Populista rés – A nem kívánt Tommy Robinson

2018. augusztus 13. 21:33 - szerző: Hajdú Tímea

Tommy Robinson iszlámellenes aktivistát május végén tartóztatták le egy leedsi bírósági épület előtt, ahol épp egy pakisztáni banda tárgyalása folyt. Az aktivista ügyével kapcsolatban több napra hírzárlatot rendelt el a bíróság, majd kiderült, hogy a férfit gyorsított eljárásban 13 hónap börtönre ítélték a bíróság megzavarásáért. Története bejárta a világsajtót, és Európa-szerte, valamint az Egyesült Államokban is tartottak tüntetéseket az elengedéséért. Egyesek hősnek, mások sorsát megérdemlő szélsőségesnek tartják. A férfi olyan társadalmi problémákba nyúlt bele, amelyekkel a főáramú gondolkodók, politikusok és újságírók éveken át nem foglalkoztak. A napokban Robinsont szabadlábra helyezték, és újból kezdik az eljárás lefolytatását.

Tommy Robinson, igazi nevén Stephen Christopher Yaxley-Lennon 1982-ben született a délkelet-angliai Luton városában. Luton az elmúlt években úgy vált ismertté, mint az iszlám radikalizmus melegágya. A 2005-ös londoni robbantások terroristái is innen indultak útnak, egyikük azon a környéken nőtt fel, ahol Robinson nagynénje lakott. Robinson aktivizmusát a 2004-es beszláni túszdráma és vérengzés indította el, miután néhányan a városából úgy nyilatkoztak, hogy egy angol iskola elleni hasonló támadás elfogadható lett volna. Ennek hatására Robinson 21 évesen tüntetést szervezett Ban the Luton Taliban (Tiltsák be a lutoni tálibokat) címmel. Ezzel a demonstrációval indult viharos karrierje.

Robinson szokatlan szereplő az angol közéletben; nem végzett egyetemet, és erős munkásosztálybeli akcentussal beszél. A saját tapasztalata indította aktivizmusra. Egy 2016-os The Rubin Report-interjúban így beszélt nézeteiről: „Mindig megpróbálom elválasztani a muszlimokat az iszlámtól. Nekem van véleményem az iszlámról, ugyanúgy, ahogy az iszlámnak van véleménye rólam. A legjobb emberek között, akikkel felnőttem, egy csomó muszlim volt. Amivel problémám van, az az, ahogyan az iszlám hat az országomra. Azzal a gyűlölettel van problémám, amely az ideológiából fakad, és félek attól, mit tartogat a jövő.”

Bebörtönzése után az őt támogató FreeTommy mozgalom önálló életre kelt. Százhúszezer aláírást sikerült eddig összegyűjteniük. Amerikában a konzervatív rétegek is beálltak az ügy mögé, a Fox News és a Breitbart is pozitív portrékat közölt róla. Ügyéből politikai tőkét kíván kovácsolni például Steve Bannon is, aki, miután Donald Trump amerikai elnök kirúgta a Fehér Ház vezető stratégájának pozíciójából, most Európában próbálkozik. Nehéz eldönteni, hogy a Robinson mögé álló mozgalomnak egyáltalán mi a célja. Sokan miatta járnak ki a tüntetésekre, mások pusztán egy kormány- és rendszerellenes hajóra kívánnak felülni, ás éhhez jó eszköz az aktivista. Robinson elsősorban a Brexitet megszavazó, „elfeledett” fehér munkásréteg köreiben népszerű. Támogatói között felbukkannak szélsőséges elemek is. Talán éppen ez okozta azt, hogy könnyen belekerült a szélsőjobboldali skatulyába, amit pedig egész pályája során próbált elkerülni. Amatőr és át nem gondolt akciók sokszor sodorták bajba. Pályája elején csatlakozott a Brit Nemzeti Párthoz, míg ki nem derült egy rendezvény alkalmával, hogy a társaságában érkező színes bőrűek nem szívesen látott személyek. 2009-ben alapította meg az English Defence League (Angol Védelmi Liga) nevű szervezetet, amellyel elmondása szerint az iszlám ellen és a brit értékrend mellett kívánt harcolni. 2013-ban besokallt az általa szélsőjobboldalinak ítélt elemektől, és kilépett a maga alapította szervezetből. Elmondása szerint öt éven át arról szólt az élete, hogy megpróbálja kiszorítani a nácikat a szervezetéből. Először mérsékelt muszlimokkal fogott össze a radikalizmus ellen, majd egyéni aktivizmusba kezdett.

