Lapszemle – Bloomberg: bármit fog Orbán elérni az uniós csúcson, azt hatalmas győzelemként adja majd el itthon, de egyedül nem fog vétózni

2020. július 15., 07:55

Szerző:

Az amerikai médiában többen vették át az AP hírügynökség budapesti keltezésű jelentését, miszerint a magyar parlament határozatban szólította fel Orbán Viktor populista kormányát arra, hogy biztosítsa az EU gazdaságösztönző programjának meghatározott feltételeit, beleértve azt, hogy a forrásokat tisztességesen osszák el a gazdagabb és a szegényebb tagállamok között, valamint, hogy ne tegyék függővé a folyósítást jogállamisági kritériumoktól. Az elfogadott határozat kizárná azt is, hogy pártok vagy pedig úgymond „civilnek álcázott”, de politikai tevékenységet kifejtő szervezetek részesülhessenek EU-támogatásban, illetve megfogalmazza azt az igényt, hogy zárják le a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárásokat.

A jogi értelemben nem kötelező erejű határozat az AP által idézett elemzők szerint politikai hivatkozási alap lehet ugyan Orbánnak a most péntek-szombaton esedékes brüsszeli uniós csúcstalálkozón, de a magyar kormányfő – mint arra a hírügynökség felhívja a figyelmet – azt mondta, hogy a vétót csak végső eszköznek tekinti. Krekó Péter, a Political Capital elemző intézet vezetője azt is hangsúlyozta a AP-nek nyilatkozva:

Nyugaton mindenki tudja, hogy a magyar parlament nem független a kormánytól, tehát valószínűtlen, hogy ennek a hivatkozásnak meggyőző ereje lenne. Megjegyezte azt is, hogy

bár Orbán gyakran fenyegetőzött vétóval EU-csúcsokon egyöntetűséget igénylő kérdésekben, a kiemelten fontos ügyekben – így például akkor, amikor szankciókat rendeltek el Oroszországgal szemben a Krím 2014-es annektálása miatt - nem élt a vétójogával.

EU-csúcs Brüsszelben
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Ugyanerről a magyar országgyűlési határozatról írva a Bloomberg hírügynökség úgy fogalmaz, hogy Orbán igyekszik fokozni az EU-ra gyakorolt nyomást a jogállamisági vizsgálat lezárása érdekében. A Bloomberg – amely szerint Magyarország mellett számos más ellenzője is van a tagországok között az előterjesztett uniós csomag jelenlegi változatának – szintén megszólaltatja Krekót, aki úgy vélekedik:

bármit fog Orbán elérni, azt hatalmas győzelemként adja majd el itthon.

Egymaga azonban nem fogja megvétózni az EU költségvetését, mert azért diplomáciai értelemben túl magas árat kellene fizetnie.

A Bloomberg szerint Orbán abból próbál profitálni, hogy egyre inkább sürgető az EU-csomag elfogadása. Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alap elnevezésű intézet kutatója ugyanakkor kockázatos húzásnak tartja az Országgyűlés bevonását a játszmába: szerinte az visszaüthet, hiszen mindenki tudja, hogy Orbán az, aki meghatározza otthon az irányt. Magyarországnak egy tonna pénz van kilátásban az újjáépítési alapból – érzékelteti a tétet Hegedűs Dániel.

Azt illetően, hogy akkor végül is várható-e valamilyen kompromisszumos megállapodás a most esedékes EU-csúcson, a korábbinál derűlátóbbnak tartja magát Rasmus Andresen, az Európai Parlament zöld frakciójának költségvetési ügyekben illetékes német szóvivője, aki tagja a többi uniós intézménnyel e témában egyeztető parlamenti tárgyaló delegációnak. Andresen a Handelsblatt című német üzleti napilapnak adott interjút. A „négy fukarként” emlegetett országcsoportról – vagyis a bőkezűbb ösztönző csomagtól mereven elzárkózó Hollandiáról, Svédországról, Dániáról és Ausztriáról szólva azt ugyan elismeri, hogy az előbbi kettővel – vagyis a hollandokkal és a svédekkel - kapcsolatban adódhatnak problémák, ám a keleti tagországokat érintő jogállamisági klauzulát időközben már enyhítette Charles Michel, a tagállami csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke. 

A német zöldpárti politikus szerint az állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóján

senki nem akarja majd kockáztatni, hogy a kompromisszum végül Lengyelországon, Magyarországon és Csehországon fusson zátonyra.

A nyugat-európai kormányfők – vélekedik Andresen - nyilvánvalóan arra hagyatkoznak, hogy az Európai Parlament fogja majd feltételül szabni a jogállamisági záradék kiélezését, annak fejében, hogy a maga részéről jóváhagyja a járvány miatti gazdasági válságból való kiutat jelentő újjáépítési csomagot. „Ezt meg is fogjuk tenni” – mondja a zöldpárti képviselő, aki szerint

a klauzula, ahogyan az most kinéz, „fogatlan oroszlánnak” minősíthető.

Azonban azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Parlament szükség esetén csak a gyors beavatkozást jelentő újjáépítési csomagot hagyná jóvá, az erről leválasztott, hét évre szóló uniós költségvetési keretet azonban egyelőre nem.

Végül röviden érintek még egy témát. Boris Johnson tegnap bejelentette, hogy kizárja a kínai Huawei céget az 5G mobilhálózat nagy-britanniai kiépítéséből. A londoni Reuters hírügynökség szerint ez a Peking számára zavaró, Washingtonnak pedig kedvére való döntés tovább fokozza az európai országokra nehezedő nyomást, hogy ők is korlátozzák a kínai cég további terjeszkedését. A Reuters felsorolása szerint a Huawei jelenleg Svédországban, Spanyolországban, Ausztriában és Magyarországon rúghat leginkább labdába a tervezett hálózatfejlesztéseket illetően.

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.