Még hetekig eltarthat, mire Európa megbünteti a minszki rezsimet
Valószínűleg újabb szankciókkal sújtja Belaruszt az EU - írja a Reuters diplomáciai forrásokra hivatkozva. A feszültséget az okozza, hogy Aljakszandr Lukasenka a vitatott elnökválasztás után kegyetlenül leszámolt a tiltakozókra.
A pénteki EU-külügyminiszteri tanácskozás előtt úgy hírlik, hogy a szankciók mellett nyíltan érvelő Németországhoz, Litvániához, Lettországhoz és Svédországhoz Ausztria is csatlakozott. A döntéshez azonban mind a 27 tagország egyetértése szükséges, és a Reuters szerint Magyarország számít a fő szkeptikusnak.
Abban vagyunk érdekeltek, hogy olyan, párbeszéden alapuló EU-s döntések szülessenek, amelyek nem lehetetlenítik el Belarusz és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését - mondta Szijjártó Péter csütörtökön.
Egy Uniós diplomata azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy Budapest beleegyezhet valamilyen korlátozó intézkedésbe, hiszen a hét elején a magyar diplomácia nem akadályozta meg azt a közös nyilatkozatot,
amely kifejezetten megemlítette a szankciók lehetőségét az erőszak, a jogtalan őrizetbe vételek, illetve a választási eredmények meghamisításáért felelős személyekkel szemben.
„Az irány világos. Hogy hányan kerülnek rá a feketelistára, hogy milyen mélyre megyünk, az nagyrészt Magyarországtól függ majd”
– idézi a Reuters a diplomáciai forrást. Erről azonban ma még nem várható végleges döntés, az a tagállami külügyminiszterek augusztus 27-én és 28-án Berlinben tartandó tanácskozásán történhet meg. A német EU-elnökség által szervezett berlini ülés a bejáratott menetrend szerint esedékes, úgynevezett Gymnich-találkozó lesz, amely elvben kötetlen, nem hivatalos jellegű, ám a tagországokat semmi sem akadályozza abban, hogy úgy döntsenek, hivatalos döntéshozó üléssé alakulnak át - ilyesmire korábban is többször akadt példa.
Elnökválasztás FehéroroszországbanBelarusszal szemben az emberi jogok megsértése miatt vezettek be szankciókat korábban. 2016-ban ezeket részlegesen feloldották, mert több bebörtönzött ellenzékit szabadon engedtek. Heiko Maas német külügyminiszter elképzelhetőnek tartja, hogy néhány büntetőintékedést visszaállítson az EU.
A fegyverszállítási tilalom változatlanul érvényben van, akárcsak az elnyomásra, a rendőri erőszakra használhatók eszközök - bilincs, gumibot, sokkoló, könnygáz, paprikaspray - exporttilalma.
Elképzelhető, hogy az EU-ba beutazási tilalommal sújtana egyes belarusz állami tisztségviselőket, illetve befagyasztanák az unióban hozzáférhető javaikat, így például bankszámláikat. Fel kell mérni, hogy a nyomásgyakorlás mekkora mértéke az, ami még nem válik kontraproduktívvá, vagyis nem löki Moszkva karjaiba a hatalmon maradásához ragaszkodni akaró Lukasenkát - mondta a Reuters egyik forrása.
Egy szűkebb szankciós tervezet értelmében csak a belarusz választási testület tisztségviselőit, valamint a tüntetők elleni erőszakos karhatalmi fellépés irányítóit tennék feketelistára. A szélesebb opció esetén a büntetés kiterjedne például a belügyminiszterre is. A magyar vonakodás miatt azonban most valószínűbbnek látszik a szűkített lista elfogadása. Eközben a lengyelek azt mondják, az EU-nak a Lukasenkával való keménykedés helyett közvetítenie kellene a tüntetők és a minszki kormányzat között.
Az éjjel a belügyminiszter-helyettes közölte: péntek reggelig az összes őrizetbe vett tüntetőt szabadon engedik, a belügyminiszter pedig a tévében kért bocsánatot a jogtalan őrizetbe vételekért.
Hajnalban sorra engedték ki az őrizeteseket a minszki Okresztina börtönből - jelentette a Süddeutsche Zeitung. A lap szerint családtagok, barátok várták őket. Sokak azt mondták, bántalmazták a börtönben, és sérüléseiket mutatták.
Egyelőre nem érkeztek olyan jelentések, amelyek arra utalnának, miként befolyásolja ez a fejlemény az uniós külügyminiszterek állásfoglalását.
Közben a választási bizottság közzétette a hivatalosnak mondott eredményt, és eszerint Lukasenka valójában még nagyobb arányban nyert: állítólag a választók 80,08 százaléka szavazott rá.
A hivatalos változat szerint az ellenzéki jelölt, a külföldre üldözött Szvjatlana Cihanouszkaja a szavazatok 10,12 százalékát kapta. Azonban az angoltanárnőből lett 37 éves politikus szerint a szavazók 60-70 százaléka voksolt rá. A Litvániában tartózkodó Cihanouszkaja azt mondta, az emberek többsége nem hisz Lukasenka győzelmében.
A vasárnapi szavazás óta a neten a tömeges csalásra utaló bizonyítékok is terjednek, például előre kitöltött szavazólapokat, hamis adatokkal kitöltött szavazatszámlálási jegyzőkönyveket említenek. Az országban napok óta tömeges tüntetések vannak, a rendőri túlkapásoknak eddig két halálos áldozata van.
