Nem sikerült összehangolni a vádakat, az ÁSZ szerint túl alacsony, az MNB szerint viszont túl magas kamattal hitelezett Gyurcsány Ferenc

2019. február 6. 13:49 - szerző: Molnár Richárd

A rendőrség pedig semmiféle problémát nem lát. Tanulságos sztori az állami intézmények politikai bunkósbotként való ügyetlen használatáról.

Franza Kafka imádta a bizarr helyzeteket. Neki való lenne a mai Magyarország – vezette fel a világhírű író felemlegetésével Facebook-posztját Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, aki elmélázgatott azon, hogy az ellenzéki pártokat súlyos büntetésekkel szorongató Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem túl körültekintően indokolta meg a DK elleni szankciókat.

„Az Állami Számvevőszék megbírságolta a Demokratikus Koalíciót, mert szerintük a kampányban cégünk, az Altus, túl alacsony kamattal hitelezett számára. Az MNB viszont megbírságolta az Altust, mert az ő véleményük szerint viszont túl magas kamattal hitelezett a DK-nak. Ja! Ugyanarról a hitelszerződésről van szó. Éljen Kafka világa!:)” - írta a volt miniszterelnök a Facebookon.

A helyzet valóban ez, és pontosan mutatja, hogyan használhatóak politikai bunkósbotként a papíron függetlenül működő állami intézmények Magyarországon. A volt fideszes parlamenti képviselő Domokos László vezette ÁSZ ugyanis azért büntette meg a DK-t csaknem 16 és fél millió forintra, mert tiltott támogatást fogadott el, mégpedig  azzal, hogy egy jogi személytől, a Gyurcsány Ferenc tulajdonában és felesége, Dobrev Klára által vezetett cégétől, az Altus Portfólió Kft.-től az átlagos piaci kamatnál kisebb kamat fejében kapott kölcsön.

Vagyis azzal, hogy Gyurcsány Ferenc hitelt adott a saját pártjának, nem piaci, vagyis túl alacsony kamat mellett, az ÁSZ szerint jogszabályt sértett.

Csakhogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly augusztusban éppen azért büntette meg az Altust 15 millió forintra, mert a jegybank szerint a cég engedély nélküli pénzkölcsön-nyújtási tevékenységet folytatott.

Vagyis azzal, hogy Gyurcsány cége hitelt nyújtott saját pártjának üzleti haszonszerzés céljából, azaz piaci kamat – értsd: túl magas kamat – mellett, az MNB szerint jogszabályt sértett.

Az ellentmondás kristálytiszta és egyértelmű. A jegybanki indoklás szerint az Altus a vizsgált két éves időszakban közel 400 millió forint összegben nyújtott pénzkölcsönt jogosulatlanul különböző magán- és jogi személyeknek, és, bár a hivatalos közlemény nem említette, a DK-nak is. Ráadásul az MNB egyértelműen üzletszerű hitel- és pénzkölcsön-nyújtásnak nevezte a Gyurcsány-cég hitelezési gyakorlatát, amely Magyarországon az MNB engedélyéhez kötött pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül.

Tehát az MNB szerint Gyurcsány Ferenc cége nem adhatott a piacinál kisebb kamattal hitelt Gyurcsány Ferenc pártjának, mert az nem lenne üzletszerű, azaz piaci hitelnyújtás. Vagyis az ÁSZ-nak nincs igaza, és a DK csak sima kölcsönt fogadott el az Altustól, nem tiltott támogatást.

A MNB egyébként büntetőfeljelentést is tett az ügyben, ám az egyik állami szerv először túl komolyan vette a függetlenségét és a jogszabályokat, emiatt egy időre elakadt a Gyurcsány elleni hajsza. A jegybanki feljelentés alapján a IX. Kerületi Ügyészség rendelt el feljelentéskiegészítést,

de a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) bűncselekmény gyanújának hiá­nyában elutasította, hogy nyomozást kezdjen az ügyben.

Az MNB emiatt panaszt nyújtott be, aminek a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség helyt adott, és a BRFK feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, majd a nyomozás elrendelésére hívta fel a hatóságot. Az MNB szerdai közleménye szerint ugyan a kamat mértékének semmi köze az ügyhöz, azonban elismétlik: üzletszerűen, azaz rendszeresen, nyereség- illetve vagyonszerzési céllal, előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötése céljából nyújtott pénzkölcsönöket az Altus. Tehát az ÁSZ érvelése arról, hogy Gyurcsány illegálisan finanszírozta a pártját szándékosan alacsonyan tartott kamatokkal, ütközik az MNB érvelésével.

Az Altus hitelezési gyakorlata egyébként a 2018-as parlamenti választás kampányában is fontos kormánypárti téma volt, ugyanis a költségvetési csalással vádolt MSZP-s politikus, Czeglédy Csaba is kapott kölcsön Gyurcsány Ferenc cégétől. – Az lett volna a bűnünk, hogy pár korábbi munkatársunknak, rokonunknak, ügyvédünknek, Czeglédy Csabának és a DK-nak kölcsönt adtunk. Legtöbbnek kamatmentesen, ahol adó- vagy pártfinanszírozási törvény előírta, kamattal. Szerintem ez a normális. Ha tudsz, segíts – magyarázta akkoriban Dobrev Klára.

Zughitelezés miatt büntetett a jegybank

Az MNB több százmillió forintnyi engedély nélküli pénzkölcsönnyújtás és nem valamiféle „magas kamat” miatt hozott határozatot és szabott ki bírságot tavaly az Altus Portfólió Kft.-re – reagált a a jegybank.

Az MNB piacfelügyeleti eljárása azt állapította meg, az Altus Portfólió Kft. a vizsgált időszakban összesen 390,8 millió forint összegben nyújtott pénzkölcsönt, vagyis visszafizetési kötelezettséggel bocsátott pénzösszegeket – jellemzően kamat ellenében – több magán- és jogi személy részére. Ezt – a vizsgálat megállapításai szerint – üzletszerűen, azaz rendszeresen, nyereség- illetve vagyonszerzési céllal, előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötése céljából tette. A megállapítás tehát független a kamat mértékétől.

Az Altus bírósági pert indított az MNB intézkedésével szemben, amely az elsőfokú tárgyalásnál tart. 

Altus, az aranytojást tojó tyúk

A 2015-ben alapított, Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő, Dobrev Klára által ügyvezetőként irányított Altus Portfólió Kft. a pártelnök cégeinek vagyonkezelésével foglalkozik. A vállalat 2016-ban eladta két értékes vagyonelemét, az alumíniumiparban érdekelt Motim Zrt.-t, és a hengergumizással foglalkozó Béta-Roll Zrt.-t, maga az Altus azonban továbbra is jól fial, Gyurcsány Ferenc 2016-ban 1,2 milliárd forintot, 2017-ben pedig 228 millió forintot vett ki a cégéből képviselői vagyonnyilatkozatai alapján, tavaly pedig 298 millió forint eseti bevételhez jutott a kft.-től.