Elutasította a Brexit-megállapodást a brit parlament, káosz következhet
Kedd este a brit parlament alsóháza elutasította azt a megállapodást, amelyet Theresa May miniszterelnök kötött az Európai Unió vezetésével az Egyesült Királyság kilépéséről a szervezetből. A megállapodásra 432 képviselő mondott nemet és csak 202 támogatta, ami azt jelenti, hogy a miniszterelnök a saját pártját, a Konzervatív Pártot sem tudta meggyőzni a maga igazáról.
Ez a legnagyobb arányú kormánypárti vereség hasonló szavazáson a brit demokrácia történetében.
A 317 alsóházi tory közül 118-an mondtak nemet a megállapodásra, amelyet az ellenzéki Munkáspárt 256 képviselőjéből 248 utasított el. Rajtuk kívül nemmel szavazott a Skót Nemzeti Párt (SNP) 35 képviselője, a Liberális Demokrata Párt 11 képviselője, az észak-írországi Demokrata Unionista Párt (DUP) 10 képviselője, 5 független, a walesi Plaid Cymru 4 képviselője és 1 zöldpárti képviselő is. (1924 október 8-án Ramsay McDonald miniszterelnöksége idején a londoni törvényhozás alsóháza 166 szavazatnyi különbséggel utasított el egy kormánypárti javaslatot, messze a mostani 230 mögött.) A 202 igen közül 196 támogató voksot konzervatív képviselők adtak le, rajtuk kívül csak 3 munkáspárti és 3 független akadt, aki a megállapodásra szavazott.
A szavazás után Jeremy Corbyn pártelnök vezetésével a Munkáspárt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. Ezt holnap vitára bocsátják, Theresa May pedig korábban azt mondta, ő mindenkivel leül tárgyalni és a az EU vezetését is megpróbálja rávenni a tárgyalások újrakezdésére. – Azoknak az emberek, főleg EU-s állampolgárok, akik az Egyesült Királyságban élnek, megérdemlik, hogy tisztán lássanak – hangsúlyozta a miniszterelnök. A DUP jelezte, hogy a képviselői May-kormányt fogják támogatni a bizalmatlansági indítványról szóló szavazáson, a Nicola Sturgeon skót miniszterelnök vezette SNP viszont azt tudatta, hogy ők megszavazzák a a javaslatot.
Brüsszeli részről először Donald Tusk, az Európaii Tanács elnöke reagált, a Twitteren pendítve meg, hogy az Egyesült Királyság meggondolhatná, hogy valóban el akarja-e hagyni az Európai Uniót. – Kinek lesz elég bátor kimondani, hogy mi a jó megoldás? – firtatta a politikus.
Ezután Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fejezte ki a sajnálkozását és felszólította az Egyesült Királyságot, hogy döntse el, mit akar, mert már nincs sok idő hátra.
A megállapodás elutasításának –
Scenes from the People's Vote rally as @theresa_may #Brexit deal was voted in the @HouseofCommons #Westminster @itvnews pic.twitter.com/dq2Vp1LI68
— Tyrone J Francis (@TJFrancisLive) 2019. január 15." target="_blank">emlékeztet a Guardian – a Brexit ellenzői is örülnek, mert nő az esélye, hogy az egész kilépésből nem lesz semmi, vagy olyan megállapodás születik, amely jelentősen felpuhítja a jelenlegit. Bár erről még korai beszélni, a 2018 áprilisában elindított People's Vote kampány szimpatizánsai ujjongásban törtek ki a hír hallatán. A People's Vote azt szeretné elérni, hogy népszavazás döntsön a megállapodásról.
Jelenleg mindenesetre még úgy néz ki, hogy 2019. március 29-én az Egyesült Királyság hivatalosan kilép az Európai Unióból. Ezt egy 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak követi. Ez alatt gyakorlatilag minden úgy fog kinézni, mintha az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió tagország lenne, azzal a különbséggel, hogy a képviselői nem vehetnek részt sem az Európai Parlament, sem az Európai Bizottság, sem az Európai Tanács munkájában. Az Egyesült Királyságban élő EU-tagországbeli állampolgárok – így a magyarok – jogai nem sérülnek az átmeneti időszak alatt, ami azt is jelenti, hogy a 2020. december 30-án kivándorló magyarokat ugyanolyan jogok illetik meg, mint azokat, akik 2004. május 1-én indultak útnak munkát vállalni a szigetországban.
