A fél város kiutálta és elfordult a 16 éves lánytól, miután el merte mondani, hogy megerőszakolták
Még 2006-ban, egy forró nyári szombaton a 16 éves Amber Wyatt bejelentette a texasi Arlington rendőreinek, hogy egy házibuliban két fiatal megerőszakolta. Soha senkit nem büntettek meg a lányt ért traumáért. Csak őt. A tanév végére szó szerint el kellett menekülnie a James Martin középiskolából.
Elizabeth Bruening ugyanabba az iskolába járt, ismerte a történetet, ami soha nem hagyta nyugodni. 2015-ben, már a Washington Post újságírójaként úgy döntött, utánajár, mi történt Amber Wyatt-tel. Kutatómunkájának eredménye a Washington Postban megjelent mindent feltáró, alapos írás. Az azt követő három évben az újságíró rengeteget beszélgetett vele, orvosi és rendőrségi jegyzőkönyveket tanulmányozott és többször hazatért Texasba, hogy megértse, mi is történt pontosan azon a 2006-os nyáron. Bruening tehát jóval a Metoo kampány előtt már azon dolgozott, hogy megvizsgálja és bemutassa a társadalom sokszor ellenséges hozzáállását az áldozatokhoz, pláne azokban az esetekben, amikor az elkövető közkedvelt, az áldozat maga pedig amellett, hogy „menőnek" számít, egy munkáscsalád gyermeke és „rossz életű” hírében áll.
Az egész egy bulin kezdődött, ahol a futballszezon indulását ünnepelték. Amber pedig részt vett a bulin, hiszen a csapat cheerleadere (pompom lánya) volt. Este 9 óra körül érkezett a nagy ünnepséget követő privát buliba, egyik cheerleader társa szüleinek házába. A medencés, fényűző ingatlan óriási kontrasztban állt Amber otthonával, akinek szülei jóval szerényebb körülmények között éltek.
Amber közkedvelt lány, jó tanuló volt, aki nagyon akarta, hogy szeressék. Extrovertált személyiség volt, aki könnyen barátkozott, és adott is szerettei véleményére.
Az arlingtoni cheerleaderek bulis társaság voltak. Nem vetették meg az alkoholt, alkalmanként füvet is szívtak, vagy Xanaxszal (nyugtatóval) keverték az italt. – Sokat buliztam, nem fogok hazudni – mondta Amber az első interjúk egyikén volt iskolatársának. – Tizenhat éves voltam, népszerű akartam lenni, azt akartam, mindenki szeressen. Ehhez pedig akkor úgy tűnt, az kell, hogy benne legyek én is a buliban.
Amber szerint azon az estén is sokat ivott. Limonádés whiskyt, egy kis vörösbort, majd sört. Eleinte nem volt teljesen részeg, de ittas volt. Nem kellett azért aggódnia, hogyan jut haza, édesanyja megengedte a 16 éves lánynak, hogy ott aludjon a barátnőjénél.
Ahogy a buli folytatódott, egyre többen voltak a medencében. Amber azonban nem vitt fürdőruhát, így nem akart bemenni, mire barátai ruhástól bedobták. Amikor beült az egyik focista terepjárójába este 11 óra körül, hogy elmenjenek egy kis kajáért, még mindig vizesek voltak a ruhái.
Két fiúval ment, az egyik amerikai focista, a másik futballista volt, mindketten 17 éves, végzős diákok. Amber csak felületesen ismerte őket, látásból. Azt mondja, azért ment velük, mert éhes volt és a fiúk azt mondták, elmennek valami kajáért, majd visszamennek a buliba. Ekkorra már berúgott.
A fiatalok azonban egyetlen, útba eső gyorsétteremnél sem álltak meg, hanem egy barátjuk házához, pontosabban annak fészeréhez hajtottak. A két fiú később azt állította, nem mentek a házhoz, csak félreálltak egy kietlen területen, mert Ambernek vizelnie kellett, és akkor ütötte be magát, miközben az erdős területen próbált egyensúlyozni.
Amber beszámolója szerint azonban egész máshogy történtek a dolgok. A rendőröknek azt mondta akkor – és ugyanazt mesélte el évekkel később az újságírónak is –, hogy a fiúk azt állították, még vesznek magukhoz egy pár sört, ezért álltak meg a barátjuk fészerénél. A bűnügyi helyszínelők által készített fotókon egy sötét, eldugott fakunyhó látszik, tele egy család kacatjaival, karácsonyi díszekkel, régi fotókkal, trófeákkal. Egy fa létra vezetett fel a galériára, ahol koszos lepedők és párnák hevertek. Ambert oda küldték fel a fiúk sörért – akkor esett el és ütötte meg magát, nem az erdőben vizelés közben –, de ahogy felért, látta, semmilyen sörkészlet nincs odafenn.
