Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Sümegi törmelékek – A vár környéke gyönyörű, azt kell nézni, nem a szemetet

2020. augusztus 2. 07:56 - szerző: Latyák Balázs

Halomban áll a veszélyes hulladék a sümegi önkormányzat tulajdonában lévő természetvédelmi területen. A városfejlesztési projektekből származó építkezési törmeléket ugyanis a kivitelező cég – vélhetően a polgármester tudtával – oda pakolta le. Legalább egy éve nem tűnt fel senkinek a szemét a védett helyen, most azonban nagyon úgy tűnik, betelt a pohár.

Gyerekkorom óta érdekelnek a magyarországi várak, s a hozzájuk tartozó történetek. A mai napig órákat tudok eltölteni azzal, hogy információt gyűjtök a romokról, megpróbálom elképzelni, milyen lehetett egykor a mára kőhalmokká változott falak között élni. Többek között ezért is örültem annak a levélnek, amelyet a sümegi önkormányzat ellenzéki képviselője, Kovács Mihály, az Élhetőbb Városért Egyesület (ÉVE) helyi elnöke írt lapunknak, hogy felhívja a figyelmet a város nemrég kirobbant botrányára.

Kíváncsivá tett, hogy mi folyik Sümegen. Már csak azért is, mert érdekelt a város büszkesége, a vár. Viszonylag gyorsan sikerült is egyeztetni egy találkozót a helyi ellenzék első emberével, aki rendkívül készségesnek bizonyult. Mint arról telefonon beszámolt, a nem olyan régen kirobbant, egyértelműen a fideszes polgármester nevéhez köthető botrány nagy felfordulást okozott az egyébként nyugodt városban, az újságírók az elmúlt hetekben egymásnak adták a kilincset.

Ebbe a sorba álltunk be mi is, amikor a modern navigációs technika áldásos gondoskodásának köszönhetően egy alig több mint kétórás utat összesen három órára nyújtva megérkeztünk a város határába, ahol valósággal az arcunkba robbant Sümeg nevezetessége, a 245 méter magas, egy dombon magányosan álló vár. Az építmény tiszteletet parancsoló, így csak visszafogottan mosolyogtunk, amikor azon kezdtünk filozofálni az autóban, hogy milyen nehéz lehetett felhordani azt a sok követ, amelyből a várfalak épültek. Ezzel egy időben feltűnt Sümeg érdekes és egyben pazar jellegzetessége is, hogy a vár – még ha csak egy nagyon apró makettként is – szinte minden utcából látható.

Fotó: sumeg.hu

A fővárosihoz képest lanyha forgalomban volt időm fürkészni a települést, és észrevenni, hogy Sümeget a jelenlegi formájában leginkább dédszüleink büszkeségéhez, a tisztaszobához lehet hasonlítani: az utcák makulátlanok, a növényzet látszólag gondozott, ember pedig szinte alig sétál az utcán. De ami a legfontosabb, hogy sehol egy óriásplakát. Ez utóbbi magyarázata az lehet, hogy a kormány már belátta, a sümegi embernek semmi szüksége nincs arra, hogy jól irányzott jobbegyenesként érje a nyilvánvaló propaganda, és a turisták sem a kampányüzenetekért utaznak a városba. Jobb is, hogy ez így van, hiszen az állandó lakosságát tekintve alig több mint hatezer fősre apadt település 1998 óta már így is az illiberalizmus egyik szilárd bástyája.

Legalábbis annak tekinthette a hatalom egészen két héttel ezelőttig, amikor a feje tetejére állt a Bakonyalján, a Keszthelyi-hegység lábánál, a Balaton-felvidék és a Kisalföld találkozásánál fekvő település közélete. Az ÉVE fényt derített ugyanis arra, hogy Végh László, a város fideszes polgármestere és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mint több, Európai Unió által finanszírozott projekt megrendelői – karöltve a Strabag Általános Építő Kft.-vel – nem tartották be az egymással kötött szerződést, illetve a település környezetvédelmi szabályait is megsértették, amikor szemétlerakónak kezdték használni az önkormányzat tulajdonában lévő természetvédelmi területet. Az esetre a sümegi Sarvaly utca egyik lakója hívta fel Kovács Mihály figyelmét, mert feltűnt neki, hogy legalább egy éve folyamatosan jól megpakolt teherautók járnak a senkiföldjére.

