Lemondott a kazah elnök, aki csaknem 30 éven át uralta az országát
Csaknem három évtized után távozik hivatalából Nurszultan Nazarbajev kazah elnök. A politikus erről keddi televíziós beszédében tett bejelentést, azt állítva, a döntés nem volt könnyű, de át kell adnia a hatalmat a következő generációnak.
Nurszultan Nazarbajev 78 éves. 1984-ben Dinmuhamed Kunajev kommunista pártfőtitkár alatt még kormányfőként kezdte el irányítani az akkori szovjet tagköztársaságot, ahol még a függetlenség kikiáltása, 1991 decembere előtt egy évvel elnöknek választották meg. (Kazahsztán – a világ legnagyobb tengerparttal nem rendelkező országa – utolsó szovjet tagköztársaság, amely kikiáltotta a függetlenségét.) Autoriter, az emberi jogok tiprása az ellenzéki hangok elnyomása és a burjánzó korrupció miatt sokszor bírált rezsimet épített ki, amelyre jellemző, hogy pártja a Nur Otan egy időn át egyedül volt a parlamentben, ő maga pedig csaka nyolc évvel később írt ki elnökválasztást, 1999 januárjában 81 százalékot szerzett, hogy 2005-ben
91 százalékkal, 2011-ben 95,5 százalékkal, 2015-ben pedig 97,7 százalékkal erősítsék meg a hivatalában.
Ezt az autoriter rezsimet Kazahsztán jelentős olaj-és gázkészletei, illetve a más ásványi kincsekből származó bevételek tartják fenn, a távozó elnöknek pedig meg is van a kijelölt utóda, mégpedig Kaszim-Zsomart Tokajev volt miniszterelnök személyében. Nurszultan Nazarbajev lemondása egyébként nem azt jelenti, hogy elveszíti a befolyását, hanem csak azt, hogy a háttérbe vonul, ő marad a Nur Otan elnöke, a biztonsági tanács vezetője, utasítást adhat az állami szerveknek és felszólalhat a parlament előtt is. Szintén az övé a Nép Vezetője tisztség, amelyet 2010-ben kapott meg a parlamenttől.
Nurszultan NazarbajevDmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedd délután bejelentette be, hogy Vlagyimir Putyin nap folyamán telefonon beszélt Nurszultan Nazarbajevvel a lemondása előtt, az orosz politikudok pedig ehgymás után tettek hitet a két ország közötti kapcsolat folytatása mellett. Nurszuultan Nazarbajev kiemelt jelentőségű támasza volt az orosz külpolitikai törekvéseknek, helyszínt biztosított a Szíria helyzetének a rendezéséről folytatott orosz-török-iráni tárgyalásoknak, és döntő szerepe volt a feszültség enyhítésében Recep Tayyip Erdogan török államfő és Vlagyimir Putyin között, miután légterük megsértésére hivatkozva 2015. november 24-én a törökök lelőttek egy Szíriában bevetett orosz Szu-24M típusú vadászbombázót.
Orbán Viktor 2015-ben járt Nurszultan Nazarbajevnél egy több mint száz fős delegáció élén, azt állítva, hogy amíg Brüsszelben idegenül, Asztanában otthon érzi magát.
