Online kiállításon is láthatók 1956 megrázó fotói

Új, online kiállításként is megtekinthető 1956 megrázó valósága. John Sadovy a magyar forradalomról készült fényképeit tette közzé a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM). 

2024. február 20., 10:51

Szerző:

1956 megrázó eseményeit dolgozza fel John Sadovy – A Szabadságharcosok között  című fotókiállítása. A nyolcvanöt történelmi felvételt bemutató időszaki kiállításhoz elkészült egy online tárlat, amelyet Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ munkatársai állítottak össze. A különleges fotók sok leírással és információval együtt a Nemzeti Múzeum honlapján a virtuális kiállítások között, a MuseuMap Galleryn pedig a Kiállítások menüpontban, az online kiállítások oldalon láthatók magyar és angol nyelven. 

John Sadovy (1925-2010), a Life című amerikai képes hetilap számára tudósító, cseh származású fotóriporter 1956. október 29. és november 1. között volt szemtanúja és krónikása az október 23-án kitört magyarországi forradalom eseményeinek. A fotóriporter világhírűvé vált képei mellett több olyan, Magyarországon korábban be nem mutatott felvétel látható az online kiállításban is, amely bepillantást enged a szabadságharcosok tűzszünet alatti életébe, valamint egy ausztriai menekülttáborban várakozó magyarok világába.

1956 megrázó felvételein gyermekek puskával a kezükben és holtak között kutató nők is megjelennek

A Szabadságharcosok között – John Sadovy fényképei az 1956-os magyar forradalom napjaiból című kiállítás 2023. október 21. és december 10. között volt látható Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlaton akadnak olyan felvételek is, melyeket csak korhatáros jóváhagyással lehet megtekinteni.

John Sadovy (1925–2010), a Life című amerikai képes hetilap számára tudósító, cseh származású fotóriporter 1956. október 29. és november 1. között volt szemtanúja és krónikása az október 23-án kitört magyarországi forradalom eseményeinek. A fotóriporter világhírűvé vált képei mellett több olyan, Magyarországon eddig még nem látott felvételt is látható, amelyek bepillantást engednek a szabadságharcosok tűzszünet alatti életébe. Munkái nem csupán a forradalom legvéresebb pillanatait mutatják be, Sadovy arra törekedett, hogy egy forradalmi helyzet minden aspektusát átadhassa képeiben. 

Gyermekek puskával a kezükben, a holtak között kutató nők, ellátmányt szállító asszonyok, párjukkal a romos házak közt sétálgató forradalmárok. A szabadságharc minden aspektusa eljut az emberhez a zabolátlan, ösztönös erőszaktól, a könnyed, emberi pillanatokig. John Sadovy Budapest utcáit járva fényképezett a Corvin köz környékén, a Kilián laktanyában, a Práter utcában, a Köztársaság téren, a Kossuth téren, és megörökítette Mindszenty József bíboros-hercegprímást az Úri utcai prímási palota udvarán.

Újságíró társa, Timothy Foote, a Life magazin 1956 decemberében kiadott, Magyarország harca a szabadságért című különszámában írt arról, mit tapasztaltak nyugati kollégáival az Üllői út és a Nagykörút kereszteződésének környékén. Szövegének néhány mondata pontosan megfeleltethető John Sadovy egy-egy fényképének: „A sápadt októberi nap fényénél kemény háborús pusztítás nyomait láttuk a városrészben. Az utcákat ellepte a szovjet tankok lövései által szétzúzott házak törmeléke. Rengeteg orosz halott feküdt groteszk testtartásban kiégett harckocsik, páncélozott autók, teherautók és önjáró lövegek mellett. Fehér köpenyes férfiak haladtak hullától hulláig és mésszel permetezték le őket, amitől a halottak arca hideg, szoborszerű szépséget kapott. Kisfiúk lövedékeket gyűjtöttek.  Egy férfi, kezében festékes edénnyel, egyik tanktól ment a másikig, és mindegyikre ráfestette a Kossuth-címert (a lázadás kitörése óta visszaállított magyar jelképet mint a szabadság szimbólumát). Felkelők kerékpárosokat és autókat állítottak meg igazoltatáshoz, vagy éppen teherautókon útnak indultak, hogy a gyűlölt ÁVH még kitartó csoportjai ellen harcoljanak. A betört kirakatok ellenére az üzleteket nem rabolták ki. Az egyik sarokra a lázadók az utca ellenőrzésére egy zsákmányolt páncéltörő ágyút állítottak” – írja a Magyar Nemzeti Múzeum.

(Kiemelt képünkön: Szabadságharcosok a Corvin köznél álló ISZU-152-es szovjet rohamlövegeken. Balra a Kilián laktanya, a háttérben kíváncsiskodók gyűrűjében egy tornyát vesztett szovjet JSZ-3-as nehézharckocsi. Budapest, 1956. október vége John Sadovy felvétele Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága Facebook oldala)

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.