Egyiptom szeretné visszakapni királynőjét

Záhi Havvász, az egyiptomi Legfőbb Régészeti Tanács elnöke újból bejelentette, hogy Egyiptom vissza szeretné kapni a Nofertiti királynő mellszobrát, ezért kérésével levélben fordult a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány elnökéhez. Szerinte a szobornak nem Németországban van a helye, hanem ott, ahol annak idején 1912-ben Ludwig Borchardt a szobrot felfedezte.

2011. január 31., 13:36

Berlin és Kairó között már évtizedek óta tart a vita arról, hogy valójában kit is illet Nofertiti királynő mellszobra. A Kr. e. 14. századból származó szobor évtizedek óta Berlinben van – a Neues Museum egy különtermében tekinthető meg.

A leleteket hajdanán a német régészek bemutatták a helyi régiség ellenőröknek – idáig megegyezik minden történet. Ám az egyiptomi hatóság és egyes szakemberek a mai napig úgy gondolják a szobrot illegális úton csempészték ki az országból, mivel a német régészek félrevezették az ellenőröket. Hawass elmondása szerint a szobor darabokban, agyaggal belepve került bemutatásra, és utólag, már az ország határain kívül állították újra helyre. „Ekkor jött rá az egyiptomi hatóság, hogy átverték és még az 1940-es években levélben fordultak Hitlerhez, hogy a mellszobrot visszakérjék”, meséli Havvász. A németek azonban a mai napig nem teljesítették kívánságukat.

Időközben hajdani feljegyzések és újságcikkek alapján a történetnek más változatai is felbukkantak. Többek között, hogy Borchardt tudatosan rosszabb minőségű fényképeket mutatott be az ellenőrzésen, amelyeken a királynő mellszobra becsomagolva, egy sötét sarokba állítva alig volt kivehető. Vagy, hogy a leletek között más feltűnő szobrokkal terelte el az ellenőrök figyelmét a valódi kincsről.

A szakemberek még nem állapítottak meg hivatalos verziót. Ám Dr. Havvász levele a Porosz Kulturális Örökség Alapítványhoz megérkezett, melyben felszólítja Németországot, hogy az UNESCO elveinek megfelelően segítsék elő az országból illegálisan eltulajdonított, a kulturális örökség részét képző leletek visszajuttatását - írta az atv.hu.

2010 áprilisában Egyiptom több tucat ország részvételével konferenciát szervezett azon kérdés megtárgyalására: hogyan lehetne kulturális és történelmi műalkotásokat a világ más részeiről, múzeumokból és privát gyűjteményekből visszaszerezni? Egyiptomot leginkább saját érdekei motiválták ennek a találkozónak a megszervezésében, mivel a Legfőbb Régészeti Tanács már évtizedek óta próbálja olyan ellopottnak tartott leleteknek a visszajuttatását kieszközölni, mint Nofretiti mellszobra vagy a Rosetta-kő. Az utóbbi 1802 óta a londoni British Museum tulajdona. Még Napoleon katonai fedezték fel a kőtáblát a Nílus partján, aminek segítségével később a tudósok megfejtették az egyiptomi hieroglifák titkát. A British Museum – a német Neues Museumhoz hasonlóan – megtagadta a lelet kölcsön- vagy visszaadását Egyiptomnak.

Ám Dr. Záhi Havvász kitartó és akaratos ember. Az elmúlt évek során több műkincset is visszaszerzett olyan nagy országoktól, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy Franciaország. Az utóbbi esetében először megfenyegették Franciaországot ásatási engedélyének bevonásával és a Louvre múzeummal való együttműködés felfüggesztésével, így a nyomás alatt kénytelenek voltak a kérésnek engedni és visszajuttatni Egyiptomba a még 1980-ban illegálisan eltulajdonított freskó maradványokat. A 3200 éves leletek Luxor mellől, a Királyok Völgyéből származtak. Az Egyesült Államok tavaly egy 3000 éves fáraó koporsóját adta vissza Egyiptomnak, amit még 1884 körül tulajdonítottak el.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.