Piroska, a farkas

2014. június 10., 15:38

Nem mese az, amit a Kamra színpadán látunk. Nagyon nem az. A darab szerzőjét, a nemrég elhunyt Rubin Szilárdot egykönyves írónak ismeri, aki ismeri, aki olvasta Csirkejáték című remekét. Alkotott pedig mást is, többek között egy befejezetlen művet, az Aprószenteket, mely egy több évtizedes, különös érzelmektől vezetett nyomozás (rész)eredménye. A eset még 1953-54 ben történt, amikor Törökszentmiklóson rejtélyes körülmények között eltűnt öt tizenéves kislány, amiért az akkori „néphatalom” – kétséget kizáró bizonyítékok hiányában is – büntetni akart. A törvény keze egy fiatal nőre, Jancsó Piroskára sújtott le; a lányt végül fölakasztották. Ennek az ügynek eredt a nyomába Rubin Szilárd, aki nem titkolt rokonszenvet érzett az elkövető – vagy a hatodik áldozat? – iránt, s e félbeszakadt nyomozás keltette fel Gothár Péter rendező figyelmét.


Ahol a farkas is jó – ez a címe e sötét és rejtélyes bűnügy színpadi változatának. Ami nem is szokványos bűnügyi történet, hiszen tudjuk, vagy a szerzőkkel együtt tudni véljük, ki az elkövető és mi lesz végül a sorsa. Az előadás sokkal inkább egy kor, az ötvenes évek rejtett, sokunk számára ma is ismeretlen, borzongató háttérvilágát mutatja be. Képek villannak fel, egy-egy élesen megvilágított helyszín a nyomasztó sötétségben: egy rendőrségi kihallgatóterem, egy magányos pad a falusi utcán, a szovjet laktanya, egy cigarettafüstös éjszakai presszó búgó hangú dizőzzel. Vádak, gyanúsítások, szörnyülködés, rettegés. Zátonyra futott életek, háborús sebek, antiszemitizmus, vérvád. Széthullott családok, szexuális tévelygés. Piti vesztegetések, csencselés, árulás. Ideiglenes szovjetek. Farkasbőrbe bújt Piroska, aki négy-öt forintért árulja megfojtott áldozatai ruháját.

Tudjuk-e vajon, miféle világban éltünk és élünk talán ma is? Miféle farkastörvények munkálnak köz- és magánéletünk kulisszái mögött? Ebbe borzong bele a néző, aki egy ponton a szó szoros értelmében is részese lesz ennek a rendkívül dinamikus és felkavaró előadásnak. A remek teljesítményt nyújtó színészek – a Piroskát alakító Borbély Alexandra, továbbá Rezes Judit, Pelsőczy Réka, Keresztes Tamás, Kovács Lehel, Mészáros Béla és a többiek – megdöbbentő erővel jelenítik meg egy hazugságra épített rendszer kegyetlen, de jó esetben is zavarodottan sodródó szereplőit.

Ferencz Zsuzsa

Tegnap 17:13

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.