Weimar és Liszt

Liszt születésének 200. évfordulójáról széles körben emlékeznek meg Türingiában is, ahol sok évet töltött, udvari karmesterként működött. Tiszteletére "Liszt Ferenc - Egy európai Türingiában" címmel nagyszabású kiállítást rendez a tartomány és sok hangversenyen szólaltatják meg alkotásait.

2011. május 22., 19:10

Liszt nem csak zongoraművészként, karmesterként, zeneszerzőként, de tanárként és zeneszervezőként is tevékenykedett az akkori nagyhercegségben és a maga idején meghatározta az ottani zenei életet. Tevékenységének központja Weimar volt: évtizedek koncertezése után itt talált végre elegendő nyugalmat ahhoz, hogy zenekari műveket is írjon, itt született főbb műveinek többsége. Goethe és Beethoven örökéhez méltóan az 1850-es években európai színvonalú zenei központtá virágoztatta fel a várost. A házat, amelyben élt, átfogó renoválás után nemrég újra megnyitották a nagyközönség előtt.

A mester és tanítványai más türingiai városokra is nagy hatást gyakoroltak, mint Eisenach, Sondershausen, Jéna, Erfurt és Meiningen. Az erfurti dómban az emlékév alkalmából bemutatásra kerülő Liszt oratórium, a Szent Erzsébet legendája így összekapcsolja a rendezvénysorozatot a Wartburggal és a Türingiában élt Árpádházi Szt.Erzsébet emlékével is.

Liszt zongorája a kiállításon

Weimarban június 24. és október 30. között lesz látható a "Liszt Ferenc - Egy európai Weimarban" című kiállítás. A Schiller-múzeum Liszt Ferenc életének állomásait mutatja be, az osztrák-magyar monarchiától Párizson, Svájcon át Olaszországig, utazásait szerte Európában, hogy végül a türingiai városban találjon alkotói nyugalmat. Nem csak a mester munkásságát, grandiózus életművét tárják a látogató elé, hanem az európai zene, az európai szellem történetében játszott szerepét is.

Liszt később, 1869-től haláláig, a legkülönbözőbb országokból érkezett zongoraművészeket oktatott Weimarban és hagyatékának jelentős részét kedves városára hagyta. A Goethe – és a Schiller-levéltár így a világ legnagyobb Liszt-gyűjteményével rendelkezik. Azok anyagából és más levéltárakból mutatnak be a kiállítás másik részében, a Kastélymúzeumban, eredeti Liszt-kéziratokat, alkotásainak első kiadásait. A hagyatékából származó személyes használati tárgyak, koncertplakátok, levelek, alkotásainak kéziratai mellett korabeli művészeti alkotások is láthatók lesznek a kiállításon, ahol változatos hang- és video-installációk viszik közel a látogatóhoz a magyar mester muzsikáját.

„A zongora kozmosza” mottóval a tárlat áttekintést ad a zongora 19. sz.-i fejlődéstörténetéről, a hangesztétikáról és a Liszt-korszak kultúrtörténeti környezetéről. A Liszt által kedvelt zongoratípusok mellett a kiállítás elsőként mutatja be a mester által Weimarban használt, nagy költséggel rekonstruált eredeti hangszereket. A tárlat fénypontja a Liszt-koncertzongorának a kiállítás alkalmából épített mása, a marseillei Boisselot & Fils műhelyből. Liszt ezzel a zongorával utazott hangverseny-körútjaira s Weimarban, az Altenburgban lévő lakosztályában ezen születtek kompozíciói. A kiállítás teljességéről interaktív hangterem gondoskodik, ahol a különböző hangszereken játszva fedezhetjük fel a hangkeltés és a zenei kommunikáció lehetőségeit.

A Liszt nevét viselő weimari Zeneművészeti Főiskola volt az egyik rendezője a februári nemzetközi Liszt-versenynek fiatal zongoraművészek részére. Augusztus – szeptemberben nemzetközi Bach-Liszt orgonaverseny helyszíne lesz Erfurt, Weimar és Merseburg, míg októberben Weimar és a bajorországi Bayreuth együtt rendezi a 7. nemzetközi Liszt – zongoraversenyt.