Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos: Van olyan falu, ahol több a falkákba verődött kóbor kutya, mint az iskolába járó gyerek

2020. június 18. 13:46 - szerző: 168 Óra - forrás: Népszava

Az ország háromszáz legszegényebb településén mintegy 370 ezren élnek. A születendő gyerekek száma viszont több, mint egy jobb helyzetű, 1 millió lakossal rendelkező régióban – hívta fel a figyelmet Vecsei Miklós, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerdán tartott háttérbeszélgetésén, amelyre a Népszava figyelt fel.

Felejtsük el – tette hozzá –, hogy ki, mennyire érez együtt a nyomorban élőkkel. Ha a problémát racionális, gazdasági szempontból nézzük, akkor „kötelező odafigyelni” rájuk. Eddig is kötelező lett volna, de most már végképp az. Vecsei Miklós szerint

legfeljebb tíz évünk van: ha ennyi időn belül nem sikerül megfordítani a folyamatokat, akkor magyarországi települések sora fog végletesen ellehetetlenülni, miután a középosztályhoz tartozók jobbnak látják majd elmenekülni onnan.

Felzárkózó települések hosszú távú programja Vecsei Miklós
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A Vecsei által irányított Jelenlét programba fokozatosan egyre több falut vonnak be. Közlése szerint szabad kezet kaptak, a viszonylag szűkös költségvetési kereteken belül „azt csinálunk, amit akarunk”. Azaz a kormány nem szól bele, hogy melyik településen mit és milyen sorrendben tesznek, a helyi szükségletek alapján indíthatnak programokat. 

Van olyan falu, ahol több a falkákba verődött kóbor kutya, mint az iskolába járó gyerek.

Fotó: Kovalovszky Dániel

Több településen ma is általános jelenség az uzsora, az áramlopás magától értetődő tevékenység. Sőt:

olyan település is akad, ahol az egyik önkormányzati vezető „áramlopási monopóliumot” élvez.

Egyedül önmagát érzi feljogosítva arra, hogy illegálisan vételezze az áramot, amit aztán tisztes haszon fejében továbbít a rászorulóknak.

A program révén egyebek mellett napenergiát felhasználó telep is épül. Vecsei Miklós abban bízik, ha nem is azonnal, de lassacskán sikerül felszámolni az áldatlan állapotokat. „Ha két év múlva is ugyanez lesz, akkor az súlyos kudarc” – állapította meg.

Fotó: Pixabay

A történelmi egyházak jelenléte alig érzékelhető ezekben a falvakban, a templomok omladoznak. Volt olyan templom, amit külföldi pénzből felújítottak, a tetőt aztán újra ellopták. A miniszterelnöki biztos szerint nem is szabad elsőként a templomokra százmilliókat költeni, egyelőre csak az állagmegóvásukról kell gondoskodni. „Ha a közösség felépül, akkor majd felépítjük a templomot is. Az nem jó, ha közösség nélkül épül fel a templom.”

Vecsei Miklós hangsúlyozta:

az sem helyes, ha a falvakban úgy érzik, hogy „kivételeznek a romákkal”.

Ezért ügyelnek rá, hogy olyan programokat valósítsanak meg, amelyek nem fordítják szembe az adott település cigány és nem cigány lakóit. Ha például a program révén sikerül megmenteniük a település egyetlen, bezárásra ítélt boltját, akkor az valamennyi lakó hasznára válik.