A támadás helyszínén talált bizonyítékokAhogy Amber fölért, az egyik fiú felszólította, hogy vegye le a ruháit. A lány azt hitte viccel, de rögtön közölte, hogy nem veszi le. Amikor a fiú kitartóan nógatta, tett egy lépést hátra, el akart menni, de elesett. Ekkor vetette rá magát az egyik focista, lehúzva szoknyáját és bugyiját, majd megerőszakolta, miközben Amber kiabált, hogy hagyja abba. A fiú magára húzta Ambert és folytatta az erőszakot, ekkor jött a másik fiú, és Amber fenekébe erőltette nemi szervét. – Sokat imádkoztam és megpróbáltam valahogy elhagyni a testemet, nem figyelni a környezetemre, csak kilépni magamból – mondta Amber.
Amikor sikerült a fiúkat valahogy lerugdosnia magáról, az egyikük felé fordult és felszólította, elégítse ki orálisan, mert nem végzett. Amber ekkor hozzájuk vágott egy pár rongyot, felvette a szoknyáját és pólóját, majd beült a terepjáróba. A fiúk követték, néma csendben telt a buliba visszavezető út.
Ahogy a házhoz értek, Amber kiszállt a kocsiból és odarohant a kocsifelhajtón állókhoz, köztük egy felnőtthöz, a ház tulajdonosához, és elmondta nekik azonnal, hogy mi történt vele. Másnap reggel jutott el a rendőrségre és tett feljelentést.
A cikkíró Bruening ezen a ponton ugrik egyet az időben, vissza 10 évet, egy másik 16 éves arlingtoni lány nemi erőszak ügyére. Egy 1996-os buliban egy óvszeres seprűnyéllel megerőszakolták, levizelték, többen pedig nevetve végignézték. A lányt kórházba szállították, de sosem tehetett feljelentést, efelől intézkedtek az összetartó helybeliek. Harmincöt, a buliban résztvevő fiatalt kikérdezett a rendőrség, akik mind tagadták a lány állításait.
A tankerület akkori vezetője megpróbált egy szabályt életbe léptetni, mely szerint a túlzott alkohol- és kábítószer fogyasztáson kapott fiatalokat eltiltják minden iskolaidőn túli (például sportolási) tevékenységtől. A javaslat nem aratott sikert a szülők körében, így azt elutasították.
Visszatérve Amber történetéhez, a rendőrségen a ház tulajdonosa, egy másik pompomlány anyja, Cindy Marks tette a legvérlázítóbb vallomást. Marks azt mondta, több gyerek is arra kérte, vitesse haza Ambert, mert idegesítően viselkedik. Az egyik fiatal szerint az erőszakkal vádolt focista maga jelentkezett, hogy hazaviszi. Azt hitték, a lány örülni fog, mert állításuk szerint egész este a fiún lógott, aki nem látszott túlzottan érdeklődőnek Amber iránt. Egy diák egyenesen az állította, Amber azt mondta „meg akarja dugatni magát vele”.
A felnőtt, Cindy Marks, akinek vigyáznia kellett volna a fiatalokra, rágógumizva, érdektelenül számolt be sokadik kérésre a rendőröknek az este eseményeiről. Sok jelenlévő fiatal szerint másképp, mint ahogyan az zajlott. Úgy tűnt, egy cseppet sem zavarta, hogy a házában kiskorúak és fiatalkorúak isszák le magukat. De egy valaki nagyon is zavarta. Amber maga.
Ennél is vérlázítóbb volt, hogy letagadta, Amber szólt neki a nemi erőszakról. Ez több fiatal szerint, aki szintén ott volt a kocsifelhajtón, amikor Amber visszaért, hazugság, mert a lány tőle is kért segítséget, mire a nő – ahelyett, hogy a rendőrségre vitte volna – azt válaszolta: menjen be a házba és dőljön le. A nő a rendőröknek hangsúlyozta, hogy Ambernek rossz híre van az anyukák között, mert xanaxozik, iszik és amúgy is, egy évvel korábban ellopta a lánya napszemüvegét. Emellett a fiúkat védte, mondván jó gyerekek, akik csak hazavitték Ambert, félreálltak, hogy pisilhessen, majd mivel elesett, visszavitték a házba.
Amikor Amber aznap reggel hazaért, édesanyja nagyon csodálkozott, hogy lánya ilyen korán otthon van egy ottalvós buliból. Látta rajta, hogy valami nem stimmel és nem telt el sok idő, mire Amber könnyekkel küszködve elmondta, hogy az előző éjjel megerőszakolták.
