Bevándorlók bevándorlók ellen – Donald Trumpnak sikert hozhat a szigorítás
Donald Trump megígérte, hogy megszabadulnak a körülbelül 11 millió illegális bevándorlótól. Sokuk azóta családot alapított, s a már az USA-ban született gyermekeik joggal érzik magukat amerikainak. Miután a politikai és gazdasági válságok sújtotta Közép-Amerikából újabb tömegek indultak az Egyesült Államok felé, az elnök immár teljesen leállította az oltalmat keresők befogadását. Az amerikai és a nemzetközi médiát megtöltik a határállomásokról szóló drámai beszámolók:
rács mögött tartják az embereket, köztük sok, felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorút.
A határőrök is szégyellik magukat a szerintük Amerika hagyományaihoz méltatlan eljárás és a botrányos körülmények miatt.
1980 óta elnöki hatáskör annak eldöntése, mennyien érkezhetnek menekültként, az éves átlag általában 70 ezer–80 ezer ember volt. Barack Obama utolsó évében 110 ezerben húzta meg ezt a határt, amit Trump levitt 45 ezerre. Az elnök nagy álma, a háromezer kilométeres fal a déli határon ugyan várat még magára, de idén már több mint félmillió embert tartóztattak fel, csaknem kétszer annyit, mint az előző évben összesen. Kevesen vannak köztük olyanok, akik a szó klasszikus értelmében véve tarthatnának igényt a menedékjogra. Nem háború miatt menekülnek ugyanis, hanem bűnöző bandák terrorja, korrupt kormányok diktatúrája, az aszályok miatt súlyosbodó nyomor elől. Az elnök súlyos büntetővámokkal fenyegette meg Mexikót, ha nem fogja meg az emberáradatot. A fenyegetés bevált. Sokan már nem jutnak el az USA határáig sem, de a mexikói lágerekben rosszabb körülmények közé kerülnek, mintha a texasiakban tartanák őket fogva.
Mindenesetre sajátos Trump – egyébként igen sok amerikai számára népszerű – fellépése egy olyan országban, amely a bevándorlásra épült és annak segítségével vált világhatalommá. A népszámlálás 1850-ben rögzítette először az emberek származását. Akkor 2,2 millió új bevándorlót regisztráltak, ami akkor a teljes népesség csaknem tíz százaléka volt. Többségük, amint később, a 20. században is, európai. Voltak idők, amikor olaszok jöttek a legtöbben, utánuk a németek következtek. Később, 1915 és 1975 között, egy emberöltő alatt kevesebb volt a legálisan és az illegálisan érkezők száma, mint a kilencvenes évtizedben. 2017-ben 44,5 millió törvényes, mellettük pedig körülbelül 11 millió illegális bevándorlót tartottak nyilván. A törvényesen letelepedettek között a legtöbben mexikóiak, utánuk az indiaiak, a kínaiak és a Fülöp-szigetiek következnek, majd El Salvador, Vietnám és Kuba következik a sorban. Európából százezrével vándoroltak be lengyelek.
Az elnök legújabban elrendelte azok lefogását és kitoloncolását, akiknek a letelepedését nem engedélyezték. Országszerte razziák kezdődtek, amelyek a már évek óta ott élőkre, sőt az Amerikai Egyesült Államokban született gyermekeikre is kiterjednek. Ha elkapják őket, ugyanúgy repülőre kerülnek, mint az, aki egy hete jutott át valahogy a határon. Persze csak Trump durva föllépése új: talán már kevesen emlékeznek rá, de az Obama-kormány 2009 és 2012 között évente kereken 400 ezer embert zsuppolt ki az országból. A szám csak azért esett vissza, mert sokan fellebbeztek, és a túlterhelt igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek.
Trump kiutasítaná azokat a fiatalokat is, akik gyermekként kerültek szüleikkel az országba, ott is tanultak, dolgoznak, de jelenlétük ennek ellenére is illegálisnak számít. Obama korábban engedélyezte az ottmaradásukat. Nem csak emberi jogi aktivisták léptek fel a 740 ezer embert érintő terv ellen, hanem a gazdaság is. A Boeing, a Hewlett-Packard, továbbá Michael Bloomberg, New York egykori polgármestere, a Facebook-alapító Mark Zuckerberg és Bill Gates, a Microsoft alapítója is kiálltak a fiatalok mellett.
