Kaliforniai látlelet – Egy magyar ápolónő beszámolója

Miután megérkezik, rögtön megmérik, hogy lázas-e, és megkérdezik, hogy köhög-e. Az intézményben jelenleg is közel negyven fertőzöttet kezelnek, de a szülészeten egyelőre nem találtak egyetlen koronavírusos beteget sem. A kisbabákat is csak abban az esetben tesztelnék, ha az anyukájuk fertőzött volna.

Liz szerencsésnek érzi magát, ugyanis néhány kollégájával ellentétben őt még nem kérték meg arra, hogy a kórház fertőző részlegén is ápolja a betegeket. Talán éppen azért nem, mondja, mert a veszélyeztetett korosztályhoz tartozik, hiszen elmúlt hatvanéves. Úgy tűnik, nemcsak Magyarországon küzd munkaerőhiánnyal az egészségügy, hanem a korlátlan lehetőségek hazájának tartott Egyesült Államokban is.

A vírus okozta válságot Liz anélkül is érzékeli, hogy a fertőző osztályon dolgozna. Az emberek Kaliforniában is pánikvásárlásba kezdtek, ami nem korlátozódott mindössze az élelmiszerekre, tisztító- és tisztálkodószerekre. Ő nem tartozik azok közé, akik kifosztották az üzleteket, mivel korábban mindig többet vásárolt, van tartalékuk. Most is csak a legszükségesebbeket veszi meg, de szemtanúja volt, milyen az, amikor megrohamozzák a boltokat: már hajnalban várakoznak a vevők, néha akár 500 méteres sorokban. Azokat a professzionális szájmaszkokat is felvásárolták, amelyekre nekik, ápolóknak és az orvosoknak is szükségük volna.

Egy-egy azért jutott így is, amelyet csak az operációk alkalmával használnak. Kaptak még egy műanyag arcvédő pajzsot, amellyel a maszkot még jobban tudják védeni. A védőpajzsot használat után fertőtlenítőszerrel áttörlik, amikor pedig újra szükség van rá, felveszik. A műszak alatt, a beavatkozásokon kívül házilag készített – olykor szűrővel ellátott – textilmaszkot kell viselniük, amelyet barátoktól, segítőkész idegenektől kapnak. Amerika-szerte hasonló helyzetben vannak az ápolók és orvosok: nincs elég védőeszköz és munkaerő. A legtöbb kórházban – Liz munkahelyéhez hasonlóan – más osztályokról csoportosítják át az ápolókat a koronavírusos betegek mellé. Elképzelhető, hogy ha megfertőződnek, akkor is tovább kell dolgozniuk, bár kaphatnak néhány nap betegszabadságot.

A szájmaszkokat és arcvédő pajzsokat is hasonló módszerrel védik, mint abban a kórházban, ahol Liz dolgozik. A többi intézményhez képest ő is, a kollégái is szerencsések, mert a helyzet folyamatos alakulásáról időben megkapják a szükséges információkat, máshol arra panaszkodnak, hogy a tájékoztatás lassú és hiányos, vagy egyáltalán nincs is.

A járvány az Egyesült Államok egészségügyi dolgozóit is hasonló döntések meghozatalára kényszeríti, mint Olaszországban. El kell dönteniük, melyik súlyos tüneteket mutató beteg kerülhet lélegeztetőgépre, melyik nem. Több államban már évekkel ezelőtt stratégiát dolgoztak ki légúti megbetegedéssel járó járvány esetére, de még nem frissítették a koronavírussal összefüggésben. Az ország legtöbb kórháza ezért a Pittsburghi Egyetem orvosi központjának professzora által kidolgozott pontrendszert használja: ha kevés pontot kap a beteg, nagyobb az esélye, hogy lélegeztetőgépre kapcsolják. A rendszert ugyanis úgy dolgozta ki Dr. Douglas White, hogy a legtöbb életet és „életévet” tudják megmenteni.

Nemrég több százezer védőfelszerelés érkezett az Egyesült Államokba Kínából. Liz azonban nem tudja, vajon Kalifornia állam kap-e a szállítmányból, és ha igen, mennyit. New Yorknak jelenleg ugyanis sokkal nagyobb szüksége van ezekre. Kaliforniában az április 10-i adatok szerint összesen 21 374 igazolt esetről és 598 halálos áldozatról tudnak, szemben a leginkább fertőzött New Yorkkal, ahol egy nap akár kétezren is meghalnak.

Kalifornia állam korábban 1225 lélegeztetőgépet kapott a Teslát megalapító Elon Musktól. Ezekből ötszázat más, a koronavírus által súlyosabban érintett államok, például New York és Illinois rendelkezésére bocsátották. Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom az állam egészségügyi dolgozóinak védelme érdekében havonta 200 millió darab védőmaszkot biztosító megállapodást kötött gyártókkal és kaliforniai nonprofit szervezetekkel is. Newsom szerint ebből a mennyiségből tudnak más államoknak is juttatni, ha szükséges. A gesztus azért fontos, mert néhány állam kormányzója arról nyilatkozott: versengenie kellett más államokkal a védőfelszerelésekért, sőt, nem ritkán magával az amerikai szövetségi állammal is.

Kaliforniában feltehetően azért lényegesen kevesebb a betegek száma, mert New Yorkhoz képest nagy területen szóródik szét a lakosság. A korlátozó intézkedéseket is hamar bevezették: már az első halálos áldozat után veszélyhelyzetet hirdettek, hatásos, egészségtudatosságra sarkalló tájékoztatásba kezdtek, és korán elrendelték a kijárási korlátozást is.

Donald Trump elnök egy hónapja a koronavírust még fake newsnak minősítette. Mostanra egy malária ellen hatásos gyógyszerről állította többször is, hogy szerinte eredményes lehet, ha bevetik a vírus ellen. Virológusok azonban kevésbé optimisták ezzel kapcsolatban. Az amerikai helyzetet tovább súlyosbítja, hogy még mindig nagyon kevés szűrést végeznek az országban, ráadásul a vizsgálatokhoz szükséges eszközök az Egyesült Államok különösen veszélyeztetett részein nagyon nehezen hozzáférhetők. Már elérhetők gyorsabb tesztek, és az aggódók magánklinikákhoz is fordulhatnak, bár a túlterheltség miatt ott is sokat kell várni a kivizsgálásra és az eredményre is.

Lizék bíznak abban, hogy nemsokára még a jelenleginél is laposabb lesz a járványgörbe Kaliforniában, de még senki sem látja, mikor érhet véget, emiatt tervezni sem mernek. Egyébként – enyhítve a kórházakra nehezedő nyomáson – nonprofit egészségügyi központok igyekeznek ellátni és letesztelni mindenkit, akinek nincs egészségbiztosítása, de a rendelkezésükre álló anyagi keret csupán májusig tart ki. A kilátásokon az sem javít, hogy a koronavírus miatt a munkájukat elvesztett emberek is eleshetnek az egészségbiztosításuktól, ami további teher az egészségügyi központok számára.