Nem lép ki a PISA-mérésből Magyarország
Az államtitkár egy kicsi, ám annál hangosabb civil szervezet felvetésére reagált. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete állt elő azzal az ötlettel, hogy átmenetileg ki kellene lépni a mérésből, mert a PISA-eredmények lejáratják a magyar gyerekeket. Palkovics leszögezte: a PISA-vizsgálatot nem szabad kétségbe vonni, azt komolyan kell venni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága most az eredmények elemzésén dolgozik, az összegzést január közepén-végén előterjesztés formájában ismertetik Orbán Viktor miniszterelnökkel. Azt nem tudni, hogy lesznek-e személyi konzekvenciái annak, hogy az ország ennyire leszerepelt a PISA-mérésen. Az ATV kérdésére Orbán Viktor azt mondta, mérlegeli majd az előterjesztésben leírtakat. Annyi már tudható, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Balog Zoltán nem érzi felelősnek magát hat év kormányzás után azért, mert a 15 éves magyar diákok negyede a tesztek tanúsága szerint funkcionális analfabéta. Igaz, Balog Zoltán felügyeli az egészségügyi államtitkárságot is: ez a terület szinte naponta termeli a botrányosabbnál botrányosabb állapotokról szóló eseteket. Ahhoz képest, hogy az egészségügyben tapasztalható dermesztő állapotok is közrejátszanak abban, hogy a magyarok halálozási rátája az egyik legrosszabb az unióban, az analfabetizmus és a vele járó munkanélküliség „apró” kudarcnak tűnik.
Palkovics László (Fotó: MTI)
Addig is, amíg a miniszterelnök mérlegeli, hogy érdemei elismeréséért felbuktatja-e Balog Zoltánt az államfői pozícióba, az Emmi lázasan dolgozik a közoktatás (melynek legfőbb célja ugye nem a használható tudás átadása, hanem a kereszténységre és hazafiságra nevelés) megújításán. Januárban feláll egy új grémium, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, ahol már a PISA-eredmények tanulságait is tárgyalni tudják a részt vevő oktatáskutatók és szakértők. Palkovics ezúttal is hangsúlyozta, hogy nyitva áll az ajtó a Tanítanák Mozgalom előtt is.
Az államtitkár értékelése szerint a magyar iskola több nagyobb problémával küzd. Az egyiket már harminc–ötven éve cipeli a rendszer, ez az esélyegyenlőtlenség. A hozott hátrányokat az iskola nem csökkenti, hanem növeli. Az államtitkár úgy véli, a másik nagy problématerület a tanítás módszertana, azaz hogy diszciplínák alapján oktatnak a pedagógusok. Ezt illusztrálandó említette a mondást: „Ha nem vagy elég jó matematikusnak, jó leszel matek tanárnak.”
Palkovics azt tartaná jónak, ha a pedagógusok abban lennének nagyon jók, ahogyan átadják a tudást a gyerekeknek. Szerinte ez a fajta módszertani tudás ma hiányzik. Arra a felvetésünkre, hogy a 2010-es oktatáspolitikai fordulat, amely megvonta az iskolai autonómiát, nem játszik-e szerepet az eredmények romlásában, azt mondta, autonóm és kevésbé autonóm rendszerek is képesek sikeresek lenni. Példának említette Szingapúrt, amely diktatórikus berendezkedése ellenére kiválóan teljesít a PISA-teszteken. Emellett kiemelte, hogy a köznevelési törvény szeptemberi módosítása lehetővé teszi a pedagógusok számára azt, hogy eltérhessenek a kerettantervekben leírtakról. Szólt arról is, hogy a magyar pedagógustársadalom mennyire nem tud élni az autonómia lehetőségével. Emlékeztetett, hogy 2010 előtt, amikor nagy szabadsággal alkothatták meg pedagógiai programjaikat az iskolák, autonóm módon taníthatták tárgyaikat, a tanárok zöme a központilag előírt kerettanterveket használta. – A jelenlegi törvény is teret enged a szabadságnak, csak élni kellene vele – így foglalható össze az autonómiával kapcsolatos álláspontja.
Szót ejtett még arról, hogy az életpályamodell bevezetéséhez köthető bérkorrekció utolsó állomása 2017 szeptemberében lép életbe. (A kormány korábbi ígéretét megszegve nem egyszerre, hanem több lépcsőben emelte a pedagógusok bérét 2013 óta, a legutolsó lépcső 2017 szeptemberében lesz aktuális.) Az erre szánt összeg szétosztásáról azonban az iskolaigazgatók dönthetnek majd, ezt egyfajta teljesítményösztönzőnek szánja a kormány. Így egy iskolában megkaphatja mindenki a 3,5 százalékos emelést, de az igazgató dönthet úgyis, hogy valamilyen szempontrendszer alapján csak bizonyos pedagógusok kapnak pénzből.
A kormány a mindennapos testnevelést is újragondolja. A sajtóbeszélgetésen Palkovics László lényegében belátta, hogy nincs mindenhol megfelelő körülmény a mindennapos testnevelésóra megtartására. Persze ez nem meglepő, ezt mindenki előre mondta, még maga a minisztérium is, amely háttértanulmányban hívta fel a figyelmet arra, hogy az iskolák negyedében komoly gondokat okozhat s megfelelő tornaterem hiányában a mindennapos testnevelés. De a miniszterelnököt – aki oktatási kérdésekben a fő döntéshozó – nem szokták befolyásolni a tények, amikor több százezer gyerek sorsáról dönt. Így a mindennapos tornát bevezették, sok nyűgöt és bosszúságot okozva ezzel számos intézményben. A minisztérium most ennek az intézkedésnek a korrekcióján is elkezdett dolgozni: megpróbálják a testnevelés tantervét lazítani. Ehhez a sportszövetségek kapacitásait szeretnék kihasználni. Palkovics jónak tartaná, ha az iskolák és a sportegyesületek között valódi kapcsolat lenne, tömbösített testnevelésórákon is tanulhatnának bizonyos sportágakban – akár küzdősportokban – a gyerekek.
