Riasztó a helyzet: eltűntek a szakorvosok

Eltűntek a szakorvosok az ellátórendszerből, az ügyeleti beosztásokban vannak olyan napok, amelyeken szakorvosok helyett csak rezidensek adják az ügyeletet, van ahol pedig csak behívó orvosra, vagy még arra sem alapozzák a szakellátást – mondta Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

2011. december 18., 18:39

Évek óta már csak a kirakat van rendben, miközben a betegek egyre nehezebben jutnak ellátáshoz, az egészségügyi dolgozók pedig egyre elkeseredettebbek a túlterhelés és a napi megélhetési gondok miatt. Ezért hívjuk fel a figyelmet a magyar ellátórendszer azon hiányosságaira, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a betegek biztonságos ellátását. Tesszük ezt annak reményében, hogy a kirakat mögötti valóság bemutatásával elő tudjuk idézni a magyar egészségügy megújulását - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

A megújulás érdekében olyan új honlapot indítanak -

betegbiztonsag.blog.hucímen -, ami bemutatja a betegbiztonság jelenlegi állapotát. Papp kiemelte, naponta hallják, hogy rezidensek dolgoznak olyan sürgősségi ellátási helyzetben, ahol szakorvos kellene, s a sürgősségi osztályokon is extrém hosszúak a várakozások. Naponta kerülnek olyan helyzetbe első éves rezidensek, hogy például egy stroke-központban konzíliumot kell adniuk, mert nincs szakorvos és nem is elérhető.

A honlapon elérhető adatok régiós bontásban mutatják az ügyeleti hiányokat, ahol piros sorokat látni, az azt jelenti, hogy azon a napon, és osztályon sérül a szakellátáshoz való hozzáférés joga, a szakorvosi ügyeletet ugyanis nem szakorvosok, hanem rezidensek látják el. Mindez nem a kórházak hibája - hangsúlyozta Papp Magor, hanem akkora méretű már az orvoshiány, hogy szabályosan nem is állítható össze az ügyeleti rendszer.

Az ünnepek alatt tendencia, hogy az ügyeletek nagy részét a rezidensekre alapozzák, műtéti osztályok, idegsebészet, neurológia, traumatológia is akad azok között az osztályok között, ahol igen nagy számban nem szakorvosok vesznek részt az ügyeletben. Nagyon nehéz olyan szakmát találni, ahol nincs a betegbiztonság veszélyben - hangsúlyozta Papp.

A fizetésrendezés mellett a jogszabályokat is rendezni kell - tette hozzá. Papp szerint fontos tisztán látni, mert csak abban az esetben tudunk terápiát alkalmazni, ha megvan a diagnózis. Ezeknek az adatoknak a szőnyeg alá söprése csak súlyosbítja a helyzetet. Ez is jelzi, hogy struktúra szervezésre szükség van, amikor teljes ügyeleti sorok rezidenseken alapulnak, és a szakorvosok eltűntek az ellátórendszerből, nagyon komoly a krízis.

Papp Magor arra is kitért: az „Élhető magyar egészségügyért" mozgalmukban gyűjtött felmondólevelek december elején már a 2500-at is meghaladták. Mint kiemelte: már öt megyében gyűlt össze olyan kritikus mennyiségű felmondás, amely azonnal és alapvetően fogja megrendíteni ezen területek orvos-ellátottságát.

Ez azt jelenti, hogy ha a következő hét hétben nem történnek érdemi intézkedések az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, és elsősorban anyagi helyzetük rendezése érdekében, akkor ezek a felmondólevelek aktiválódni fognak. Papp Magor azt mondta: ha 2012. január elsején is kevesebbet fog érni egy fiatal orvos munkája, mint egy utcaseprőé, vagy egy krumplisütőé, akkor tömegesen fognak felállni.

Papp Magor közlése szerint megértik azokat a kollégákat, akik megegyezés híján felállnak, köztük Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter fiát is, aki 2012-ben „az egészségügy reménytelen helyzete miatt ugyanerre a lépésre készül". Ha ilyen prominens szereplők is az ellátórendszer elhagyására készülnek, akkor a többi kollégától miként várják el, hogy ne tegyék ugyanezt - tette fel a kérdést.

A szövetség elnöke szólt arról is, hogy akciójuk „kiegészült" a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) kezdeményezésével, amely során nagyjából egy nap alatt mintegy ezer orvos küldte vissza nyilatkozatát arról, hogy január elsejétől nem vállal önként túlmunkát. Papp Magor kiemelte: az akciók célja annak elérése, hogy az egészségügyi dolgozók méltó körülmények és javadalmazás mellett dolgozhassanak. Mindezt azért, hogy ne következzen be Magyarországon is az, ami a közelmúltban Szlovákiában történt. A krízishelyzet rendezése érdekében Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordultak azzal a kéréssel, személyesen járjon közbe, hogy elkerüljék a válsághelyzet kialakulását.

Április 30-án az MBH Bank szerződést írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal, melyben megállapodnak arról, hogy a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus lakossági hitelprogramjait elérhetővé teszik az MFB Pont Plusz lakossági hálózatukon keresztül. A hitelintézet a közvetítői feladatok ellátásának jogát konzorciumban nyerte el, nyílt közbeszerzés keretében, így az EU-s forrásokból a vállalkozásoknak szánt, már korábban bejelentett KKV Technológia Plusz Hitelprogram nulla százalékos kölcsönei április 30-tól, míg az otthonfelújítási program terméke várhatóan nyár elejétől lesz igényelhető a MBH Bank által üzemeltetett, 154 bankfiókban elérhető lakossági és vállalkozói MFB Pont Plusz pontokon.