Minden nehézség ellenére is sikeres a nemzet színháza
November óta a Nemzeti Színházzal és a főigazgatójának nevével volt tele a sajtó. A cikkekben azonban nem a sokrétű repertoárról, a telt házas előadásokról és a sikeres gazdálkodásról írtak; pedig ha valamiről lehetne írni, ezekről bizony lehetne. Alföldi Róbert sajtótájékoztatóján is éppen ezt hangsúlyozta: „nagyon szeretném, ha az elmúlt hónapokkal ellentétben a lényegről, a munkáról beszélhetnénk.”
A színész-direktor elmondta, a kulturális tárca 2010 márciusában 1,7-ről 1,45 milliárdra csökkentette a színház költségvetését, valamint a Paksi Atomerőmű is visszavonta az 50 milliós éves támogatását. A szigorú gazdálkodás a művészi programokat is érintette, a tavalyi évadban a korábbi 120 millió forintos keret mindössze 40%-át költhették ilyen eseményekre. Annak ellenére, hogy a teátrum mintegy 300 millió forinttal kevesebből gazdálkodhatott, a 2010-es évben minden meghirdetett programot és bemutatót sikerült megtartaniuk, ráadásul a januári bérek kifizetése miatt sem kellett áthidaló kölcsönt felvenni.
A Nemzeti Színházat gyakorta érték olyan – főként jobboldali – támadások, hogy kísérlezetőműhely és rétegszínház, ezt látszik azonban cáfolni az 50%-kal növekvő bérleteladás és a 2009-hez képest újabb 10 ezerrel gyarapodó nézőszám. Ezek az adatok egyes előadásra lebontva nagyjából 95-97%-os nézettséget jelentenek. Éves szinten 120 ezer néző látogatja a színházat, egyharmaduk a 14-25 éves korosztályból kerül ki. A főigazgató örül, hogy „a srácok körében sikk lett a Nemzetibe járni.”
Az említett sárdobálás nem kímélte a színház repertoárját, számos darab került támadások kereszttüzébe: nagy botrány övezte Vlagyimir Szorokin A jég és Martin Sperr Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című előadását is. Ez utóbbi darab középpontjában egy Abram nevű férfi áll, aki ellen hajtóvadászatot indít egy bajor falu. Az ok: a férfiről elterjed, hogy homoszexuális. A legtöbb kifogás mégis Kacsoh Pongrácz daljátékával, a János vitézzel kapcsolatban merült fel. Többen sérelmezték, hogy Juliska (!) és a tündérek prostituáltak, Jancsi pedig a Nyugati aluljárója helyett régi faluját választja. Minden bizonnyal sem az emlékezetes parlamenti felszólaló, sem Vidnyánszky Attila nincs tisztában azzal, hogy a Nemzeti Színház nem Petőfi, hanem Kacsoh Pongrác művét dolgozta fel, és ebben bizony a főhős számára nem létezik Tündérország.
A 2011/2012-es évad egyik legjelentősebb változását jelenti, hogy a színház úgy döntött, három évad és közel 60 előadás után leveszi a repertoárjából a János vitézt. Alföldi elmondta, „ennek oka nem a hisztéria, ami körülötte van, hanem az, hogy a hisztéria megbuktatta az előadást.” Azt is hozzátette, hogy annak idején pont esett a választása erre a darabra, hogy „legyen valami, amivel biztosan nem lesz baj, mert mindenki szeretni fogja.” A János vitéz kétféle szereposztásának utolsó előadásai február 6-án lesznek.
Alföldi Róbert felsorolta az idei, már javában zajló évad még hátralévő eseményeit: a soron következő bemutató éppen a János vitézre reflektáló Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe lesz. Kovács Márton és a Mohácsi-fivérek darabját február 25-én mutatják be. A sok zenével színesített „katonadolog” 1946-ban játszódik, egy kis falu színjátszó körét Szibériába hurcolják a János vitéz előadásáról.
A színház további két bemutatót tart még: február 26-án Esterházy Péter Én vagyok a Te című darabját, és május 6-án Az ember tragédiáját mutatják be, Alföldi rendezésében.
Az idei, kortárs évad után szeptembertől a klasszikusok évadja következik, kilenc tervezett bemutatóval, mondta Alföldi. A műsortervben szerepel szerepel többek között G .B. Shaw Szent Johannája, Molière-től A fösvény, Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja és Bródy Sándor A tanítónő. Két Shakespeare-darab is bemutatásra kerül: Alföldi Róbert jegyzi a rendhagyó Hamlet-előadást és Andrei Şerban is visszatér egy rendezés erejéig. A román származású művész még nem döntötte el, melyik művet viszi színpadra, egyelőre az Antonius és Kleopátra vagy a Coriolanus között mérlegel.
A színház társulatában két apróbb változás történik. Az új évadtól Nagy Zsolt csatlakozik a Nemzeti Színház gárdájához, a közönség már láthatta őt A jég című előadásban. Rátóti Zoltán elfoglaltságai – a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatása – miatt már nem lesz tagja a társulatnak, de szerepeit tovább játssza.
A sajtótájékozató végén újságírói kérdésre Alföldi Róbert elmondta, egyáltalán nem áll szándékában válaszolni őt ért kritikákra. „Attilára nem reagálnék, megtette ezt a debreceni Jobbik” – célzott a főigazgató Vidnyánszky közelmúltbeli Lúdas Matyi-rendezésére.
