Orosz nevelőmunka – A KGB módszerei tovább élnek

2019. június 23. 13:55 - szerző: Kulcsár István

A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956. évi XX. kongresszusa után fokozatosan közismertté vált, hogyan kínozták az állambiztonság szervei a letartóztatottakat, hogy többnyire hamis, önmagukat vádoló vallomásokat csikarjanak ki belőlük. A mostanában nyilvánosságra kerülő tények arról tanúskodnak, hogy a múlt kínvallatási módszerei tovább élnek Oroszországban.

Az FSZB-nek – Fegyeralnaja Szluzsba Bezopasznosztyi, Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a KGB egyik utódszerve – az emberei a múlt év elején Szentpéterváron rajtaütöttek annak a Szety, vagyis Hálózat nevű csoportnak az állítólagos tagjain, akik magukat antifasisztának, illetve anarchistának nevezték. Néhány nappal később a hatóságok olyan híreket szivárogtattak ki a sajtónak, hogy a szervezet – ténylegesen néhány pétervári és penzai fiatal – meg akarta dönteni Vlagyimir Putyin elnök uralmát. Az előzetes letartóztatás alatt a vizsgálók kegyetlenül megkínozták őket. Vitalij Cserkaszovnak, az Agora nevű nemzetközi jogvédő szervezet ügyvédjének sikerült bejutnia védencéhez, Viktor Filinkov 23 éves programozóhoz.

„A gyerek rettenetes állapotban volt, és rögtön elmondta nekem, hogy megkínozták. Én sok mindent láttam már életemben, de elborzadtam, amikor Filinkov megmutatta testén a kínzás nyomait, különösen a jobb csípőjén, ahol legalább ötven, elektromos sokkolótól származó égési seb látszott.” A fogoly beszámolt az ügyvédnek arról, hogy mindjárt őrizetbe vétele után egy erdőbe hurcolták, ahol lélektani nyomásnak vetették alá, hogy vallja be, terroristacsoport tagja, majd arra próbálták rávenni, hogy nevezze meg állítólagos társait, akikről sohasem hallott. Elektromos sokkolóval „kezelték”, azután arra kényszerítették, hogy adja elő a nyomozók által kitalált legendát.

Be kellett tanulnia egy csomó nevet, hogy azután minderről és mindezekről vallomást tegyen a nyomozóknak. Társaival együtt terroristatevékenységgel gyanúsították, miközben a Szety nem is szerepelt az illegális terroristaszervezeteknek a hatóságok által összeállított és közzétett listáján. Az őrizetesek szülei nem hagyták a dolgot annyiban. Hivatalosan panaszt tettek az FSZB-re, amely, mint írták, provokatív módon fegyvereket csempészett be a fiatalok holmijába, majd kegyetlen kínzásokkal kényszerítette őket az önmagukat vádoló vallomások megtételére.

Panaszukkal eljutottak egészen az elnökig. Ő úgy tett, mint aki először hall az egész ügyről. Később kiderült, hogy ez nem volt igaz. Tavaly áprilisban a Baloldali Blokk tomszki aktivistájával, Makszim Sulginnal bántak el hasonló módon az FSZB emberei, akik azért a dalocskáért álltak rajta bosszút, amelyet a Vkontaktye nevű zárt Facebook-csoport internetes felületen adott közre. Merülőforraló fémrészét szorították a kezéhez, aminek következtében első- és másodfokú égési sebeket szenvedett, majd elengedték.

Sulgin és a mögötte álló jogvédő szervezet panasszal élt. Decemberben a pribékek ismét elfogták, ragasztószalaggal összekötözték, és úgy fojtogatták. Ezúttal már azért, hogy vonja vissza a rájuk nézve terhelő panaszát. Ugyancsak tavaly került nyilvánosságra Pavel Zlomnov és Roman Grozdov ügye. Őket az FSZB szentpétervári szervei fegyver és lőszer forgalmazásával gyanúsították meg, amit a kínzások hatására részben be is ismertek. Zlomnovot a szolgálati autóbuszban úgy megütötték, hogy megsérült a dobhártyája.

