Polt Péter szerint az Elios-ügyben nem azért folytatták a nyomozást, mert jelentős ügyről volt szó
Varju László, a DK országgyűlési képviselője először februárban kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt arról, hogy újraindul-e a nyomozás Elios-ügyben. Varju álláspontja szerint ugyanis az, hogy a magyar állam kivette az Elios-számlákat az Európai Bizottságnak küldendő számlacsomagból, beismerésnek minősül. Ezzel véleménye szerint az Orbán-kormány elismerte, hogy a miniszterelnök veje törvénytelenül nyúlta le 13 milliárd forintot.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2015-ig az Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. által elnyert 35 közvilágítási pályázatának mindegyikével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket, 17 pályázat esetében pedig megállapította, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki. Tavaly novemberben viszont a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.
Ezután februárban Varju arról kérdezte Poltot, hogy ez már elegendő gyanút szolgáltat-e az ügyészségnek a nyomozás újraindítására, hogy mégsem az uniós források terhére finanszírozza Magyarország az Elios projektjeit.
Polt erre adott válaszában a 2018. július 1-jétől érvényes új büntetőeljárásra hivatkozva hárított. Eszerint a törvény új helyzetet teremtett azzal, hogy a nyomozást két részre, felderítésre és vizsgálatra osztotta, a vizsgálati szakaszban pedig az ügyészségnek csupán felügyeleti jogköre van, így a kérdéssel a nyomozó hatósághoz irányította a képviselőt.
Varju nem elégedett meg ennyivel, márciusban újabb kérdést intézett a legfőbb ügyészhez. A Be.-re hivatkozva megjegyezte, hogy törvény szerint az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást, ezért érthetetlennek nevezte, hogy
egy ilyen országos horderejű, európai súlyú ügyben miért volt „önmegtartóztató” az ügyészség.
Ezután arról érdeklődött, hogy az ügyészség milyen eljárási cselekmények elvégzésére utasította a nyomozó hatóságot, és miért fél magához vonni a nyomozást az ügyben, illetve intézkedik-e az eljárás újra indításáról.
Polt válaszában azt írta, hogy Varju törvényértelmezése hibás, és megismételte, hogy az ügyészség csak a felderítés törvényességét felügyel.
„A Be. szerint az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást, ez azonban nem kötelezettség, és mindenképpen az általános hatásköri szabályoktól eltérő jelentő kivétel”
– írta a legfőbb ügyész. Válaszában azt is megjegyezte, hogy 2018. július 1-jétől az ügyészség nem rendelkezett irányítási jogosultsággal. Mivel a KR Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozást önállóan végezte, az ügyészség irányítási jog hiányában nem adott utasítást eljárási cselekmények elvégzésére. Hozzátette, hogy mivel az irányítási jogok a vizsgálat során illetik meg az ügyészséget, a vizsgálat a gyanúsított kihallgatása után kezdődik.
„Mivel az Elios-ügyben gyanúsított kihallgatására nem került sor, az ügyészség nem került abba a helyzetbe, hogy irányíthassa a nyomozást”
– jelezte. Kijelentette, hogy nyomozás folytatására nem az ügy jelentősége vagy következményei miatt kerülhet sor, hanem kizárólag a nyomozás során elkövetett törvénysértés vagy újonnan felmerült bizonyíték alapján.