Kezdetektől több oldalról is ellenállásba ütközött. Tevékenységét ellenezték a muszlim közösségek, ellene voltak minden nagyobb párt képviselői, a média jobb és bal oldala. Több radikális szervezet halállistájára felkerült, egy alkalommal a brit rendőrség megállított egy autónyi radikálist, akik éppen hozzá tartottak. A rendőrség többször figyelmeztette, hogy életveszély fenyegeti, de a szigorú törvények miatt minden figyelmeztetéskor azt is elmondták, hogy erővel nem védekezhet. Többször házkutatást rendeltek el ellene, majd jelzálogcsalás miatt lecsukták. A törvénysértés valódi volt, de sokan, köztük Douglas Murray konzervatív újságíró is politikailag motiváltnak nevezték a bebörtönzését. Murray egy amerikai hírműsorban azt mondta, hogy a brit vezetés a másodlagos problémát igyekszik Robinson képében kiiktatni. Az első számú probléma szerinte ugyanis az, amire az aktivista reagál, vagyis például az erőszakbandák, a másodlagos problémát pedig azok jelentik, akik egyébként nem mindig megfelelően reagálnak az elsődleges problémákra.

Mikor 2013-ban Robinson kilépett az English Defence Leauge-ből, a karaktere egyfajta rehabilitáción ment át. A BBC dokumentumfilmet forgatott róla, ahogy közös hangot igyekszik találni muszlim közösségekkel. Egy ideig együtt dolgozott a radikalizmus ellen összefogó muszlimokkal, de miután úgy látta, hogy nem érnek célt, visszatért az egyéni aktivizmushoz. Ekkor belenyúlt egy témába, aminek következtében börtönbe került. Ez a pakisztáni muszlim férfiakból álló erőszakbandák ügye volt. Egy 2014-es független jelentés szerint Rotherham városában 1997 és 2013 között 1400 kislány esett csoportos erőszak áldozatául. A papírok szerint sem a rendőrség, sem pedig más állami szervek nem intézkedtek, mert féltek, hogy „rasszistának fogják őket bélyegezni”. Az elkövetők túlnyomó többsége a hivatalos törvényi leírás alapján „ázsiai”, ami ebben az esetben a pakisztáni származást takarja. Az ügyről a BBC sorozatot is készített, amely nagy port kavart, mert három olyan lány ügyét mutatta be, akiket a rendszer cserben hagyott az erőszakolóikkal szemben. A sorozatból kiderült, hogy 36 angol városban folynak olyan perek, amelyek tárgya, hogy férfiak csoportos erőszakot követtek el kislányokon.

Egy ilyen tárgyalást közvetített Robinson, mikor májusban letartóztatták. Már korábban megzavart egy bírósági tárgyalást, ezért tudott a rendőrség gyorsan intézkedni ellene. Angliában nagyon szigorúak a bírósági tárgyalás megzavarásával kapcsolatos törvények, de azért ritkán fordul elő, hogy ezzel a váddal valaki börtönbe kerül. A fellebviteli bíróság bírája a napokban szabadlábra is helyezte, mert úgy ítélte meg, hogy nem volt tisztességes az ellene lefolytatott eljárás. Azt hamarosan egy másik bíró folytatja majd le. Robinson letartóztatása különösen nagy felháborodást keltett Amerikában, ahol ráadásul a törvényi különbségek miatt maga a letartóztatás is értelmezhetetlen ebben az ügyben. Az Egyesült Államok úgynevezett nemzetközi vallásszabadságért felelős általános nagykövete eljárt a brit kormánynál Robinson ügyében. Egy nagy amerikai lobbiszervezet, a Middle East Forum fizeti perének költségeit. Ez a csoport fizette korábban a szélsőséges holland politikus, Geert Wilders perköltségeit is. A konzervatív szervezet elsősorban azért támogathatja Robinson ügyét, mert fontos szereplőnek tartják az iszlamizmus elleni harcban, amely az ő tevékenységeik közé is tartozik.

Maajid Nawaz, iszlám radializmust ellenző aktivista, aki brit-pakisztáni családból származik és a liberális demokraták parlamenti képviselőjelöltje volt korábban, a következőket mondta Robinson ügyéről rádióműsorában: „Félve attól, hogy rasszistának bélyegezik, az egész ország hallgatott, amikor az erőszakbandák ügyei kiderültek. Ha nem maradtunk volna némák, és mindannyian foglalkoztunk volna a problémával, amikor erre szükség lett volna, akkor nem alakult volna ki egy rés, amit populista agitátorok töltöttek be. (…) Bár olyan gyorsan szolgáltattak volna igazságot ezeknek a lányoknak, mint amilyen gyorsan ítélt a bíró Tommy Robinson ügyében.” / Hajdú Tímea