Rokonai később elmondták, hogy az FSZB emberei ugráltak a testén, leverték a veséjét, ütötték a fejét és a kezét. Grozdovnak sorozatosan elektromos sokkolót nyomtak a talpához és az ágyékához. Az ő történetük bekerült a szentpétervári úgynevezett Társadalmi Megfigyelő Bizottság jelentésébe, amelynek szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az FSZB munkatársai a nyomozások során rendszeresen kínozzák a kihallgatottakat. Vannak azonban, akik még az előző ügyek áldozatainál is rosszabbul jártak. Az Igor Szalikov nevű, egyébként valószínűleg több dologban valóban sáros szentpétervári üzletembernek például vallatói puskacsövet erőltettek a végbelébe, aminek a súlyos következményeit orvosi látlelet is bizonyítja.

A jogvédő szervezetek és a még meglévő független orosz sajtó közleményeiből az is kiderül, hogy a letartóztatottakat, illetve elítélteket nemcsak ügyük nyomozati szakaszában kínozzák, hanem azokban a fegyintézetekben is, ahol büntetésüket töltik.

A jaroszlavli 1. sz. büntetőtelep egyik fegyőre videofelvételt készített egy ilyen esetről, amelyet azután a Novaja Gazeta című lap közölt. Ezen az látható, amint a Jevgenyij Makarov nevű elítéltet arccal lefelé az asztalra kötözik, a fegyőrök gumibottal ütlegelik a lábát, időnként pedig vödörből vizet öntenek a fejére, amitől az áldozat majdnem megfullad. A kínzásban tizennyolc fegyőr vett részt. Erre a „nevelő munkának” nevezett kínzásra a fegyintézet parancsnokának, Dmitrij Nyikolajevnek és helyettesének, Igit Mihajlovnak a tudtával, mi több, jóváhagyásával került sor.

Ez a tökéletesen dokumentált bűncselekmény-sorozat volt az a csaknem kivételes eset, amikor a botrány akkorára dagadt, hogy a törvénytelen módszerek alkalmazóit nem lehetett futni hagyni. Tizennégy fegyőr ellen emeltek vádat, parancsnokukat hatásköri túllépés címén ítélték el. A foglyokat azonban nem csak a jaroszlavli büntetőtáborban kínozzák. Több hasonló esetre derült fény a még 1783-ban épült hírhedt vlagyimiri Központi Fegyházban is. Erre Julija Csvanova ügyvéd hívta fel a nyilvánosság figyelmét, akinek a védence, Jevgenyij Petersz a beszélőn mutatta meg testén az ütlegelés nyomán keletkezett kék foltokat, és panaszolta el, hogy a fegyőrök az ágyékát is verték. Ezek után az ügyvédnőt nem engedték be többé ebbe a börtönbe.

Más orosz fegyintézetekben viszont ügyelnek a törvényességre. Valerij Makszimenko, a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat helyettes igazgatója a Znak.com internetes újságnak nyilatkozva nemrégiben előadta, hogy az őrizetes házakból a nyomozók, vizsgálók által kihallgatásra szállított gyanúsítottakat félholtan hozzák vissza. Makszimenko kijelentette, hogy az ilyen állapotban lévőket ők nem fogadhatják csak úgy vissza, ezeknek az embereknek kórházban a helyük. Az orvosok rendre verés nyomait, illetve más külsérelmi nyomokat mutatnak ki rajtuk. A múlt évben csupán Moszkvában és környékén kétszáz ilyen esetben tagadták meg őrizetesek visszafogadását.

Az új nemzedék: a kínzás és a megtorlások ellen jelszóval nemrégiben flashmobot tartottak Moszkvában a Lubjanka téren, az FSZB székháza előtt. A politikai foglyok melletti kiállásként a jogvédők felvonulást is terveztek, azt azonban a rendőrség betiltotta.