Máris veszélyben van a Magyar Tudományos Akadémia ingó vagyona, színtiszta államosítás zajlik

2019. november 19., 12:54

Szerző:

Meglepő levelet kaptak október végén az MTA egykori, az Eötvös Loránd Kutatóintézet Hálózat (ELKH) Titkársága alá terelt kutatóintézetei az újonnan létrejött szervezet főtitkárától. A hvg.hu birtokába került levélben Szigeti Ádám azt kérte a tizenöt intézet igazgatójától és főigazgatójától, hogy mérlegeikben könyveljék át az eddig az MTA tulajdonába tartozó ingóságokat saját – vagyis végső soron állami – tulajdonba. Több százezer tételről van szó a számítógépektől a laborberendezésig, majdnem 70 milliárd forint értékben.

Az utasítás szerint az ingóságokat sajátjukként kell feltüntetni, és csak azokra a tételekre köthetnek vagyonhasználati szerződést az Akadémiával, amelyeket nem állami támogatásból, hanem az MTA köztestületi költségvetéséből szereztek be.

A lap azt írja, hogy a leírt könyvelési metódus a gyakorlatban nem más, mint színtiszta államosítás.

kutatóintézeteket einstandoló nyári törvénymódosítás nem vette el sem az ingó-, sem az ingatlanvagyonát az MTA-tól. Csak azt írta elő, hogy a kutatáshoz szükséges vagyonelemeket – vagyis az eszközöket és a berendezéseket – az MTA adja ingyenes használatba a korábbi egységei számára.

Az átadott eszközökről az intézetek szeptemberben tételes vagyonhasználati szerződéseket kötöttek azt MTA-val, amelyekben rögzítették, hogy a felsorolt ingóságok – a számítógépektől a bútorokon át teljes laborfelszereléseikig – a továbbiakban is az MTA tulajdonában maradnak.

A főtitkár levelében viszont azzal érvelt, hogy az ELKH szeptember eleji felállásáig az MTA a tudományos kutatással kapcsolatos közfeladatát a kutatóhálózaton keresztül, a hálózatnak nyújtott költségvetési támogatás révén valósította meg. Ezért az MTA költségvetéséből és az intézetek saját bevételeiből vásárolt ingóságok a kutatóhely saját vagyonának – vagyis állami tulajdonnak – minősülnek.

Fotó: Merész Márton

A hvg.hu érdeklődésére az Akadémia azt válaszolta, hogy az MTA és az ELKH 2019 szeptemberében szerződésben rögzítette a kutatóhálózat átadásának módját, és a törvény szerint kötelezően ingyenes használatba adandó, akadémiai tulajdonú vagyonelemek használatának elveit. Ugyanezen elvek alapján születtek meg a vagyonhasználati megállapodások is.

– Mivel a vagyonhasználat új értelmezésével kapcsolatban az ELKHT elnökétől az MTA-hoz hivatalos megkeresés, módosító indítvány nem érkezett, az Akadémia továbbra is a szerződésben rögzítettek szerint jár el

– közölte a Lovász László által vezetett intézmény.

A lap információi szerint az Akadémián attól is tartanak, hogy a későbbiekben az értékes ingatlanvagyonra is ráteszi az állam a kezét. A hvg.hu úgy tudja, hogy az Akadémia elnöksége nem fogadja el az utasítást, és szükség esetén pert indít az MTA magántulajdonának tartott, mintegy 70 milliárdosra becsült ingóvagyonért.

A kormány két hetet adott az üzemanyag-kereskedőknek, hogy a régiós országokhoz igazítsák az áraikat. Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke szerint nem mindegy, hogy a KSH mely környező államok árait fogja alapul venni.

Dobrev Klára szerint megtámadták a közös listára és a közös főpolgármesternek ajánlásokat gyűjtő aktivistákat, amellyel a hatalom egyértelműen jelezte, hogy a végnapjait éli. Orbán Viktor mindeközben meglehetősen máshogy gondolkodik a kormánypártokról, szerinte ugyanis a közelgő választások egyértelmű esélyese a Fidesz-KDNP.

Hadházy Ákos betekintést kért és kapott a Diákhitel Központ néhány, még Magyar Péter idején megkötött szerződésbe. Az erről szóló posztjában az országgyűlési képviselő kifejtette, az általa látott iratok tartalma felvethetik a büntetőjogi felelősség kérdését, ugyanakkor nem minden információt osztottak meg vele. Magyar Péter külön Facebook-bejegyzésben reagált Hadházy vádjaira.

Visszatér a jellemzően napos, száraz, kora nyárias időjárás április utolsó hétvégéjén; a hőmérséklet csúcsértéke vasárnap már 25 Celsius-fok körül alakul, de a szél sokfelé lesz élénk - derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján április 15. és 21. között 9200-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a honlapján csütörtökön közzétett jelentésében. Akut légúti fertőzéssel 132 800 ember kereste fel orvosát. A tájékoztatás szerint az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók 31,6 százaléka gyerek, 33,5 százaléka 15-34 éves, 24,4 százaléka 35-59 éves, míg 10,5 százaléka a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.