Járatlan ösvényen – Francia, német és japán módszerek a járvány okozta gazdasági válság megfékezésére
Felütötte a fejét, és a világgazdaság, mint egy óriási Csipkerózsika-kastély, egyetlen pillanat alatt mély álomba szenderült. De amikor majd véget ér a járvány, mégsem lehet újrakezdeni pontosan ott és pontosan ugyanúgy, ahogy abbahagytuk, mert a Csipkerózsika-hasonlat nem passzol tökéletesen. Az alvási szakaszban javak előállítása marad el, bevételek szűnnek meg, munkaerő válik tétlenné, vásárlóerő foszlik semmivé, adósok tömege pedig hitelképtelenné. A világnak újszerű válságkezelést kell megtanulnia. Korábban jobbára abban lehetett nyakon ragadni a problémát, hogy túlzottan hozzászoktunk bizonyos szerkezetű fogyasztáshoz, és ezért megszorításokat kell bevezetni. Most az a teendő, ami minden közgazdasági tankönyvben az ősbűnnel egyenlő: pénzt kell nyomtatni, keresletet kell ébreszteni, hogy aztán kínálat lehessen belőle. Összeállításunk Franciaország, Németország és Japán útkeresését vázolja fel. Jól példázza ezt az új szemléletet az Európai Unió, amely mostantól – ki tudja, mennyi időre – eltekint attól, hogy túlzottdeficit-eljárást indítson azon tagállamok ellen, amelyek különböző ösztönző programok keretében kívánnak támogatási pénzeket zúdítani a megsegítendő gazdasági szektorokba, és ennek során alaposan eladósodnak. Az EU maga is kedvezményes hitelekereteket nyit, mert most mindennél fontosabb a túlélés. Ennek persze majd meglesz a böjtje, de a terheket, ha ügyesek vagyunk, talán sikerül majd térben és időben kellőképpen szétteríteni.
A járvány minden országban felülírta az eddigi bölcsességeket, kételyeket ébresztett a megfellebbezhetetlennek tartott igazságokkal szemben – Franciaországban talán még inkább, mint másutt.
Sokan alig akartak hinni a fülüknek, amikor a liberális gazdaság- és társadalompolitika bajnoka, Emmanuel Macron a nemzethez intézett szózatában a szociális állam erényeit kezdte bizonygatni, a jóléti államét, amelynek legfontosabb pilléreit olyan elánnal bontja le immár három éve, hogy azt még milliós tömegmozgalmak, hónapokig húzódó sztrájkok sem tudták megállítani.
A kép leginkább az egészségügyben mutat éles kontrasztot Macron járvány előtti politikája és a mostani helyzet között. A kórházak dolgozói a járvány előtt hónapokon át sztrájkoltak, tiltakozva Macronnak az egészségügyet is érintő piaci reformjai, a krónikus ágy- és személyzeti hiány miatt, jobb fizetéseket követelve – hiába. Most hatalmas egészségügyi fejlesztésekről beszél a kormány, és azonnali hatállyal ezer eurót utalt ki az egészségügyben dolgozók számára.
Franciaország villámgyorsan visszatért ahhoz a hagyományhoz, miszerint a bajban egyetlen intézmény marad talpon: az állam. A kormány egyelőre csak egy 45 milliárd eurós rövid távú gazdasági és szociális csomagot állított össze a járvány hatásainak mérséklésére. Ennek értelmében egyebek közt a nehéz helyzetbe került vállalatok elhalaszthatják az adók és a szociális járulékok befizetését, ami további mintegy 32 milliárd euró bevételkiesést okoz az államnak.
A legfontosabb szociális intézkedés a munkájukat elvesztők megsegítését jelenti. Jelenleg négymillió ember van úgynevezett technikai munkanélküli státuszban, vagyis ideiglenesen munka nélkül, de egyelőre nem elbocsátottként. Az előrejelzések szerint ez a szám várhatóan 5,7 millióra emelkedik. Az állam folyósítja nekik nettó bérük 84 százalékát. Ez már a mostani helyzetben 14 milliárd eurót jelent havonta, tehát az említett 45 milliárdos segélycsomag gyorsan kevésnek bizonyulhat.
Ezenkívül kétmilliárd eurós alapot hoztak létre az egyéni, illetve kisvállalkozók számára: nekik havi 1500 euróig az állam kifizeti a kiesett bevételüket. Mind a bérleti díjaikat, mind a közüzemi számláik rendezését felfüggesztik a válság végéig.