– A bejelentő fényképekkel ellátott, pontos nyilvántartást vezetve rögzítette, hogy mikor milyen rendszámú teherautó és mit borított le a város határában található, mint később kiderült, az önkormányzat tulajdonában lévő természetvédelmi területre

– mesélte Kovács Mihály. A jó megjelenésű, 33 éves fiatalember köztiszteletben álló személy a városban, szinte mindenkit ismer, őt is mindenki ismeri. A civilként mentőgépkocsi-vezetőként dolgozó férfi havonta hét alkalommal huszonnégy órázik az Országos Mentőszolgálatnál, a többi idejét Sümegnek szenteli. Két gyermeke és a felesége is mellette áll, az ő támogatásuk nélkül nem is tudná belevetni magát a város közügyeibe. Ilyen hátszéllel, no meg komoly támogatói bázissal indult neki polgármesterjelöltként tavaly ősszel az önkormányzati választásnak. Szép eredményt ért el, csupán 189 szavazattal maradt alul Végh Lászlóval szemben. A vereséget pár hét alatt feldolgozta, ma már nem is bánja, hogy nem ő lett a polgármester, hiszen így nem rajta csattannak a Végh Lászlóhoz köthető kétes ügyletek.

– Ekkora a probléma itt Sümegen? – kérdezem, miközben a hulladékhalmok felé tartunk.

– Sajnos igen – válaszolja, majd bővebben is kifejti:

– A lakossági bejelentés után képviselőtársaimmal körbejártuk az önkormányzat tulajdonában lévő problémás területet. Amit akkor láttunk, az elképesztő volt! Több száz tonna kátrányos, bontott aszfalt, és szintén több száz tonnányi bontott beton, illetve egyéb hulladékok, azbesztes PVC hevert előttünk ömlesztve.

– Honnan tudják, hogy azt az önkormányzat jóváhagyásával pakolták oda le?

– A lerakón található szemét egy része jól beazonosítható. A városban történt bontásokból, többek között a körforgalom felújításából és a Ramassetter-ház munkálataiból származik. Holott az ezekből a projektekből származó szemetet a kivitelezőnek a vele megkötött szerződés szerint egyből egy engedéllyel rendelkező telephelyre kellett volna szállítania, ahol azt egy bizonyos összeg megfizetése után – ami aztán visszajárt volna a Strabagnak – átvették volna tőle.

Ennek ellenére a több száz tonnányi hulladék Sümeg zöld, természetvédelmi területén landolt

– bosszankodik Kovács Mihály.

Eközben meg is érkeztünk a helyszínre, ahol olyan kép fogadott, amilyenre senki sem számított: éppen munkagépek pakolták több pótkocsis nyerges vontatóra a törmeléket. Rögtön újságírói pályám kezdete jutott az eszembe, amikor a fővárosi Illatos úti volt vegyi üzem területén felejtett, több száz tonnányi veszélyes anyagot tartalmazó hordókat szállították el. Akkor is az országos sajtó ereje kellett ahhoz, hogy eredményt érhessenek el az ügy kirobbantói, s úgy tűnt, hogy itt is erről lehet szó. Azaz az ÉVE és a média összefogásának köszönhetően a városvezetés vélhetően összerezzent, és kínos gyorsasággal elkezdte felszámolni a saját nyomait.

Alighogy ezt végiggondoltuk, máris egy egészen abszurd jelenet közepében találtuk magunkat. Megjelent ugyanis egy a jelenlegi polgármester lelkes támogatójaként ismert úriember, aki megpróbálta számon kérni, egyáltalán mit keresünk Sümegen.

