Több tízmilliárd forintot szedett össze a MET a magyar gázbizniszből

A szocialista Tóth Bertalan még márciusban nyert pert a MET gázpiaci céggel szemben: a bíróság kimondta, hogy fontosabb a közérdek, mint a vállalat üzleti érdeke. Az MSZP ugyan nem hozott nyilvánosságra minden megkapott szerződést, de

Az előzmények

A gazdasági válság, valamint új technológiák megjelenésének következtében 2009 után Nyugat-Európában gázbőség alakult ki, így a nyugat-európai földgázárak jelentősen csökkentek. Az Ausztriában elérhető földgáz ára a hosszútávú szerződéses orosz gáz áránál – időszaktól függően – 20-50%-kal is olcsóbb volt.

Az ausztriai gáz behozatalának szinte egyetlen korlátja a vezeték áteresztőképessége (keresztmetszete). Ez a HAG esetében 4,4 Mrd m³/év.

A vezeték kihasználására ezért a korábbi években mindig több kereskedő jelentkezett,mint amennyi gázt be lehetett hozni. Az ilyen helyzetek kezelésére ezért a vezeték üzemeltetőjének (FGSZ Zrt.) – elviekben – kapacitásaukciót kell kiírnia, így a behozatali határkapacitás igénybevételének költsége piaci versenyben, árverésen alakul ki. Ez ugyanakkor csökkenti az importálni kívánt gáz árelőnyét, de átlátható és tiszta piaci viszonyokat eredményez – olvasható a szocialisták által összeállított dokumentumban.

Miért áll a bál?

Az MVM Partner Zrt. ahelyett, hogy a behozott földgázt olcsón értékesítve, a rendeletalkotó céljainak megfelelően a magyarországi földgázárakat letörte volna, vagy az árelőny lefölözéséből származó haszonból támogatta volna a lakosság szociális biztonságának megerősítését, három gázéven keresztül (2011/2012, 2012/2013, 2013/2014) az árelőny lefölözési lehetőségének kb. 80%-át (2011-ben 90%-át, 2012-ben 74%-át, 2013-ban 82%-át) különböző technikákkal átadta a MET Zrt-nek.

Ez abban állt, hogy egyfelől a MET által külföldön megvásárolt földgázt segített behozni, m³-enként 2,3-3,4 Ft-ért (ennyi volt a felár az importált földgázon 2011 és 2014 között), másfelől a vezeték keresztmetszetének (kapacitás) használatát engedte át köbméterenként 1-2 Ft-os felárért.

Így ezekben az években a gázkereskedelmi tevékenységből a MET Zrt. összesen 70,4 Mrd forintos adózás előtti eredményt ért el, az MVMP 4,1 Mrd forintos adózás előtti eredményt, és nem tudni, hogy a konstrukcióban résztvevő svájci MET leányvállalat eredményessége hogyan alakult.

Mit lehet tudni a MET-ről?

A MET Zrt. 2007-ben alakult, akkor még 100 százalékban a MOL Nyrt. tulajdonában állt. A társaság földgáz-kereskedelemmel kezdett foglalkozni, az elmúlt években a régió egyik legnagyobb kereskedőjévé nőtte ki magát.

2009-ben a társaság felét megvette egy Normeston Trading Ltd. nevű belize-i cég, amely mögött a legtöbben orosz köröket sejtettek. (Az orosz sajtó szerint a Normeston Trading Limited egy bizonyos Mihail Arusztamov (aki 2012-ig a Transznefty igazgatóhelyettese volt) és egy meg nem nevezett Lukoil-igazgatóhelyettes biznisze.)

2012-ben aztán a Normeston kiszállt, részét megvette a Kajmán-szigeteki RP Explorer Liquid Fund és a svájci ManCo.

2013-ban került a képbe közvetett tulajdonosként a ciprusi Westbay, és a szintén ciprusi Inather Trading Ltd., amely 10 százalékos közvetett tulajdont szerzett a cégben.

A MET által 2015. január végén közölt végső tulajdonosi struktúra így néz ki:

• Mol: 40%,
• Lakatos Benjámin: 26,67%,
• Nagy György: 12,665%,
• Ilya Trubnikov: 12,665%,
• Garancsi István: 10%.

Amikor tehát 2011-ben az MVM Partner Zrt-vel kötött ügyletek kezdődtek, a társaság 50%-ban offshore helyszínen bejegyzett tulajdonosi háttérrel rendelkezett, az RP Explorer Liquid Fund csak 2013 januárjában tette át a székhelyét a Kajmán-szigetekről Ciprusra. A társasági szerkezet is megváltozott idő közben a társaság központja Magyarországról Svájcba került.

Az MSZP szerint a következő kérdések merülnek fel az üggyel kapcsolatban:

• Miért adta át a MET-csoportnak az MVM Partner Zrt. a számára biztosított különleges jogokat?
• Milyen áron adta át ezeket a jogokat?
• Adott-e előnyt ezekkel az ügyletekkel a MET-nek?
• Hogyan teljesültek a rendeletben rögzített kormányzati célok?
• Érte-e kár az adófizetőket és a magyar államot?
• Kinek érte meg igazán mindez? Az államnak? A vállalkozásoknak és az embereknek? A gázpiaci szereplőknek? A MET Zrt-nek?

Összefoglalás

A szocialisták szerint a kiperelt dokumentumokból megállapítható, hogy az MVM Partner Zrt. az általa kedvező áron beszerzett földgázzal és a kapacitások nagyobb mértékű kihasználásával sokkal nagyobb nyereségre tehetett volna szert, vagy sokkal nagyobb mértékben csökkenthette volna a magyarországi földgázárakat. A cég összességében alkalmas volt a mintegy 150 milliárd forintos hasznot rejtő piaci lehetőségek maximális kihasználására.

Az, hogy ez mégsem így alakult, és az MVM Partner Zrt. a földgáz-kereskedelmi tevékenységén három év alatt mindössze 4,1 Mrd forintos adózás előtti eredményt ért el, több okra vezethető vissza:

• a különleges jogokat biztosító miniszteri rendelet kiadásának és módosításainak időzítésére, amely első alkalommal kényszerhelyzetet okozott az MVM Partner Zrt-nél. Ebben felelőssége van – az egyébként az MVM Partner Zrt. és az MVM Zrt. feletti tulajdonosi jogokat is gyakorló – fejlesztési miniszternek (Fellegi Tamásnak és Németh Lászlónénak). A későbbiekben ugyanakkor ez a kényszerhelyzet elkerülhető lett volna. Az NFM-nek ugyanis érdekében állt volna megfelelően tájékoztatni a várható szabályozásról és kormányzati célokról a tulajdonában álló MVM-csoportot, az MVM-csoportnak pedig ez alapján fel kellett volna készülnie a piaci lehetőségek maximális kihasználására;
• a tulajdonosi iránymutatásoknak, amelyek lehetővé tették az MVM-csoport által elérhető haszonról történő lemondást. Ebben felelőssége van a fejlesztési miniszternek és az MVM Zrt. menedzsmentjének;
• az Ausztriát Magyarországgal összekötő HAG-vezeték kapacitásainak hasznosítására vonatkozó nyilvános versenyeztetési eljárások mellőzésének, amelyek során maximalizálni lehetett volna az elérhető hasznot. Ebben felelőssége van az MVM Zrt. és az MVM Partner Zrt. menedzsmentjének.