Gül Baba és a baltás gyilkos – Orbán Viktort a szívükbe zárták a muszlimok

Recep Tayyip Erdogan török elnök budapesti látogatása kisebb zavarokat és kényes magyarázkodásokat is hozott a törökországi kormánypárti médiában. A páros Kisázsiából nézve is különösnek tűnt, hiszen míg egyikük gigamecsetek építését finanszírozza európai városok tucatjaiban, addig másikuk önmagát már-már keresztes lovagnak vizionálja.

2018. október 27., 13:32

Szerző:

A látogatás utáni napokban a török sajtó mással sem volt elfoglalva, csak azzal, hogy Recep Tayyip Erdogan államfőt és feleségét milyen szívélyesen fogadták Budapesten. Az egyik kormánypárti lap még azt is megírta, hogy utoljára Szomáliában látták ilyen kitüntető szívességgel a köztársasági elnököt.

Egy másik cikkben érdekes elemzést írtak Magyarországról, miszerint abban az országban, ahol immáron harmadik alkalommal is „hatvan százalék feletti” szavazatot kapott a magyar miniszterelnök, Erdogan barátja, ott azért mégsem lehet iszlamofóbia, sem idengengyűlölet. Az erről szóló információ nem más, mint az örmény média puszta hazugsága. Egy internetes kommentelő még azt is tudni vélte, hogy az a világsajtót bejárt felvétel, amelyen László Petra annak idején elgáncsolt egy menekült kislányt, valójában egy jereváni filmstúdióban készült, és nem volt más, mint bosszú azért, mert a magyar kormány anno szabadon engedte az azeri hőst, Ramil Safarovot. A baltás gyilkost.

Safarov nem csak itt került elő. Mi tagadás, a török világban tényleg az azeri baltás gyilkos szabadon engedése a legerősebb bizonyíték arra, hogy Orbán Viktor kormánya valójában muszlimbarát. Az egyik kormánybarát török hírportál, melyet szakmailag nehezen minősíthetnénk megbízhatónak, a fogadási ceremóniát elemezte ki, s ebből jutott arra, hogy a világon nincs még egy olyan politikus, akinek akkora hatalma lenne, mint Erdogannak.

Erdogan Budapesten - Felavatták Gül Baba felújított türbéj
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar média lényegében nem írt róla, de állítólag a jövőben a magyar kormány is beszáll Erdogan mellett az úgynevezett Afrika-projektbe. Ankara az utóbbi évtizedben ugyanis hatalmas beruházásokat eszközölt a fekete kontinensen, tucatszámra építették az iskolákat, reptereket, gyárakat, autópályákat, cserébe pedig létesíthettek katonai támaszpontot, kaptak politikai támogatást és persze kedvező áron jutottak nyersanyagokhoz. Most viszont Törökország válságban van, semmi sem megy úgy, mint régen, így szükség van valakire, aki tud segíteni, hogy folytatódjanak a már elkezdett beruházások.

Gül Baba türbéje Törökországban is elszabadította az értelmezéseket. A régi kormánypárti összeesküvés-elmélet szerint a török függetlenségi háborút 1923-ban lezáró, Lausanne-ban aláírt békeszerződésnek van egy tucat titkos bekezdése. Ezek szerint száz év elteltével a békeszerződés semmissé válik, helyreáll az Ottomán Birodalom egykori határaival együtt, és átveszi a hatalmat a világ felett. Erdogannak nemhiába szól úgy az egyik kampányszövege, hogy „A cél 2023”. A türbe megnyitását sokan ehhez kötötték, úgy értelmezve, hogy a birodalom visszatérése egyre közelebb van.

Mindemellett találtam még vagy fél tucat cikket, amelyben Orbán Viktor munkásságát magasztalták, az emberét, aki nem hajtott fejet sem a szovjeteknek, sem az Európai Uniónak. A legszebb viszont az az elemzés volt, ahol éppen azért illették dicsérő szavakkal a magyar miniszterelnököt, mert szembe mert menni Angela Merkel német kancellárral, akit viszont a török kormánypártiak egyértelműen az iszlám egyik legnagyobb ellenségének tekintenek az Erdogan elnökkel való problémás kapcsolata miatt.

Persze ha valami igazán összeköti e két ország mostani kormányait, az nem más, mint a közös harc a sok tekintetben hasonló helyzetben lévő ellenség ellen. Míg Ankara az Amerikában élő hitszónok, Fethullah Gülen veszélyes és titkos szervezetével vív élet-halál harcot, addig Budapestnek a szintén Amerikában élő Soros Györggyel és állítólagos bérenceivel kell hasonló módon megküzdenie.

Orbánnak és politikai körének az utóbbi években elhangzott menekült- és iszlámellenes kijelentéseiről Törökországban még az ellenzéki média sem írt, ebből a szempontból ismeretlen a magyar miniszterelnök. Itteni kritikusai legfeljebb csak annyit jegyeztek meg, hogy Orbán híres a túlköltekezéseiről. Ennek a témának is azonban csak az volt a török környezete, hogy az elnök felesége, Emine Erdogan most sem tagadta meg önmagát, és új, harmincötezer lírás (mintegy 1 750 000 ezer forint) táskával érkezett Budapestre. Mit sem törődött azzal, hogy az átlagtöröknek hónapról hónapra egyre nehezebb megélnie a vészesen emelkedő árak miatt.

A török nézőpont tehát igazán érdekes, főleg azért, mert az a jobboldal, amelyik mindenkire, akit nem szeret, azonnal ráhúzza az iszlamofóbia vádját, most új bálványra akadt, s éppen Orbán személyében. A kettősség persze egyáltalán nem újdonság. Amíg Erdogan Pesten járt, addig egy kormányközeli építkezési vállalat vezetői úgy gondolták, plázát építenek Isztambul egyik konzervatívabb negyedében. A kiszemelt területen történetesen állt egy mecset. Nagy ügyet nem csináltak belőle, egyik este munkagépek, vízágyúk és rendőrök jelentek meg a csendes utcácskában, és bontani kezdték a mecsetet. A helyiek kis csoportja, akiknek érthetően nem tetszett, hogy a mecsetükbe cipőben mentek be a munkások, spontán tüntetésbe kezdtek. Gumibotokkal és vízágyúkkal feloszlatták az alig több mint húszfős csoportosulást, és a mecsetet elbontották.

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.