Bella ciao: jiddis balladából olasz partizándal

2008. július 2. 22:21

Újságcikk járta be az olasz honlapokat és fórumokat, s vitte a meglepő hírt: a legismertebb olasz partizándal, a Bella ciao egy jiddis balladából ered. Az hellyel-közzel kiderült, hogyan került a dallam Kelet-Európából Amerikába, de hogy onnan hogyan jutott el az olaszokhoz, még rejtély.

Egy Párizsban turistáskodó olasz mérnök betért egy lemezboltba, és böngészés közben megpillantotta a Klezmer – Yiddis swing music című CD-t. Két euróért mérték, amit igen jutányosnak talált, így megvette, de csak pár hét múlva hallgatott bele a kocsijában, munkába menet. Egyszer csak azon kapta magát, hogy a népszerű partizándalt, „Bella ciao”-t énekli, a lemezről felhangzó dallam kísértetesen hasonlított ugyanis rá. Megnézte a borítót: Koilen–Mishka Ziganoff, 1919.

Nyomozásba kezdett, hogy megtudja, honnan a hasonlóság. Kutatókkal, klezmerzenészekkel e-mailezett. Megtudta, hogy Mishka Ziganoff roma harmonikás Odesszában született, New Yorkban nyitott éttermet, folyékonyan beszélt jiddisül, és klezmert játszott. A Koilen pedig a „Dus zekele mit Koilen” (Zsákocska szén) jiddis dal egy változata. Azt nem sikerült kiderítenie, hogy a zenei motívum, amelyet 1919-ben rögzítettek Amerikában, hogyan került vissza Európába, és vált olasz partizándallá. Talán hazatérő emigránsok hozták magukkal. Az olasz mérnök mindenesetre a La Repubblica című napilapban közzétette, amire jutott.

Amikor megláttam a neten az újságcikket, megdöbbentem. Csak nem ugyanaz? Vagy húsz évvel ezelőtt kaptam ugyanis egy klezmerkazettát, amelyen az egyik darab kísértetiesen emlékeztetett a Bella ciaóra. Egy klikk a hangfelvételre a neten, majd kotorászás a régi kazetták között, hopp, megvan, Early Klezmer Recordings 1910–1927 – ez bizony ugyanaz a felvétel. De amit én annak idején nem vettem észre, a más zenei ismeretekkel rendelkező olasz mérnök pedig nem vehette, hogy a Koilen második motívuma, ami a Bella ciao után jön, nem más, mint amit az iskolai karéneken így fújtunk annak idején: Munka hadának a lépése dobog...

Levelezni nem kezdtem ugyan, de keresgéltem egy kicsit a neten. A Munka hadát „Bécsi munkásindulónak” is nevezik, de Ausztriába csak a húszas–harmincas évek fordulóján került. Az eredeti az orosz polgárháború idején született, később a Vörös Hadsereg indulójává vált. White Army, Black Baron, dobta ki végül a Google. A dátum 1920, a zeneszerző pedig Samuel Prokass. A Prokass fivérek (Samuel, Dimitrij és Daniel) Kijevben születtek, mind képzett zenésszé váltak, ám gyerekként és kamaszként, hogy megéljenek, játszottak zsidó esküvőkön, rezesbandában, kísértek moziban némafilmet, ami jött. És – Iszaak Babelhez hasonlóan – harcoltak Bugyonnij lovashadsergében. Daniel és Dimitrij nagy zenei karriert futott be a Szovjetunióban, Samuel azonban emigrált, és a harmincas években végül Amerikában kötött ki, szép sikereket kezdett elérni a film világában, de hamarosan meghalt.

Mishka Ziganoffról alig találtam valamit. Megjegyezték: ahhoz képest, hogy orosz cigányzenész volt, rendkívül jól ismerte a romániai zsidó zenei repertoárt. A fia, Steve „Patalay” Ziganoff önmagát játszotta Robert Duvall Angelo, My Love? című 1983-as filmjében. (Miért Patalay? Podalay moldovai helységről kapta volna a nevét?) Ennyi. Nem tudni, hol és mikor született Kelet-Európában Mishka Ziganoff, de az biztos: 1919-ben New Yorkban játszotta Koilenként azt a dallamot, amelyből egy évvel később Samuel Pokrass indulót írt a Szovjetunióban. Valószínűleg mindketten egy klezmerzenekartól csippentették fel korábban a témát.

Végül zenei illusztrációként egy kis rögtönzött, interaktív ?Mi dalaink?

Először is a kályha, ahonnan elindultunk, az olasz mérnök vásárfiája Párizsból. Ezt játszotta Mishka Ziganoff 1919-ben Amerikában. Klikkeljen:


Az olasz partizándal, a Bella ciao. Klikk!

http://www.chambre-claire.com/PAROLES/Bella-Ciao.htm

Ami pedig a másik, Ziganoff által játszott dallamot illeti, íme a Pokrass-féle Vörös hadsereg-induló, amit magyarul Munka hadának a lépte dobog kezdettel fújta több nemzedék az iskolai énekkaron:

http://www.chambre-claire.com/PAROLES/White-Army,-Black-Baronn.htm

Aki pedig ragaszkodik ahhoz, hogy ez márpedig a Bécsi munkásinduló, az meghallgathatja egy modernebb, ám echte osztrák változatát Chris Peterkától

http://www.stamokap.org/mp3/Chris_4er_Peterka-Arbeiter_von_Wien.mp3

Végül a Bella ciao újabb multkulti változata Goran Bregovic interepretációjában (a Modena City Rablersszel) - ha túlesünk a lassú bevezető részen, mintha feltámadt volna Mishka Ziganoff…