Meghatározták a Stonehenge köveinek pontos származási helyét

Stonehenge eredeti körének megépítésénél felhasznált kövek pontos származási helyét határozták meg brit geológusok. Régóta feltételezték a tudósok, hogy az építmény egyik alapanyaga, az úgynevezett "kék kövek" (riolitok) a 250 kilométerre lévő dél-wales-i Preseli-hegységből származnak. A Leicesteri Egyetem, valamint a Walesi Nemzeti Múzeum geológusai azonban most 70 méteres pontossággal határozták meg a lelőhelyet Pembrokeshire grófság északi részén.

2011. december 21., 11:31

Robert Ixes, a Leicesteri Egyetem és Richard Bevins, a Walesi Nemzeti Múzeum geológusa kilenc hónapon át gyűjtötte és elemezte a mintákat. A kőzetek ásványtartalma és "textúrája" alapján a kutatók 99 százalékos biztonsággal határozták meg, hogy a "kék kövek" a rhos-y-felin-i lelőhelyről származnak. Az itteni riolitok nemcsak különböznek az összes többi dél-walesi kőfejtőből származóktól, hanem magán a rhos-y-felin-i lelőhelyen belül is változik az összetételük.

A szakemberek régóta vitáznak arról, hogy hogyan kerültek a kövek Pembrokeshire-ből Wiltshire-be Kr.e. 3000 és Kr.e. 1600 között, amikor megépült Stonehenge. A régészek szerint az őskori lakosság szállította a köveket, míg a geológusok úgy vélték, hogy több százezer évvel korábban az előretörő gleccserek sodorták legalább félútig magukkal a sziklákat.


A mostani felfedezés viszont arra utal, hogy az őskori ember bányászott a rhos-y-felin-i kőfejtőben, így nagyobb a valószínűsége, hogy humán erővel, mintsem gleccseri "segítséggel" érkeztek Stonehenge kövei.

Timothy Darwill professzor, a Bournemouthi Egyetem Stonehenge-szakértője, valamint Geoffrey Wainwright, a Régészeti Társaság, a Society of Antiquaries korábbi vezető archeológusa, akik feltárásokat végeztek 2008-ban Stonehenge-ben, úgy vélik, hogy a kék köveknek rendkívüli "ideológiai" jelentőségük lehetett: a pembrokeshire-i szent forrásokkal hozták összefüggésbe. Így 250 kilométerről szállított köveknek természetfeletti erőt tulajdonítottak.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

2024. április 16., 06:00

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál.