Fenyegetett finnugor nyelvek

Az egyetem kutatói irányították a több éves, az EU támogatta projektet, amelyben kilenc, kisebbségben használt finnugor nyelv helyzetét vizsgálták, 12 európai országban. A szakértők megállapítása szerint valamennyi finnugor kisebbségi nyelvnek valamilyen formában támogatásra van szüksége, ha el akarják kerülni, hogy tovább szoruljanak vissza környezetükben, vagy akár el is tűnjenek. E fenyegetett nyelvi szigetek közé tartozik a magyar Szlovéniában, illetve az ausztriai Burgenlandban.

Különösen veszélyeztetettnek találták a (finnel rokon) kven nyelv helyzetét Norvégiában. A kvenek elődei a 16. sz.-tól a 19. sz. végéig vándoroltak be Svédország és Finnország északi részéről Észak-Norvégiába és sokáig erős „norvégizálásnak” voltak kitéve. Becslések szerint a kisebbséghez napjainkban néhány tízezren tartoznak, ám a kven nyelvet aktívan használók száma csak 1,500 – 2.500 főre tehető. Jóllehet most kialakítják e régi nyelv tudományos szabályait, azt az oktatásban, a nyilvánosságban alig használják, így napjainkban a kven a leginkább veszélyeztetett finnugor nyelv.

Nem sokkal jobb két társuk helyzete: a karél nyelvé Finnországban és a meänkielié Svédországban. Sajátos helyzhet, hogy éppen az északi országokban, amelyek élen járnak a demokrácia, az emberi jogok megóvásában ez nem jelent automatikusan olyan politikát is, amely védené a fenyegetett kisebbségi nyelveket – mutat rá a mainzi tanulmány.

A kutatók, akiknek soraiban nyelvtudósok mellett szociológusok, jogászok és statisztikai szakemberek is voltak, kérdőívek ezreit küldték ki és kétszáznál több interjúban tárták fel a helyzetet. A munkájukban kialakított nyelvi „vitalitás-barométer” alkotói szerint más nyelvek helyzetének vizsgálatára is jól alkalmazható.

További írásokat olvashat Németországról a