A kormány a bajba jutott vállalatoknak nyújtandó banki hitelekre 300 milliárd euró erejéig garanciát is kíván nyújtani, és nem zárja ki bizonyos, komoly válságba került óriáscégek részleges államosítását sem.
Terjed az a nézet, hogy a járvány kezelése eddig nem volt megfelelő, késve és nem is mindig jól reagáltak. Még ma is jelentős hiány van maszkokból, lélegeztetőgépekből, tömeges tesztelés nem történt, a karantént túl későn rendelték el, és így, visszatekintve, ma már igencsak bizarr ötletnek tűnik az önkormányzati választások első fordulójának megtartása március közepén. Miközben a „háborús vezér” pózát magára öltő Macron népszerűsége hét százalékponttal nőtt a járvány kezdete óta, és így eléri a 38 százalékot, addig alig egy hét alatt tíz százalékponttal csökkent azok aránya, akik bizalommal vannak a kormány iránt a vírus elleni intézkedéseiben.
Elnéptelenedett utcák a Berlin amerikai és szovjet szektorát összekötő egykori határátkelő, a Checkpoint Charlie közelében 2020. március 29-én.
Németországban nem állt le a gazdaság a koronavírus okozta válság miatt sem. Mégis számos magánszemély, egyéni vállalkozó, illetve kisvállalkozás maradt most bevétel nélkül, mert kénytelenek voltak becsukni a boltot. Főleg azokban az ágazatokban, ahol a másfél-két méteres távolságtartás nem megoldható: például a vendéglátóiparban (éttermek, kocsmák), a szolgáltatóiparban (fodrászok, kozmetikusok, tetoválószalonok, taxisok) vagy akár az oktatási szektorban (a közoktatáson kívül eső intézmények, például nyelviskolák) szinte mindenki kénytelen volt egy időre bezárni. És Németországban sem látszik az alagút vége: nem lehet megjósolni, meddig tart a járvány, mikor aktivizálhatják magukat újra azok, akik nem tudnak otthonról, home office-ból dolgozni. Németországban április 19-ig biztosan marad a rendkívüli állapot, sőt az egyik déli tartományban, Bajorországban már bejelentették, hogy náluk tovább tart majd.
A szövetségi kormány és a tartományi kormányok már a járvány elterjedése, azaz február eleje óta rendkívüli segélyprogramokat dolgoztak ki a bajba került magánszemélyeknek és vállalkozásoknak. Mindezt jelentős adminisztrációs könnyítésekkel, azaz eljárási egyszerűsítéssel. Magyarán: annak, aki ezeket a támogatásokat igénybe akarja venni, jóval kevesebb papírt, nyomtatványt, űrlapot kell kitöltenie, mint korábban. Legalábbis elvileg.
Március végén-április elején már el is indult az egyik legfontosabb program, amelynek keretében az egyéni vállalkozók és a legfeljebb tíz embert foglalkoztató cégek kilencezertől 15 ezer euróig terjedő összegű, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, hogy a következő három hónapban fedezni tudják kiadásaikat.
Talán ennél is népszerűbb támogatási forma errefelé a rövidített munkaidő (Kurzarbeit), amelyről a német és a nemzetközi sajtó egyaránt azt írta a minap: „újra bevetik a német csodafegyvert”.
Mindez nem mást jelent, mint hogy a cégek többsége rövidített munkaidőre tér át, miközben az állam fizeti az alkalmazottak bérének egy részét. Jól bevált módszer ez arra, hogy gazdasági válságok idején az emberek ne kerüljenek az utcára. Legutóbb a 2008–2009-es pénzügyi válság idején alkalmazták, akkor is sikerrel.
Még március közepén jelentette be a szövetségi gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter közösen, hogy Németország „sosem látott válságkezelő programot” indít a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésére. Ennek lényege egy felső összeghatár nélküli hitelprogram, amelyből bármelyik vállalkozás részesülhet, a legkisebbek és a legnagyobbak egyaránt, a szövetségi kormány segítségével és garanciájával. A német állami fejlesztési bank mindehhez elképesztő összeget, akár 500 milliárd eurót (mintegy 170 ezer milliárd forintot) is képes mozgósítani.
Védőmaszkos utasok egy tokiói mozgólépcsőn 2020. április 6-án.
A tervezett tokiói nyári olimpia lefújása után hirtelen megnőtt Japánban az igazolt koronavírusos betegek száma: április 6-ig már 3654 esetet regisztráltak. A kormány kritikusai szerint amíg esélyt láttak a játékok megrendezésére, titkolni akarták a valós számokat, de ezzel csak azt segítették elő, hogy a járvány, mondhatni észrevétlenül, terjedjen tovább.
