Az európai zsidók több mint egyharmadát érte antiszemita inzultus az elmúlt öt évben
Hosszú cikkben foglalkozik a Die Welt azzal, hogy számos tanulmány szerint növekvőben van Európában az antiszemitizmus. Az Európai Bizottság alapjogi ügynökségének a közvélemény-kutatása kimutatta, hogy az Európai Unióban élő zsidók 39 százaléka átélt az elmúlt öt év során vallása miatti zaklatást, ellenséges magatartást, illetve támadást. Az ilyen esetek 79 százalékában nem tettek bejelentést erről sem a közbiztonsági hatóságoknak, sem más szervezeteknek. Ennek oka, hogy a megkérdezettek többsége szerint a feljelentés úgysem változtatna semmi
– Hetvenöt évvel a holokauszt után a zsidó életet ismét fenyegetés éri. Szükségünk van a tisztességes emberek csendes többségének a támogatására, és felszólítjuk Európa politikai vezetőit, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket az antiszemitizmussal szemben – idézi a Die Welt Mosche Kantort, az Európai Zsidó Kongresszus elnökét, aki az Európai Parlament antiszemitizmus elleni munkacsoportjának a konferenciáján szólalt fel Brüsszelben. A hallgatóság soraiban ott ült Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke is. A tanácskozás megszervezését egyébként a hallei zsinagóga elleni októberi támadás nyomán határozták el. Az esemény egyik átélője elmondta a Die Welt riporterének, a rendőrség csak 23 perccel a bejelentés után érkezett meg, hogy őrizetbe vegye a gyilkost. A cikk kitér arra, 2018 decemberében az EU-tagállamok nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020 végéig „igény szerint” megerősítik a zsidó közösségek védelmét, és annak során szorosan együttműködnek ezekkel a közösségekkel. Halléban ez nyilvánvalóan nem történt meg.
Harold Abraham Weill strasbourgi főrabbi és a horogkeresztekkel összefirkált sírkövek a franciaországi WesthoffenbenMint a német hetilap írja, hat EU-tagországban – köztük Finnországban, Írországban, illetve Magyarországon – nem is végeznek pontos felméréseket az antiszemita jellegű esetekről. (Magyarországon a Tett és Védelem Alapítványnak évente készít felmérést az incidensekről.) Németországban ezzel szemben gondosan regisztrálják az ilyen ügyeket: a statisztikák szerint 2018-ban 1799 antiszemita indíttatású bűncselekményt jegyeztek fel, ami rekordnak számít. Európában azonban nincs egységes definíciója annak, mit kell antiszemita bűncselekménynek tekinteni. Olyan kimutatások sem léteznek, amelyek az országokat átfogóan vizsgálnák, abból a szempontból, hogy az elkövető szélsőbal- vagy szélsőjobboldali, illetve iszlám környezetből való. Ez nem csoda – jegyzi meg a Die Welt -, hiszen az EU-országok belügyminisztereinek októberi ülésén a kormányoknak csupán az egyharmada ismerte el, hogy országában létezik a szélsőjobboldaliság problémája. Egy uniós diplomata szerint valójában sokkal több ország érintett. Az EU-országok azonban elutasítják a jobboldali terrorizmus európai szintű értelmezését, és ehelyett úgymond a jobboldali veszély átfogó áttekintésére vállaltak kötelezettséget, konkrét határidő nélkül.
Günther Jikeli, aki az amerikai Indiana Universityn foglalkozik antiszemitizmus-kutatással, arról beszélt a hamburgi lapnak, hogy az antiszemitizmus a társadalom pereméről egyre inkább annak centrumába tolódik. Az EU alapjogi ügynökségének tavalyi felmérése szerint Németországban a megkérdezett zsidók 60 százaléka azt mondja, az elmúlt öt évben jelentős mértékben nőtt az antiszemitizmus. Az EU-átlag ennél is magasabb, 63 százalék. A németországi zsidóknak csupán 22 százaléka véli úgy, hogy elegendő az, amit a berlini kormány tesz az antiszemitizmus ellen.
