Trump amerikai elnök utasítására kivégezték „Irán második legerősebb emberét”. A támadást irányítható robotrepülővel (úgynevezett drónnal) hajtották végre Irakban, a bagdadi nemzetközi repülőtér területén. Az akció következtében meghalt egy magas rangú iraki katonai vezető is, aki az Irán-barát iraki erők egyik parancsnoka volt.

Zágrábi őrségváltás

A szociáldemokrata Zoran Milanović volt miniszterelnök legyőzte a konzervatív Kolinda Grabar-Kitarović eddigi államfőt a horvát elnökválasztáson. Az országot ugyan továbbra is a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kormánya irányítja Andrej Plenković miniszterelnök vezetésével, de még az idén parlamenti választások lesznek, és a mostani elnökválasztás kimenetele komoly figyelmeztetés a jobboldalnak.

Egy ország, két rendszer

1984. december 18-án írta alá Pekingben Margaret Thatcher miniszterelnök a nyilatkozatot, amely szerint Nagy-Britannia másfél század után, 1997-ben átengedi gyarmatát, Hongkongot a Kínai Népköztársaságnak. „Joggal lehetünk büszkék, és bízhatunk a jövőben” – mondotta volt a konzervatív kormányfő. Napjainkban aligha lehetnek büszkék alkujukra a britek, és láthatóan nem bízik a jövőben a jó hétmillió hongkongi nagy többsége sem.

Putyin ügynöklistája

Az orosz parlament jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében immár jóformán bárki, aki valamilyen formában anyagi támogatást kap külföldről, köteles külföldi ügynökként bejegyeztetni magát, ideértve nemcsak a médiát, hanem személy szerint annak munkatársait is. Az új törvényt, amelyet jogvédők a szólás- és a sajtószabadság újabb korlátozásának tekintenek, Vlagyimir Putyin elnök aláírta.

A pápa kétszer

Habemus papam – ez a latin kifejezés hangzik el a vatikáni Szent Péter-bazilika mellvédjén a protodiakónus bíboros ajakiról, amikor új egyházfőt választanak. Habemus papam duobus, akár ezt is mondhatta volna Jean-Louis Tauran, amikor hat és fél évvel ezelőtt bejelentette, hogy Jorge Mario Bergogliót, Buenos Aires püspökét választották a bíborosok a lemondott XVI. Benedek pápa utódjául. A brazil Fernando Meirelles ebből a valamennyire teoretikus, de logikus elgondolásból indult ki, A két pápa (The Two Popes) című duplikált életrajzi filmje ugyanis arról a nagyon speciális helyzetről mesél, amikor római katolikus egyháznak két – egy hivatalban lévő és egy emeritus – egyházfője van.

Szilveszteri percek

A mi világvevőnknek legfeljebb képzeletbeli antennái vannak. Arra használjuk őket, hogy érzékeljük a média folyamatait. Nem öncélúan persze, hanem azért, hogy felhívhassuk rájuk az olvasók figyelmét. Eseményekről, tendenciákról, szereplőkről írunk minden héten ebben a rovatban. Műsorokról és a hátterükről, vagyis arról, miképpen etetik hétről hétre a nézőket. A társadalmat.

Kezdettől fogva van bennem rezignáció

Sosem fogok memoárt írni címmel jelent meg Radnóti Sándor esztéta, filozófus kötete, amelyben azokat a mestereit, barátait és ismerőseit idézi meg, akik már nincsenek köztünk: Balassa Pétert, Békés Pált, Csoóri Sándort, Donáth Ferencet, Esterházy Pétert, Heller Ágnest, Könczöl Csabát, Nemes Nagy Ágnest, Weöres Sándort és másokat. Összesen harminchatan szerepelnek benne. Köztük az egyetlen még élő Soros György, aminek presze oka van. A Magvető által kiadott könyv élén egy hosszú beszélgetés, életútinterjú olvasható, amelyet Jánossy Lajos, Fehér Renátó és Nagy Gabriella készített Radnótival, Komolyan vettem az íróasztalomat címmel.

Eldöntöttem, hogy maradok

Decemberben két díjjal is elismerte a hazai irodalmi élet a Kossuth-díjas Végel László vajdasági író eddigi munkásságát; kiérdemelte a Városmajor 48 életműdíját és ő lett a közönségszavazatok alapján az Év írója, és vele együtt megkapta az Arany Medált. Legutóbbi regénye, a Temetetlen múltunk bár önéletrajzi mű, mégis a nemzeti kisebbségi lét évszázados történelmi traumáit villantja fel.

Műanyag a tájban

Milyen kettősség van egy emberben, aki szereti a közönségét, szívvel-lélekkel alkot és ad elő, de nem akar megfelelni külső kényszereknek? Aki a városban nem elég városi, a tanyán nem elég tanyasi? Kollár-Klemencz Lászlóval kívülállóságról, a természet és az emberi kapcsolatok eróziójáról is beszélgettünk.