A sürgősségi ellátást is kifizettetik fél éves tb-tartozás után

A sürgősségi ellátásért is fizetniük kell azoknak, akik július után hat havi tb-tartozást halmoznak fel – idézi Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának szavait a Népszava. Az már korábban kiderült, hogy a tartozás miatt taj-számukat elvesztők csak a számla előzetes kifizetése után kaphatnak halasztható egészségügyi ellátást, de a sürgősségi ellátás eddig kivétel volt, az járt mindenkinek ingyenesen. Kiss elmondta: az új társadalombiztosítási törvény júliustól hatályos, az ezt követő hat hónapot már figyeli az adóhivatal. Akinek összejön a hathavi hátraléka – ez először január elsején lehetséges – annak a TAJ-számát a NEAK kötelezően érvényteleníti, a jogosultság ellenőrzésekor az ő „lámpája” barna-színű lesz. Ha a kezelőorvos ezt látja, akkor nem nyújthat számára a közfinanszírozás terhére ellátást.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának augusztus végi rendelete szerint a sürgősségi ellátásért is fizetnie kell annak, akinek nincs érvényes TAJ-száma. A számlát a – bizonyos esetekben életmentő  – beavatkozás után is ki lehet egyenlíteni. Ám a rendelet azt is előírja, hogy a beteget és a hozzátartozóját már a beavatkozás előtt tájékoztatni kell a várható költségekről. Az ellátásért a kórházak annyi pénzt kérhetnek, amennyit a NEAK-tól kapnának, de maximum 750 ezer forintot. A sürgősségi ellátás körébe tartoznak például a baleseti sérülések, a mérgezések, a szív és érrendszeri-, agyi keringési zavarok, hőártalmak, áramütések, vízi balesetek, akut hasi katasztrófák. Ezek közös jellemzője, hogy ellátás nélkül néhány perc vagy akár órák alatt visszafordíthatatlan állapotba kerülhet, maradandó károsodást szenvedhet, vagy meghalhat a beteg.

– Az új szabály beláthatatlan következményekkel járhat – figyelmeztettek szakértők. Előfordulhat, hogy az agyvérzéssel a sürgősségire kerülő ember maga, vagy hozzátartozója egyszerűen nem kéri majd az ellátást, miután meghallotta a beavatkozás árát, mert tudja, arra nem telik neki. A Magyar Orvosi Kamara már tavaly év végén arra figyelmeztetett: szélsőséges helyzeteket idézhet elő és veszélyeztetheti a gyógyítás folyamatosságát, ha a tisztázatlan jogviszony miatt az egészségügyi dolgozók kénytelenek megtagadni az ellátást.

Az új szabály nem vonatkozik a nyugdíjasokra, a 18 éven aluli gyerekekre és az egyetemi hallgatókra.