Miről tárgyalt Orbán Viktor az EU-biztossal és az illegális lobbistával?
Nem fedi a valóságot, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Günther Oettinger EU-biztos az önvezető autók magyarországi jövőjéről tárgyalt egy 2016. május 19-én tartott budapesti találkozón. Bár titkolják, minden valószínűség szerint arról volt szó, Magyarország hogyan úszhatná meg azt a kötelezettségszegési eljárást, amelyet azért indítottak el, mert az Orbán-kormány pályázat kiírása nélkül adta oda az orosz atomenergia-óriásnak, a Roszatomnak a paksi bővítést – pendíti meg pénteki cikkében a Népszava.
Günther OettingerA lap a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek által az európai Bizottságtól kikért dokumentumokra hivatkozva ír erről. Eszerint Oettingert – aki egy illegális német lobbista, az oroszok zsebében lévő Klaus Mangold magánrepülőgépén érkezett – még 2016. február 2-án hívták meg a budapesti találkozóra Orbánnal, csakhogy ebben a meghívóban nem esik szó önvezető autókról. Ez a téma egy március 9-i levélben kerül elő, ami viszont azt sugallja, hogy az EU-biztost nem az önvezető autók miatt hívták meg egy vacsorára és másnap egy rövid találkozóra a magyar miniszterelnökkel.
Ennek azért van jelentősége, mert gyaníthatóan Günther Oettinger volt az, aki az Európai Bizottság digitális fejlesztésért felelős biztosaként – korábbi energiaügyi biztosaként – megsúgta az Orbán-kormánynak, hogy a paksi bővítés miatt indított kötelezettségszegési eljárásban ne arra hivatkozzon, hogy egy, a Szovjetunióval 1966-ban aláírt nukleáris együttműködési egyezmény hosszabbítják meg, hanem arra, hogy technológiai kizárólagosság miatt adják a Roszatomnak a megbízást. Ez az érv úgy szólt, hogy a Paks I.-hez illeszkedő két új reaktorblokkot, Paks II.-t csak az oroszok tudják felépíteni, Meglehetősen váratlanul jelent meg a magyar álláspontban között, az Európai Bizottság azonban elfogadta, így 2016 novemberében megszüntették a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.
Jávor azokat a leveleket kapta meg az Európai Bizottságtól, amelyeket a 2016 vége óta már költségvetési biztos Oettinger és az EU-s lobbisták listáján nem szereplő Mangold váltott az ügyben. Paksi bővítésről a levelekben nem esik szó, de árulkodó jel, hogy a csak Mr. Oroszország gúnynéven ismert Mangoldnak 160 millió forintos díjazásért négy tanácsadói szerződése van az Orbán-kormánnyal, amelyek egyike a „2020 után feleződő uniós támogatások”, az „önvezető autózás” és a „magyar autóipar elhelyezkedése” mellett a „nukleáris energia fejlesztése”. Mangold éveken át közvetített Budapest és Moszkva között a paksi bővítés ügyében, de azt az Orbán-kormány Jávor írásbeli kérdése ellenére sem hozta nyilvánosságra, hogy átvilágították-e, mielőtt betekintést nyert a titkos orosz-magyar szerződésbe. Nem világos az sem, hogy a német lobbista találkozott-e Orbánnal 2016. május 19-én.
Klaus MangoldAhogyan Népszava és a Politico nyomán novemberben megírtuk, az Európai Bizottság a kételyei és az Orbán-kormány nyilvánvaló hazugságai ellenére hagyta, hogy a Roszatom kapja a paksi bővítésről szóló megbízást. Azt, hogy az ügyben indított kötelezettségszegési eljárás során konkrétan milyen indoklással milyen döntés született, mostanáig nem hozták nyilvánosságra.
Oettinger ellen egyébként vizsgálat is indult a Mangold magánrepülőgépével megtett budapesti út miatt. Több EP-frakció is a lemondását követelte, amit az EU-biztos azzal hárított el, hogy csak a német lobbista segítségével tudta megoldani, hogy 2016. május 19-én Orbánnal vacsorázzon.
A paksi atomerőmű bővítéséről, két új atomerőművi blokk megépítéséről Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor 2014 januárjában írta alá a megállapodást a magyar kormányfő oroszországi látogatásán. Ennek értelmében a két új blokkot a Roszatom építheti fel. Az építkezés eleve rengeteg kockázatot rejt, a földrengésveszély mellett például félő, hogy a korrupció martaléka lesz, nem beszélve arról, hogy évtizedekre Oroszország adósává teszi Magyarországot. A projekt 12 milliárd euróba kerül, Oroszország 10 milliárd eurós, 4-5 százalékos devizahitelt ad hozzá, a fennmaradó kétmilliárdot Magyarországnak kell előteremtenie, hogy aztán 2023-tól 30 éven át a magyar adófizetők pénzéből törlesszen az oroszoknak. Bár a megújuló energia 2020-ra már olcsóbb lesz a nukleárisnál, a bővítést kísérő vitákban az Orbán-kormány képviselői rutinszerűen figyelmen kívül hagynak minden aggályt, így az építkezés már januárban elkezdődhet. Magyarország utólag fizet az elvégzett munkáért.
