„A történelmi Magyarország a mi közös államunk volt" – mondta magyar meghívottaknak a szlovák kormányfő Trianon kapcsán
Igor Matovic szlovák miniszterelnök történelmi beszédet mondott június 2-án a pozsonyi várban a trianoni békediktátum közelgő, június 4-i százéves évfordulója alkalmából, száz meghívott felvidéki magyar és a szlovák kormány miniszterei, államtitkárai és az OĽaNO párt parlamenti képviselői előtt. A beszédet elsőként a Körkép fordította magyarra.
Matovic első gesztusa az volt, hogy magyarul köszöntötte az egybegyűlteket.
„Sziasztok, kedves barátaim!"– mondta, hozzátéve, reméli, hogy a kiejtése legalább olyan jó volt, mint ahogy a a műsorvezető beszél szlovákul.
„A mai találkozó értelme nem az, hogy a történelmi összefüggéseket boncolgassuk és hogy aprólékosan azt vizsgáljuk, ki, kinek, mikor csinált rosszat" – emelte ki elsőként a kormányfő, majd így folytatta. „Tudjuk jól, hogy a 20. század egész Európára nézve szenvedést hozott, így a szlovákoknak és a magyaroknak is. Emberi szempontból teljesen értem, hogy a trianoni döntéssel kapcsolatban sokan a mai napig szomorúságot és bánatot éreznek. Ugyanakkor hiszem, hogy önök is tudatosítják, hogy Trianon olyan történelmi folyamatok eredménye volt, melyek során a magyar elit sok hibát vétett, és több rosszul időzített lépést tett. Ugyanakkor
meg kell érteni azt is, hogy ami az egyiknek veszteséget és igazságtalanságot jelentett, az másoknak esélyt és lehetőséget hozott."
„Azt gondolom, hogy a történelmi Magyarország a miénk is volt – hívta fel a figyelmet. „A magyar királyok nemcsak a magyarok életéről és sorsáról döntöttek, hanem a szlovákokéról és mindenkiről, akik a történelmi Magyarország területén éltek. Ezen uralkodók zászlaja alatt évszázadokon át együtt harcoltak a szlovákok és a magyarok. Legyen hát merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak – mondta Matovic.
Napjaink problémáit boncolgatva egyebek mellett kiemelte:
„Korrupcióellenes programunkra sok magyar is szavazott, hiszen a törvény előtti egyenlőség alapvető emberi jog. Kérem önöket, akik ma itt vannak, segítsenek nekem és a kormányomnak megtisztítani az országot a maffiától és az ingyenélőktől. Tisztítsuk meg együtt Dél-Szlovákiát is, és építsük közösen – kérte a jelenlévőket.
Igor MatovicA szlovák kormányfő később a „legközép-európaibb közösségnek" nevezte a magyarokat, majd megjegyezte:
„Legyünk közösen büszkék arra, hogy a mai Szlovákia területén olyan nagyságok éltek, mint az írók közül Mikszáth Kálmán, Madách Imre, Márai Sándor, Grendel Lajos és mások.
Nagy öröm számomra, hogy világhírű zeneszerzők is éltek és alkottak itt, mint Lehár Ferenc, Kodály Zoltán. Azt is nagyon szeretném, hogy Dél-Szlovákiában és az ország többi régiójában fejlett infrastruktúra lehessen, hogy jó vállalkozói körülmények lehessenek, hogy minél több munkahelyet hozhassunk létre. Úgy, ahogy a 19. és a 20. század fordulóján a szlovákok segítették Budapestet építeni, úgy vagyunk ma gyakran szemtanúi annak, hogy a pozsonyi építkezéseken az ízes mátyusföldi vagy csallóközi magyar szót hallani. "Nyomd a maltert, Pista,“ hallottam nemrég az egyik építkezésen itt nem messze, a pozsonyi várnál. Szeretném felszólítani ezért önöket, hogy nyomjuk együtt a maltert.
„Építsük együtt Szlovákiát közösen.”
„Építsük az együttműködést a V4-eken belül, építsük a közös Európánkat” – szólíotta fel az egybegyűlteket. Emlékeztetett:
„A történelmi Magyarország a mi közös államunk volt,
ahol önök, magyarok többségben, mi, szlovákok kisebbségben voltunk. A történelem, a múlt ma új vonalakat, új határokat rajzolt, és Szlovákiában ma lehet, kicsit fordítva van. De nagyon szeretném, ha száz év után előre néznénk. Ha egy vonalat húznánk, és előre nézve nem tekingetnénk vissza, hiszen tudják a saját életükből is, hogy ha sokat nézegetnek is hátra, az nem nagyon segít, csak a nyakuk fájdul meg – zárta mondnadóját Szlovákia miniszterelnöke.