Ennek ellenére az elnök építhet arra, hogy széles rétegek ellenzik a tömeges bevándorlást. Nemkülönben arra, hogy a demokrata párti elnökjelöltek szinte egybehangzóan kiállnak a befogadás mellett. Ennek persze oka az is, hogy a latinok nagyobbrészt rájuk szavaznak. Nyomós érvei mindkét oldalnak vannak. A bezárkózók arra hivatkoznak, hogy a délről érkezők általában képzetlenek, csak segédmunkákra alkalmasak, de lenyomják az „őslakosok” bérét. Mivel semmit vagy csak kevés adót fizetnek majd, szociális juttatásaikkal többe kerülnek az államnak, mint amennyivel hozzájárulnak a közösséghez. A népiskolákban már sok helyütt többségben vannak a latinok. Sokan közülük nem tanulják meg az angolt, rontják az amúgy is gyenge közoktatás színvonalát. Ugyanakkor az Amerikai Tudományos Akadémia kutatásai arra figyelmeztetnek, hogy
az általában fiatal déli bevándorlók javítják a dolgozók és a nyugdíjasok arányát. Munkájukkal emelkedik a termelékenység, hiszen bizonyítaniuk kell – s ennek köszönhetően nőnek a bérek is.
Hosszabb távon megéri tehát a bevándorlás – mondják a kutatók –, hiszen hajdan európai földművesekből, iparosokból, kisemberekből vagy a gyermekeikből lettek a híres gyáriparosok, feltalálók, művészek.
A bevándorlók nélkülözhetetlen szereplői a munkaerőpiacnak. 2014-ben a 27 millió legálisan érkező új amerikai a munkaviszonyban lévők 17 százalékát adta, az illegálisak további 5 százalékot. Az újonnan érkezők azért is fontosak, mert 2015 és 2035 között mennek nyugdíjba a háború utáni nagy „baby-boom nemzedékek”, körülbelül 18 millió ember. Egyébként lehet máshonnan is meríteni, hiszen évente százezerszám maradnak Amerikában turistaként, diákként érkezők, 2016-ban például 630 ezren az 50 millió látogatóból. Többségük európai, akiknek nem vízumra, hanem csak jelentkezésre van szükségük. A Trump-kormány ebben is nemzetbiztonsági veszélyt lát, emlékeztetve, hogy a New-York-i ikertornyokat robbantó arab terroristák legálisan tartózkodtak az országban.
S hogy miként lehet valaki napjainkban amerikai? A munkavállalási engedéllyel rendelkezőnek legalább öt, de átlagosan nyolc évre van szükségük, hogy állampolgárságot kaphassanak. Feltétel a büntetlenség, az angol nyelv elsajátítása szóban és írásban egyaránt, valamint ismerni kell az új haza történelmét. Közel egymillióan próbálkoznak évente, átlagosan 78 százalékuknak sikerül. Van kiskapu is persze, ezerszám kapnak könnyített úton állampolgárságot az amerikai fegyveres erőknél szolgálók, akik a világ 35 országából érkeznek: vannak köztük afgánok, japánok, grúzok, bolgárok, magyarok, lengyelek, arabok.
Donald Trump most a legális bevándorlást is jelentősen korlátozni kívánja. Családegyesítés helyett – igen sokan érkeznek így –, ausztrál és kanadai példát alapul véve, pontrendszer alapján választanának. E szisztémában számítana a képzettség foka, a kor, a nyelvtudás. Mérlegelnék azt is, hogy képességei alapján milyen munkára számíthat a jelentkező, el tudja-e tartani magát és családját, hasznára lehet-e az amerikai gazdaságnak, a társadalomnak. A még csak tervezett listán a legmagasabb pontszámot a Nobel-díjasoknak, illetve hasonló elismerésben részesülőknek adnák. / Heltai András