– Nincs itt semmi probléma, annak kell örülni, ami épül. A vár környéke gyönyörű, azt kell nézegetni, nem ezt – mondta, de még folytatta:

– A Misiék által felemlegetett sitt nem természetvédelmi területen van, hanem mellette. De az a föld egyébként is szennyezett volt már, akkor meg nem mindegy, hogy van-e itt törmelék? Amit az ellenzék művel itt, az csak fölösleges feszültségkeltés. A szemetet később kiválogatták volna, és fel lehetett volna használni. Kovács Mihály egy kártékony ember, folyamatosan uniós projektek maradnak el miatta

– összegezte mondandóját.

Nyilvánvaló volt, hogy ez a negyvenes éveiben járó férfi nem akar tudomást venni a Végh László körüli problémákról. Pedig van belőlük bőven. Az elmúlt években több pénzügyminisztériumi vizsgálat is indult, amely után nem kis összegeket kellett az önkormányzatnak visszafizetnie az államkasszába, mivel túlzottan lazán értelmezték a pályázati szabályokat. A városháza több projekt fejlesztési pályázatán a saját maga által létrehozott Sümegi Közszolgáltató Kft.-t indította, majd ki is hozta a céget nyertesnek. Ezzel azonban a polgármester nem büszkélkedik a hívei előtt, így maradnak az iméntihez hasonló megszólalások.

Fotó: sumeg.hu

A szemétlerakással kapcsolatban egyébként Végh Lászlót, illetve a Magyar Közút Zrt.-t, valamint a kivitelező Strabagot is megkerestük, lapzártánkig azonban egyiküktől sem kaptunk hivatalos választ.

A polgármester álláspontját csupán Kovács Mihály interpretálta számunkra. Szerinte a polgármester az uniós projektekből származó hulladék ügyében nem lát semmi kivetnivalót, hiszen azt a kivitelező csak ideiglenesen pakolta le az önkormányzat területére, s az illegális lerakatról szóló híradások csupán balliberális híresztelések.

A polgármester lelkes rajongójaként feltűnő sümegi férfi véleménye első nekifutásra hihetetlennek tűnik, annyiban mégis megállja a helyét, hogy a természetvédelmi terület melletti pusztán járkálva többször is törmeléknek tűnő kövekbe botlottam. Ezt fel is vetettem Kovács Mihálynak, aki elmondta, hogy ez nem meglepő, hiszen itt anno egy mészkőbánya működött.

– Amennyiben az önkormányzat ide tette volna le ideiglenesen az építési hulladékot, nem is lett volna semmi probléma, mivel ez a puszta már nem számít védett területnek

– mondta. Csakhogy nem ez történt, így a polgármester támogatói komoly támadási felületet adtak az ellenzéküknek, amit Kovácsék könyörtelenül ki is használnak. Az ügy napvilágra kerülésekor feljelentést tettek a rendőrségen, a hatósági szemle már megtörtént, az eljárás megindult.

Az ügy végső kimenetelét egyelőre nem lehet tudni, mindenesetre az egyesület célja egyértelmű: szerintük a regnáló polgármesternek mennie kell, időközi választásra lenne szükség. Kovács Mihály úgy látja, elég jó esélyük van, hogy győzzenek.

Amíg azonban a váltás meg nem történik, addig Sümeg bizonyára nem az általunk tapasztalt vendégszeretetéről, a gyönyörű váráról vagy az impozáns belvárosáról lesz híres. Inkább az országos politikai játszmáknak válik a csúfos lenyomatává, vagy ha jobban tetszik, az urambátyám alapon futó projektek juthatnak csak eszünkbe a településről. Mert Sümeg kiváló példa arra, milyen abszurd módszerekkel vakítja el a polgárokat egy szépen fejlődő, a turisták körében meglehetősen közkedvelt város kormánypárti vezetése, miközben még az adófizetőknek köszönhető közpénzt is elkótyavetyéli.

A város weboldala büszkén hirdeti, hogy 2014 óta az önkormányzat mintegy 3090 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el, és költött el arra, hogy Sümegből idegenforgalmi és kulturális központot faragjon, a várost az emberek és az értékek találkozási pontjává tegye. Legalábbis papíron. A valóságban azonban alig látszik ebből valami. Igaz, ha valaki nem a lassan elfogyó városban lakik, a saját bőrén mindezt nem érzi.