Tüntetés kedden a törvényhozás épülete előttAnnak a megállapodásnak, amelyet Theresa May kötött az EU vezetésével nem ez, hanem Írország és Észak-Írország határának a kérdése volt a legneuralgikusabb pontja. Hónapokig tartó vita folyt arról, hogyan lehetne elkerülni, hogy az Egyesült Királyság kilépése után nem válassza el Írországot az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írországtól, és ne jöjjön létre határ az Egyesült Királyságon belül Észak-Írország és Nagy-Britannia között a kereskedelmi és biztonsági szerződésektől függetlenül sem. Ezt egyrészt az garantálja, hogy a végsőnek szánt megoldással 2020 júliusáig, és csak a kapcsolatok további alakulásának a függvényében döntsenek róla. Ha nem sikerül megoldást találni, a 2020. júliusi határidőt 2020 decemberéig meghosszabbíthatják, és ha a következő határidő is lejár, életbe lép a biztosítéknak szánt megoldási javaslat. Az angolul backstop néven ismert biztosíték szerint közös vámterületet alakítanak ki az EU és az Egyesült Királyság között, ami lehetőséget ad, hogy Írországból korlátozás és ellenőrzés nélkül árut lehessen szállítani Észak-Írországba, és Észak-Írország is is hasonlóan szabadon kereskedhetne az Egyesült Királyság többi részével. Bár az EU szeretné, hogy a backstop csak Észak-Írországra terjedjen ki, Theresa May határozottan elutasította, hogy Észak-Írországra és az Egyesült Királyágra más kereskedelmi játékszabályok vonatkozzanak. Ez viszont a Brexit híveinél és az ellenzéki munkáspárti képviselőknél is kivágta a biztosítékot, mégpedig azért, mert azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság ugyan hozzáfér a EU szabad piacához, de be kell tartania az EU gazdasági és adózási és versenyjogi előírásait, szóval az egész kilépés egy kicsit értelmét veszíti egy kicsit. Arról nem is beszélve, hogy az Egyesült Királyságnak nem lenne beleszólása az őt érintő döntésekbe.
A megállapodáshoz több kiegészítést is benyújtottak, de mindegyiket visszavonták. Az amellyel a konzervatív Sir Edward Leigh állt elő, rögzítette volna, hogy a backstop szükségmegoldás, és ha 2021 végéig fennáll, a Brexit-megállapodás hatályát veszíti. Benyújtott egy kiegészítést a Munkáspárt is, amely elutasította volna a megállapodást és a megállapodás nélküli távozás lehetőségét is, a Skót Nemzeti Párt (SNP) és a walesi Plaid Cymru pedig a két országrész parlamentje által képviselt nézetnek megfelelően felszólított volna, hogy az Egyesült Királyság kilépését halasszák el egy másik megállapodás megszületésééig. Ezután csak egy kiegészítő indítvány maradt, a konztervatív John Baroné, amely szerint az Egyesült Királyságnak joga van egyoldalúan eltörölni a backstopot. Ezt a 600 képviselőből 576-an utasították el és csak 24-en szavazták meg.
Theresa Mayre holnap bizalmatlansági indítvány várA szavazás jelentőségére vet némi fényt, hogy várandós munkáspárti képviselő, Tulip Siddiqnek el kellett halasztotta miatta a szülést, és kerekesszékben ülve adta le a voksát, mert távszavazást nem tesz lehetővé a törvény. A politikus császármetszéssel fogja világra hozni a gyermekét.
A Munkáspárt azért is szavazott nemmel a megállapodásra, mert lemondásra akarja kényszeríteni a miniszterelnököt és előre hozott választásokat akar. Keddi parlamenti beszédében Jeremy Corbyn azt mondta, a megállapodás elutasítása nyomán az EU-nak új tárgyalásokat kell kezdenie az Egyesült Királysággal, t ezekhez a tárgyalásokhoz brit részről pedig csak egy előre hozott választások nyomán felálló új kabinet nyerhet kellő felhatalmazást. Jeremy Corbyn érezhető elégedettséggel nyugtázta, hogy a Konzervatív Párt jobbszárnya is elutasítja a May-féle megállapodást. A miniszterelnök a maga felszólalásában gúnyolódott is ezen, hangsúlyozva, hogy az EU nem fog új tárgyalásokat kezdeni a kilépésről az Egyesült Királysággal, hiába várják ezt sokan. A megállapodás elutasítása káoszhoz és megállapodás nélküli kilépéshez vezethet – jelezte. Ami a konzervatívokat illeti, arra korábban Geoffrey Cox államügyész hívta fel a figyelmet a szavazást felvezető vitában, milyen ironikus, hogy azok a konzervatív képviselők utasítják el a megállapodást, akiknek a kedvéért David Cameron exkormányfő 2016. június 23-ra kiírta a kilépést szentesítő népszavazást.
A képviselők többsége párthovatartozástól függetlenül nem akar megállapodás nélküli Brexitet, és azt szeretné, hogy a backstop csak az átmeneti időszakra vonatkozzon.
