Három hete működésképtelen az amerikai kormányzat, mert Donald Trump ragaszkodik a határfalhoz

2019. január 11. 10:55 - szerző: Molnár Richárd

Nem kapnak fizetést a közalkalmazottak, nem lehet házasodni, nem működnek a bíróságok, mert az elnök nem építhet falat a határra. De mi szükség van rá?

Bár a világ szemében különös, az Egyesült Államokban mára szinte hagyománya van a szövetségi kormányzat leállásának, azaz annak, hogy az adott év decembere, januára környékén az amerikai Kongresszus képviselőháza vagy éppen az amerikai elnök egy áthidalhatatlannak tűnő politikai vita miatt egyszerűen nem szavazza meg, illetve nem írja alá az amerikai kormányzati szervek költségvetését biztosító törvényt.

Jelenleg a republikánusok által támogatott Donald Trump elnök hadakozik a tavaly novemberi félidős választásokon demokrata többségűvé vált képviselőházzal, emiatt a minisztériumokban és az olyan szövetségi (vagyis nem az amerikai tagállamok által működtetett) intézményekben, mint például a nemzeti parkok, a szövetségi bíróságok, egyes múzeumok, a repülőtéri biztonsági szolgálatok vagy éppen a NASA (űrkutatási hivatal), az alkalmazottak egyszerűen nem kapnak fizetést.

Többségüket így hazaküldték kényszerszabadságra, sokan pedig beteget jelentettek és nem mennek be dolgozni, amíg nem kapnak fizetést.

Trump 2017-es elnöki beiktatása óta már kétszer volt ilyen helyzet, bár jóval rövidebb ideig. De előfordult hasonló leállás Barack Obama elnöksége idején is, 2013-ban 16 napon keresztül (akkor azért, mert a republikánus többség nem akarta elfogadni Obama egészségügyi reformját). A rekordot Bill Clinton elnöksége alatt állították be 1995-1996-ban, akkor 21 napra bénult meg a szövetségi kormányzat. Vagyis még két nap, és Trump beállítja az abszolút rekordot.

Trump első évértékelő beszéde
Fotó: MTI/EPA

De miről szól a jelenlegi vita az elnök és a Kongresszus között? Donald Trump egyik konkrét választási ígérete volt 2016-ban, hogy az illegális bevándorlók megállítása céljából egy védelmi falat húz fel az amerikai-mexikói határon. Itt azonban nem a magyar-szerb határon lévő szögesdrót-akadályra kell gondolni, hanem egy több méter magas, beton- és acélelemekből készült falra, amely elvileg áthatolhatatlan fizikai akadályt képez Mexikó felől. Hasonló ahhoz a falhoz, ami Izrael és a Palesztin Hatóság ciszjordániai területe között húzódik.

Azonban a demokraták szerint ez a típusú határfal egyrészt rendkívül drága lenne (Trump 5,7 milliárd dollárt kért az építésére a Kongresszustól), továbbá egyáltalán nem lenne hatékony a több mint 3300 kilométer hosszú amerikai-mexikói határon.

Ennek bizonyítéka, hogy a határ mintegy 1100 kilométeres szakaszán már vannak határkerítés-szakaszok (bár különböző típusúak), az illegális bevándorlást és a drogkereskedelmet azonban mégsem állították meg.

Még George W. Bush elnöksége idején, a terrorizmus és a mexikói drogkartellek jelentette veszélyre hivatkozva 2005-ben kezdték meg a védelmi rendszer építését, amelyet 2010-ben fejeztek be, de kisebb léptékben azóta is zajlik a kerítés meghosszabbítása. Jellemző azonban, hogy az ember-, és kábítószercsempészek a megmaradt természetes határokon, illetve a kerítés alatt fúrt alagutakon keresztül továbbra is gond nélkül tevékenykedhetnek. Ezért a demokraták inkább 1,3 milliárd dollárt fordítanának a mostani határzár kijavítására, és további 300 millió dollárt kamerák, és más technikai eszközök felszerelésére.

A Bush-féle határzár nyugati vége a Csendes-óceán partján, Kaliforniában

Trump azonban nem tágít. Először úgy próbálta meg megkerülni a Kongresszust, hogy (beváltva választási ígéretét) Mexikóval fizetteti meg a határfal építését. A déli szomszéd erre természetesen nem volt hajlandó, mert amerikai belügynek tartja a fal kérdését. Az elnök legutóbb kedd esti televíziós beszédében villantotta fel a kompromisszum esélyét. Előtte sokan attól tartottak, hogy Trump fenyegetésének megfelelően bejelenti a szükségállapot bevezetését, hogy a védelmi költségvetésből finanszírozhassa meg a határfalat.

Ez végül elmaradt, sőt, az elnök közölte, hogy a drágább betonfal helyett beérné egy acélkerítéssel is a határ teljes hosszában.

Amíg azonban marad a patthelyzet, a szövetségi kormányzat leállása már komoly megélhetési és biztonsági problémákat okoz. A közalkalmazottak ugyan meg fogják kapni elmaradt bérüket (addig pénz nélkül persze nem lesznek könnyűek a hétköznapjaik), de a szerződéses dolgozók nem. Nekik fogalmuk sincs, miből fizetik ki a számlákat vagy a hitelük törlesztőrészleteit. 

BBC cikke szerint nagy bajban vannak az indián rezervátumok is, ahol az amerikai kormány fizeti az egészségügyet és az élelmiszerellátást. Sokan az otthonukban ragadtak, mert nem fizetik a hókotrókat, így a behavazott utak járhatatlanok. Konkrét életveszély áll fenn a nemzeti parkokban, ahol a hazaküldött parkőrök nem ellenőrzik a rájuk bízott területet, így ha valaki eltűnik vagy balesetet szenved, csökken az esély a túlélésére. Ezen felül a pénzhiány miatt az amerikai űrkutatási hivatal leállította a Hubble űrtávcső javítását. De a magánéletbe is beleszól a válság: Washingtonban például bezárt a házasságkötő iroda.