Alföldinek egyetlen ponton sem kellett vitáznia

Csaknem tíz évvel ezelőtt már felkérték egyszer Alföldi Róbertet, hogy rendezze meg az István, a király című rockoperát. A Nemzeti Színház leköszönő igazgatója akkor nemet mondott, most viszont szívesen vállalta a 30. jubileumi előadás színpadra állítását.

2013. június 9., 10:06

- Nagyon sok munkám volt abban az időben, pedig különösen fontosnak tartom a művet és azt is, hogy a szerzők engem választottak – mondta a

Vasárnapi BlikknekAlföldi Róbert, aki állítja: egyetlen ponton sem kellett vitáznia Szörényi Leventével és Bródy Jánossal az idei, jubileumi előadás koncepcióján.

– Felnőtt és bátor művészi hozzáállás a részükről, hogy vállalják azt a kockázatot, hogy kortárs színházként értelmezzük az elmúlt 30 év legsikeresebb magyar darabját, amelynek dalait mindenki népdalként, kívülről fújja – mondta Alföldi. – Ez azt jelenti, hogy bennük ma ugyanúgy megvan az a művészi kíváncsiság, mint 30 éve. Én meg miért ne vállalnám? Egy ilyen darabot? Nagyon izgalmas, hogyan tud ma ez a történet működni. Ha belegondolunk, milyen konfliktusról szól, rájövünk, túl sok mindent nem kell aktualizálni benne ahhoz, hogy arról is szóljon, ami körülöttünk történik. István és Koppány sem akart mást, csak egy normális, élhető országot.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.