A németek tekintélye – Sürget az idő a jogállamiság ügyében

2020. december 5. 08:30 - szerző: Kárpáti János

Az Európai Parlament, illetve az uniós tagállamok meghatározó többsége hallani sem akar arról, hogy újratárgyalják azokat a feltételeket, amelyek összekapcsolják az EU által a tagországoknak nyújtott támogatásokat a demokratikus elvek tiszteletben tartásával.

Miután a múlt héten a magyar és a lengyel miniszterelnök megerősítette vétószándékát, brüsszeli diplomáciai források úgy nyilatkoztak, hogy Varsó és Budapest egyre inkább elszigetelődnek. Ettől azonban még nincs megoldás arra, miképpen juthatnak pénzhez január elseje után a koronavírus-járvány által megtépázott európai gazdaságok.

A jómódú – és a közös büdzsébe többet befizető – nyugati EU-tagok egyszerűen és gyakorlatiasan számolnak: abból indulnak ki, hogy a lengyelek és a magyarok azok közt vannak, akik a legtöbb egy főre jutó támogatást kapják az EU-tól. Mindkét országnak nagy szüksége van ezekre a pénzekre, ezért előbb-utóbb nyilván beadják a derekukat.

Ez a számítás azonban figyelmen kívül hagyja, mennyire érzékeny pontra tapintottak rá Brüsszelben, amikor azt látták, hogy minden jogállamisági szemrehányásuk lepereg a magyarokról és a lengyelekről, ezért irányt vettek arra, hogy pénzre – pontosabban pénzmegvonás kilátásba helyezésére – váltsák át rosszalló véleményüket. A nyugatiakban a jelek szerint csak most tudatosul, hogy mennyire veszélyes fegyvernek tartja a magyar kormány a jogállami feltételességet – olyannyira veszélyesnek, hogy inkább kockáztatja a brüsszeli támogatások érkezésének súlyos késedelmét is, csak ne lépjen érvénybe a kritériumrendszer. A Die Zeit szerint

Orbán Viktor még a nyáron azt mondta Angela Merkelnek: a kondicionalitás aláírása „öngyilkossággal” érne fel.

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Lengyelországban nem ennyire kiélezett a helyzet az uniós alapok felhasználása szempontjából. Onnan jóval kevesebb hír érkezik brüsszeli források korrupt megcsapolásáról – a lengyeleknek tehát sokkal ideologikusabb okaik vannak arra, hogy a végsőkig szembemenjenek azokkal az európai törekvésekkel, amelyek egyebek közt az igazságszolgáltatás függetlenségének megóvására irányulnak. A konzervatív varsói hatalom igencsak magas labdát dobott fel azzal, hogy éppen, amikor célegyenesbe jutottak a jogállamisági kondicionalitással kapcsolatos viták, akkor látta elérkezettnek az időt, hogy az alkotmánybíróság jogellenesnek nyilvánítsa magzati károsodás esetén az abortuszt, és ezzel viharos társadalmi ellenreakciót váltson ki.

A lengyel kormányoldal nem teljesen homogén: Jaroslaw Kaczynski pártjának, a Jog és Igazságosságnak (PiS) csak két kisebb jobboldali formációval van meg a parlamenti többsége. Ezek egyikét az a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezeti, aki minden kérdésben a PiS-fősodornál is keményvonalasabb álláspontot vall – és azt igyekszik ráerőltetni Kaczynskira, aki számos jel szerint megfáradt, egyre kevésbé képes egyben tartani táborát, és ha nem jött volna a járvány, már idén ősszel leköszönt volna a PiS-elnökségről. Számos megfigyelő szerint Ziobro voltaképpen utódlási harcot vív a valamivel hajlékonyabb Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel, akit az EU – december 31-ig hivatalban levő – német elnöksége igyekezne megpuhítani és leválasztani Orbán Viktor oldaláról vétóügyben.

Zbigniew Ziobro
Fotó: MTI/PAPWojciech Pacewicz

Közvetlenül az Orbán–Morawiecki-találkozó előtt Michael Roth, az európai uniós ügyekben illetékes német államminiszter még arról beszélt, hogy napokon belül megoldás várható a vétóügyben. Kiderült azonban, hogy a kísérlet nem sikerült, a lengyel kormányfő is kitart a különutasság mellett. Most már arról születnek cikkek a nyugati sajtóban, hogy az ügyben a német elnökség tekintélye forog kockán. A Politico például azt írta, hogy az elutasító tartalmú magyar–lengyel nyilatkozat csapást jelent Németországra nézve, amely a tárgyalásokat vezeti, és jelentős politikai tőkét fektetett a megállapodás keresésébe.

A Bloomberg hírügynökség szerint immár csaknem bizonyos, hogy

a patthelyzet miatt késedelmet szenved a járvány sújtotta térségek megsegítése,

hiszen nincs jele annak, hogy a többiek eleget tennének e két kelet-európai ország követelésének, és letennének a kondicionalitásról. A kitűzött tervek szerint mind a hét évre szóló uniós költségvetésnek, mind a helyreállítási intézkedéscsomagnak január elsejével kellene hatályba lépnie. A Bloomberg azt feltételezi: az EU azzal terjesztheti ki a küzdelmet, hogy a jogállamisági feltételrendszert elfogadja minősített többséggel, a 750 milliárd eurós helyreállítási alap ügyében pedig kormányközi megállapodásokat köt. Ezzel persze még nyitva maradna az 1070 milliárd eurós hétéves költségvetés kérdése, de akkor azzal kapcsolatban olyan helyzet állna elő, hogy a jogállamisági feltételrendszer már érvényben van, miközben új költségvetés hiányában hónapról hónapra átmeneti vészköltségvetés alapján folytatódhatnának a kifizetések. Ennek a januártól esetleg életbe lépő vészköltségvetésnek az értelmében minden hónapban csak az előző évi, vagyis az idei, 2020-as teljes költés egytizenketted részét lehetne támogatásként folyósítani. Ez óhatatlanul megakaszthatna több lengyelországi és magyarországi programot.

A frontok ott merevedtek meg, hogy Varsó és Budapest szerint a pénzek felszabadításához most tegyék félre a jogállamisági kondicionalitást, arról később folytassanak vitát. A velük szemben állók szerint mindez lényegében az ellenőrzési mechanizmus sohanapjára történő elnapolásával érne fel. Ezzel szemben Brüsszel azt mondja: akinek nem tetszik a jogállamisági kritérium, az forduljon az Európai Bírósághoz, ott majd megmondják, jogszerű-e a konstrukció. Budapesten erre azt válaszolták: még nincs mit peresíteni a bíróságon, hiszen a kondicionalitást egyelőre meg sem szavazták. Ha Brüsszel nem törekedne mindenáron a megegyezésre, akkor nem lenne meglepő, ha erre a magyar megállapításra viszonválaszként azt mondanák, „ezen ne múljék”. A kondicionalitás kérdésében ugyanis nincs vétójog, elég a minősített többség, amit alighanem könnyen össze tudnak hozni.

Jelképes jelentőségű, hogy a viszályt talán eldöntő legközelebbi uniós csúcstalálkozó éppen december 10-én, az emberi jogok napján kezdődik.