Japán és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bejelentése értelmében a tokiói olimpiát 2021. július 23-ra halasztják a koronavírus-járvány miatt. E döntés, valamint a szigetországban egyre erősödő koronavírus-válság hatásai azonban egyelőre beláthatatlan következményekkel járnak a romló állapotú japán gazdaságra. Az idei olimpiától jelentős növekedést reméltek, és több ingatlanfejlesztőnek az volt a szándéka, hogy az olimpia után luxuslakásokat alakít ki a sportolók elhelyezésére szolgáló épületekben.
Abe Sindzó japán miniszterelnök idővel kénytelen volt elismerni, hogy egyre nehezebb visszakövetni és korlátok közé szorítani a fertőzéseket, a kialakuló gócpontokat. Végül a minap bejelentette: szükségállapotot vezetnek be Tokióban és hat másik japán prefektúrában a járvány megfékezése érdekében. Abe Sindzó beszámolt arról is, hogy 108 billió jen (mintegy ezermilliárd dollár) értékű gazdaságélénkítő csomagtervet fogadtak el.
A Mizuho Kutatóintézet gazdaságkutató-igazgatója, Ota Tomojuki szerint nem könnyű összeegyeztetni a szempontokat: ha leáll a gazdaság, azzal megállíthatják a járványt, és ha gyorsan teszik ezt, akkor hamar visszatérhetnek a normális élethez, ha viszont fokozatosan, akkor nehezebben fog magára találni a japán gazdaság. Ez utóbbi miatt sokáig nem aggódtak a japánok, most viszont már úgy látják, hogy komoly következményekkel kell számolni.
A nagyobb tömegeket vonzó eseményeket mindenesetre elhalasztották. Tokió tartomány kormányzója, Koike Juriko arra kérte a lakosságot: ha teheti, továbbra is maradjon otthon. Ennek hatására megindult a fővárosban a pánikvásárlás – az élelmiszerek és maszkok mellett a toalettpapírból és a papír zsebkendőből is. Abe Sindzó háztartásonként – ebből 50 millió van Japánban – két darab maszkot kíván biztosítani az állam költségére. A tervezet heves tiltakozást váltott ki a japán Twitter-felhasználók között.
Hogy a vírus terjedését lassítsák, május 8-ig országszerte zárva maradnak az iskolák, az évnyitó és egyetemi évzáró ünnepségek pedig elmaradnak.
A miniszterelnökség a vállalati szférának szánt hatalmas pénzügyi injekció terve mellett, kifejezetten a családok megsegítésére, egy 56,8 milliárd jen összértékű pénzügyi mentőcsomagot is kidolgozott, ez nagyjából félmilliárd dollárnak felel meg. Ennek költségeit államkötvények kibocsátásával tervezik fedezni. A csomag részeként a rászoruló családoknak 300 ezer jen (mintegy 900 ezer forint) adómentes pénzbeli támogatást nyújtanak. A segítség folyósításakor nem differenciálnak az egy főre jutó jövedelem szerint, de nem részesülnek ebből a támogatásból a közalkalmazottak, a politikusok és a nagyvállalatok vezetői sem.
Ellenzéki és a kormánypárti képviselők közül is néhányan már a koronavírus kínai megjelenésekor kérték az áfa csökkentését – ennek mértéke mindössze 10 százalék Japánban –, hogy ezzel is segítsenek a nehéz helyzetben lévő háztartásokon. Tervezik, hogy kiszélesítik a pénz nélküli fizetést biztosító hűségprogramok körét.
A koronavírus-járvány a gazdasági ágak közül leginkább a turizmust érinti. Már februárban is 60 százalékkal csökkent a turisták száma, de az adatok márciusban tovább romlottak. Február közepén 500 milliárd jen (közel ötmilliárd dollár) alacsony kamatú és fedezetet nem igénylő hitelt biztosítottak a turizmusban működő kis- és középvállalkozások megsegítésére. Ilyen segítséget nyújt a japán kormány az ipari és a vendéglátószektorban is.
A nagyobb cégek a termelés leállásán túl a diploma megszerzése előtt álló egyetemistáknak szóló állásajánlatok visszavonásával védekeznek a helyzet ellen. / Balázs Gábor, Világi Gyula és Mátrai Anna tudósításából az összeállítást készítette: Kárpáti János
