Aláírták a megállapodást, a közép-kelet európai térségben először Magyarországon lehet NATO-parancsnokság
Tájékoztató levelet küldött Magyarország a NATO főtitkárának egy magyarországi központú, Közép-Európai Többnemzeti Hadosztály Parancsnokság létrehozásáról, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a régióban Magyarország meghatározó, a térség biztonságát elsőként szavatoló ország legyen - jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben pénteken.
Benkő Tibor a NATO-tagállamok kétnapos védelmi miniszteri tanácskozását követően kiemelte, a Horvátországgal közösen aláírt levél alapján a részt vevő államok felajánlják a parancsnokság munkáját a NATO parancsnoki struktúrába, hozzájárulva ezzel a fennálló képességhiányhoz. Elmondta azt is, hogy a német védelmi miniszter kezdeményezésére tartott kétoldalú megbeszélésén Annegret Kramp-Karrenbauer elismerően szólt a magyar honvédelmi és haderő fejlesztési programról. Kramp-Karrenbauer kiemelte, hogy olyan haderő épül Magyarországon, amely a térség meghatározó eleme lehet - tájékoztatott a miniszter.
Benkő TiborMagyarország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia egyetértési megállapodást írt alá a különleges műveleti erők komponensparancsnokságának (R-SOCC) magyarországi létrehozásáról. A részt vevő országok katonainak különleges műveleti kiképzését, felkészítését szolgáló parancsnokság központja - amelyhez Ausztria is csatlakozni kíván - Szolnokon lesz. A parancsnokság létrehozása kiváló példája annak, hogy Magyarország meghatározó szerepet vállal abban, hogy a régió stabilitása, biztonsága és a béke megőrizhető legyen.
Benkő Tibor kijelentette, Magyarország számára különösen fontos a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága, ezért a NATO missziói között a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar katonák számát 1000 főről 1200 főre növelte és további bővítést tervez. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 2200-2400 magyar katona vesz részt békemisszióval kapcsolatos feladatokban. A miniszter szerint Magyarország jól halad a kötelezettségvállalásának teljesítésében, amely szerint a a védelmi kiadásait 2024-ig a GDP két százalékára emeli. Magyarország már most teljesítette, sőt meg is haladta a kívánt védelmi kiadási szinten belül a 20 százalékos fejlesztési hányadot.
A hibrid hadviseléssel összefüggésben kiemelte, Magyarország hangsúlyt fordít arra, hogy teljes körűen felkészült legyen a 21. század egyik jelentős kihívásával szemben. Magyarország a kibertérben jelentkező fenyegetések elhárítását végző szakemberek képzését biztosító honvédségi képzési központot hozott létre Szentendrén, valamint arról döntött, hogy csatlakozik a finnországi Helsinkiben található, uniós hibrid kiválósági központhoz - tájékoztatott.