Amber és édesanyja azonnal a kórházba mentek, ahol már várták őket a rendőrök. A Washington Post újságírója kikérte az orvosi papírokat és beszélt a vizsgálatot végző orvossal is. Ebből kiderült, hogy az erőszakra fizikai bizonyítékok is voltak. Amber könyökén, térdén, belső combján is voltak sérülések, ahogyan vaginájában és végbelében is egyértelmű erőszakra utaló sebek voltak. A toxikológiai vizsgálat azt is kimutatta, hogy Amber szervezetében alkohol, marihuána és xanax is volt még másnap reggel is. Ez pedig azt is jelentette, hogy Amber még a texasi törvények szerint sem volt abban az állapotban előző éjjel, hogy beleegyezéssel létesíthessen szexuális kapcsolatot valakivel.
Az Amber testén talált mintákat elküldték vizsgálatra, és novemberben kiderült, a sperma az egyik focistától származik. Emellett a fészerben megtalálták Amber melltartóját és bugyiját is.
Ekkor a történet talán az addiginál is borzalmasabb fordulatot vett. Míg addig a fiatalokat azzal védte a közösség, hogy még csak szexuális együttlét sem történt, nemhogy erőszak, a DNS-minták egyezése után még inkább Amber ellen fordultak, mondván, „egy kurva, aki szexelt két fiúval, majd megbánta”. A szülők a gyerekeiket védték „egy rossz életű lány hazugságaitól”, a diákok pedig azért voltak mérgesek, mert a feljelentés után az iskola kénytelen volt szigorúbban kezelni az alkoholizáló fiatalokat.
A diákok szitkokat szórtak Amberre a folyosón, az órákon pedig folyamatosan róla beszéltek. Az újságírónak most elmondta, több sms-t kapott, amiben azt írták, hogy ölje meg magát. Pompomlány barátnői is elfordultak tőle, bár ennek azt mondja, lehet, ő volt az oka. – Teljesen megváltoztam a történtek után – mondta.
Voltak, akik kiálltak Amber mellett. Ôk a faith (hit) szót írták magukra és kocsijuk szélvédőjére.
Egy nap a diákok arra mentek be az iskolába, hogy valaki festékszóróval felfújta az épület falára, hogy „Amber Wyatt egy ribanc”. Amikor az iskolaigazgató hangosbemondón kérte a felelőst, álljon elő, mindenki csak nevetett – mesélte az iskolába járó egyik diák a Washington Postnak.
Amber édesanyját a többi anyuka kirekesztette és a Wyatt család nem tudta tovább nézni lányuk szenvedését, átíratták egy másik iskolába.
A nyomozás eközben tovább folyt, ám valamiért egy évvel később elakadt. A két fiút DNS-mintavételre ugyan behívták, de sosem kérdezték ki őket. A kirendelt védőjük nem engedte, és valamiért az ügyészi hivatal nem forszírozta. Hogy miért, arra a Washington Post újságírója három év alatt sem kapott hivatalos magyarázatot, senki sem akart neki nyilatkozni. Amber édesapja emlékszik a napra, amikor a hivataltól felhívták, és közölték vele, nem viszik perre az ügyet, mert hiába a bizonyítékok, akkor is egy „ő ezt állítja, ők meg amazt állítják” vita lenne csak belőle. Mark Wyatt, Amber apja vigasztalhatatlan volt és nem értette.
Mivel az ügy sosem került a bíróság elé, a városban elterjedt a pletyka, hogy Amber akkor minden bizonnyal visszavonta a vádakat, lám, igazuk volt azoknak, akik azt mondták, hazudik.
Amber sosem vonta vissza a vádakat, de tudja, már esély nincs a perre. 2009-ben ugyanis a kerületi ügyészség megsemmisítette a bizonyítékokat, Amber alsóneműjét, és a rajta lévő ruhákat.
Amber kábítószer-fogyasztása elfajult az őt ért erőszak, és azt követő mocskolódás után. Kétszer is letartóztatták, egyszer azért, mert beszívva vezetett, másodszor pedig mert marihuána volt nála. Egy időre be is vonták a jogosítványát.
2010-ben túladagolta magát kokain, vodka, metadon és klonopin keverékével, egy hajszálon múlott az élete. Ezután került elvonóra. A normális élet csak apránként épült fel, először józanság, munka, párkapcsolat, majd tavaly óta egy szerető férj formájában. Amber ma a Texasi Állami Egyetemen tanul pszichológiát, később bűnügyekben szeretne szakértőként segédkezni.
Mióta megjelent Amber története, több, régi évfolyam és iskolatársa is elnézést kért tőle, amiért nem hitt neki, és ellenségesen viselkedett. – Kifejezetten undorodom akkori viselkedésemtől – írta egyikük Ambernek De ahogyan a Washington Post újságírója is írja, elsősorban nem a tudatlan és éretlen gyerekek, hanem a felnőttek hagyták cserben a megerőszakolt lányt.
