Nézzék meg a Magyarország egyik utolsó érintetlen vadonját, mielőtt az Orbán-kormány ledob rá egy kisvasutat

2018. november 20. 21:00 - szerző: 168 Óra

A Csarna-völgybe a hiúz is visszatért, amióta 40 éve beszüntették a fakitermelést. Úgy tűnik, nemsokára költöznie kell.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb természetvédelmi vitája kezd kitörni a börzsönyi Csarna-völgy körül, ahol az Emmi stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Sölch Gellért nyilatkozata, illetve egy kormányhatározat szerint az Orbán-kormány kisvasutat szeretne építeni. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szeptemberi közleményében azt írta, hogy egy kormányhatározat alapján egyértelmű, hogy a Csarna-völgy jelenleg fokozottan védett részén is kisvasút épülhet, aminek felbecsülhetetlen természetvédelmi következményei lehetnek.

Fotó: Hernád Géza

Ez Börzsönyben fekvő ezerhektáros terület Magyarország egyik utolsó érintetlen vadonja, a Kemencei Erdei Vasút Csarna-völgyi szakaszának újjáépítését mégis Kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánították, és elindult a természetvédelmi hatósági engedélyeztetési eljárás is. A természetvédők felháborodtak, a kisvasutat pártolók nem értik, mi a felháborodás oka. Az Index összegyűjtötte az érveket, a 168 Óra pedig egy fotósorozat kedvéért elment megnézni az erdőt.

Fotó: Hernád Géza

A Csarna-völgy mindig is értékes természeti terület volt, mintegy 40 éve élvezi a maximális védettséget jelentő magyarországi természetvédelmi besorolást. Az elmúlt négy évtizedben, a fakitermelés végeztével az élővilág új erőre kapott, olyan ritka növény- és állatfajok költözhettek vissza, mint a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly vagy a parlagi sas. Néhány éve a hiúz is visszatért a völgybe.

A természetvédelmi szervezetek szerint a Börzsöny érintetlen vadonját teljesen átformálná a tervezett kisvasút. Ehhez képest a kisvasút hívei azt állítják, hogy a Börzsönyben jelenleg három kisvasút üzemel, a szóban forgó felújítás pedig nem új vonal építése, hanem egy meglévő és helyenként járhatatlan vonalszakasz felújítása.

Az érintett terület körülbelül ezerhektáros, hegyek zárják körbe, könnyűszerrel csak a Kemence település közelében a Csarna-patak mentén, egy irányból lehet bejutni. Van ugyan egy turistaút, de nem igazán használják. A Csarna-patak áradása 1995-ben részben, majd 1999-ben teljesen elmosta a vasúti hidakat, és sok helyen a sínek töltését is, a kisvasút több mint 20 éve nem üzemel.

Fotó: Hernád Géza

A természetvédelmi szervezetek szerint a területet megőrizni kell, és nem művi módon fejleszteni. A kisvasút-projektben ugyanis a Fekete-völgyi végállomástól számítva 3,1 km hosszan újítanák fel a 20 éve elsodort pályát, a patakra 26 hidat terveznek, parterősítéssel együtt. Három állomást újjáépítenek, és terveznek a szakaszon egy hosszabbítást is. A jelenlegi elképzelések tanúsága szerint az érintett patakszakasz több mint fele mesterségessé válik.

Az építéshez erdészeti utat készítenek az építőanyagok szállításához. A működtetés és felújítás favágással, szállítással, vegyszerezéssel és zajjal is jár.

A kisvasút hívei arra hívják fel a figyelmet, hogy éppen a börzsönyi kisvasutak felújítása bizonyította legutóbb, hogy a hasonló építkezések nem járnak természeti károkozással, sőt, a Bezina-völgyben új vizes élőhelyek jöttek létre.

Fotó: Hernád Géza

Arra is hivatkoznak, hogy más szigorúan védett területeken, akár nemzeti parkokban  is közlekednek kisvasutak, például a Hortobágyon is.

Állítják, a völgy jelenleg is bejárható gyalogosan, a kisvasút több, mint 100 évvel ezelőtt épült, és a vonal helyreállítása a környezeti terhelést nem hogy növeli, hanem éppen csökkenti. A kisvasút szerintük nem riasztja el az állatokat.

A kisvasútra évi 25-30 ezer olyan látogatót várnak, akik számára részére nyilván vécéket is kell építeni. Ehhez szennyvízkezelés szükséges, ami köves patakmeder mellett nem megoldható, hiányában viszont szippantós kocsikkal kell elszállítani a szennyvizet. Több tízezer ember esetén pedig jelentős az egyéb hulladéktermelés is.

Fotó: Hernád Géza

A környezetvédelmi engedély ügyében hamarosan dönt a kormányhivatal.