Az Európai Bizottság összesúgott a magyar kormánnyal, hagyták, hogy Orbán évtizedekre az oroszok adósává tegye Magyarországot
A bővítéssel kapcsolatos kételyei és az Orbán-kormány nyilvánvaló hazugságai ellenére az Európai Bizottság hagyta, hogy Magyarország az orosz atomenergia-óriást, a Roszatomot bízza meg a paksi atomerőmű két új reaktorblokkjának a felépítésével – derül ki a Népszava és a Politico cikkéből.
A két lap Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által kikért bizottsági háttérdokumentumokra hivatkozva írt erről. Akörül a tender körül forog az ügy, amelyet az EU versenyjogi szabályai miatt Magyarországnak ki kellett volna írnia, mielőtt befutónak nyilvánítja a Roszatomot. Ezt a versenytárgyalást annak ellenére nem hirdették meg – emlékeztet a Népszava –, hogy a vonatkozó előírások szerint nem lehet egy harmadik, vagyis EU-n kívüli piaci szereplőt verseny nélkül, az európai szereplők kizárásával beengedni az európai piacra. Jávor Benedek emiatt 2014-ben versenyjogi panaszt tett az Európai Bizottságnál, amely aztán 2015 novemberében kötelezettségszegési eljárást indított. Ebben az Orbán-kormány két éven át azzal érvelt, hogy ami a két új reaktorblokk felépítését illeti, nem új megállapodást kötnek az oroszokkal, hanem még a Szovjetunióval 1966-ban aláírt nukleáris együttműködési egyezményt hosszabbítják meg.
Emellett valószínűleg ki is tartottak volna, csakhogy valaki felhívta az Orbán-kormány figyelmét arra, hogy az Európai Bizottság aligha fogadja el az érvet, és megakadályozza, hogy a paksi bővítést a Roszatom kapja. Végül maga Günther Oettinger egykori energiaügyi biztos lehetett az – pendíti meg az erről szóló információk alapján Népszava –, aki valamikor 2016 januárja előtt az illegális lobbista Klaus Mangold közvetítésével megsúgta az Orbán-kormánynak, hogy hivatkozzon inkább technológiai kizárólagosságra, vagyis hogy a Paks I.-hez illeszkedő két új reaktorblokkot, Paks II.-t csak az oroszok tudják felépíteni. A technológiai kizárólagosság meglehetősen váratlanul jelent meg a magyar érvek között, az Európai Bizottság pedig elfogadta, így 2016 novemberében megszüntették a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A két egyértelmű lehetőség helyett, vagyis hogy
- elutasítja az Orbán-kormány érveit,
- kifogás nélkül elfogadja őket, ami viszont a technológiai kizárólagosság rendkívül megengedő olvasata, precedensértékű döntés lett volna,
a brüsszeli testület belement egy „globális politikai megoldásként” aposztrofált alkuba. Ez úgy szólt, hogy a két reaktorblokkot a Roszatom építheti, és néhány speciális szerkezetet is az oroszoktól kapunk, az ezen kívüli beszerzések „nagy része” – Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavalyi közlése szerint az 55 százaléka – viszont nyílt, transzparens versenytárgyalásokon dőlhet el, amelyeken az EU-ban működő gazdasági szereplők is indulhatnak.
Az egésznek a szépséghibája csak az – hívja fel azonban a figyelmet Jávor Benedek –, hogy a technológiai kizárólagosságról szóló érvet maga az Európai Bizottság vetette el, amikor Paks II.-t kötelezte, hogy Paks I.-től teljességgel elválasztott társaságként működjön. Szerinte a dokumentumok egyértelműen azt tanúsítják, hogy az Európai Bizottság politikai döntést hozott az ügyben, amelyet aztán utólag indokoltak meg.
„Nem hajthatsz csak úgy át a piroson az ígérettel, hogy a következő lámpánál meg fogsz állni. Ez nevetséges”
– illusztrálta az EP-képviselő a Politico kérdésére a helyzetet. Azt már a portál jegyzi meg, hogy az ügyre keményen rányomta a bélyegét az Európai Bizottság és az Orbán-kormány többi konfliktusa, a 2016. októberi kvótanépszavazás után pedig az Európai Bizottság aligha akart még egy frontot nyitni Magyarországgal szemben a menekültkérdés után.
Bizottsági részről egyelőre Lucia Caudet cáfolta Jávor Benedek állításait. Szerinte minden alapot nélkülöz a felvetés, hogy politikai szükség diktálta volna a döntést, az pedig, hogy egy-egy kötelezettségszegési eljárásban új érvek vetődnek fel, nem számít kivételes jelenségnek.
A paksi bővítésről kötött alkuval egyébként sem az Európai Bizottság, sem az Orbán-kormány nem dicsekedett túlságosan. Lázár János 2016. november 16-án tett bejelentést arról, hogy az Európai Bizottság rábólintott, tender nélkül mehet előre az ügy, de az erről szóló bizottsági levelet az Orbán-kormány nem hozta nyilvánosságra, a brüsszeli testület pedig nem adott ki nyilatkozatot róla. Lázár János – jegyzi meg a Népszava – egyébként egy hazugsággal kezdte az egészet. Azután, hogy Magyarország és Oroszország között 2014 januárjában megszületett a megállapodás a paksi bővítésről, azt mondta, hogy minden brüsszeli jóváhagyással történt. Ez enyhén szólva nem volt igaz, amit alátámaszt, hogy az Európai Bizottság az ügyben kötelezettségszegési eljárást indított tiltott állami támogatás gyanúja, szabálytalan titkosítás és a fűtőelemek beszállításának kérdése miatt is.
A paksi atomerőmű bővítéséről, két új atomerőművi blokk megépítéséről Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor 2014 januárjában írta alá a megállapodást a magyar kormányfő oroszországi látogatásán. Ennek értelmében a két új blokkot a Roszatom építheti fel. Az építkezés eleve rengeteg kockázatot rejt, a földrengésveszély mellett például félő, hogy a korrupció martaléka lesz, nem beszélve arról, hogy évtizedekre Oroszország adósává teszi Magyarországot. A projekt 12 milliárd euróba kerül, Oroszország tízmilliárd eurós, négy-öt százalékos kamatú devizahitelt ad hozzá. A fennmaradó kétmilliárdot Magyarországnak kell előteremtenie, hogy aztán 2023-tól harminc éven át a magyar adófizetők pénzéből törlessze az orosz hitelt. Bár a megújuló energia 2020-ra már olcsóbb lesz a nukleárisnál, a bővítést kísérő vitákban az Orbán-kormány képviselői rutinszerűen figyelmen kívül hagynak minden aggályt, így az építkezés már januárban elkezdődhet. Magyarország utólag fizet az elvégzett munkáért.
