Kudarccal ért véget az madridi klímacsúcs, nem sikerült elérni a fő célkitűzéseket
A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson a résztvevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.
– A nemzetközi közösség elveszített egy fontos lehetőséget – értékelte a konferencia eredményét António Guterres ENSZ-főtitkár, aki csalódottságának adott hangot a tárgyalások kudarca miatt. 2020 legyen az az év, amikor minden ország elköteleződik amellett, hogy azt tegye, amit a tudomány mond: szükséges a karbonsemlegesség megvalósítása 2050-re, valamint a bolygó hőmérséklet-növekedésének 1,5 Celsius-fok alatt tartása – hangsúlyozta. Ezt azt jelenti, hogy mindegyik ország jövőre állhat elő azzal, milyen további szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre vállal kötelezettséget. Erre azért van szükség, mert a a 2015-ös párizsi klímacsúcsonvállalt kötelezettségek nem elégendőek ahhoz, hogy 2050-ig 1,5-2 Celsius-foknál alacsonyabb szinten tartsák a Föld átlaghőmérsékletének a növekedését.
António Guterres ENSZ-főtitkár felszólalás közbenCarolina Schmidt, a konferencia chilei elnöke úgy fogalmazott, a világ a konferenciára figyelt, és nagyobb eredményeket várt. A konferencia keserédes ízt hagyott maga után - vélte Teresa Ribera spanyol környezetvédelmi tárcavezető, aki beszámolt arról is, hogy a tárgyalások során sikerült haladást elérni, és volt egy pont, amikor úgy tűnt közel a megállapodás. Ám nem lehet bármi áron megegyezést kötni, mert a cél egy erős, valódi kibocsátási-kapacitáscserére alkalmas rendszer megteremtése - jelentette ki és hozzátette: az elszámolás módja volt a viták egyik sarkalatos pontja.
A miniszter elismeréssel szólt az elfogadott zárónyilatkozatról, amelyben a résztvevők kinyilvánították elkötelezettségüket a károsanyag-kibocsátási törekvések növelésére. Vállalták, hogy a következő klímacsúcs előtt bemutatják erre irányuló nemzeti programjaikat, amelyekből az ENSZ jelentést készít. – A felhatalmazás világos: az országoknak a jelenleginél ambiciózusabb nemzeti hozzájárulást kell bemutatnunk 2020-ban. Fontos válaszolni az emberek és a tudomány követelésére, elköteleződnünk amellett, hogy többet tegyünk és gyorsabban” – érvelt a Teresa Ribera. A záródokumentumban rögzítették azt is, hogy a tudományos ismeretek vezérlik majd az országok klímadöntéseit.
A tíznapos madridi csúcstalálkozón a világ 196 országa képviseltette magát több mint 25 ezer résztvevővel.
A konferencia elnökség Chile töltötte be, eredetileg ugyanis a dél-amerikai ország adott volna otthont a rendezvénynek, ám egy hónappal a kezdete előtt visszalépett a házigazda szerepétől a folyamatos utcai zavargások miatt.
