Azonnali reformokat és kormányalakítást sürgetett a libanoni kormányfő
Emmanuel Macron francia elnök szeptember elején, bejrúti látogatása során leszögezte: az arab országban reformokra van szükség az áramszolgáltatás, a bankügy, az igazságszolgáltatás és a közbeszerzések területén. A Politico című lap ezt megelőzően azt írta, hogy Macron szankciókkal fenyegette meg a libanoni politikai vezetést, ha nem hajt végre komolyabb reformokat.
A nemzetközi segélyek folyósítását Macron a reformok októberig való elindításához kötötte.
Adíbot - aki 2013 óta Libanon németországi nagykövete volt - három héttel azután nevezték ki, hogy lemondott a Hasszán Diáb vezette előző kormány a fővárosban, Bejrútban augusztus elején történt hatalmas robbanás és az azt követő tüntetések hatására. Augusztus 4-én több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 160 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek, és százezrek otthona vált lakhatatlanná a fővárosban.
Libanon súlyos gazdasági és pénzügyi válságban van, az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. A közel-keleti országban az államadósság mértéke eléri a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 150 százalékát, miközben a munkanélküliség, a szegénység és az infláció emelkedik. Bejrút március elején fizetésképtelenséget jelentett. A kormány tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az összeomlás elkerülése végett.
(MTI)
