Mégsem lesz új erőmű Pakson?
Az Energiaklub közgazdász igazgatója szerint Pakson nem épül meg a második atomerőmű. Előbb-utóbb a magyar kormány is belátja: az országnak nem érdeke a beruházás. Ámon Ada arról is beszél: az energiaszektor alapvetően vonzza a korrupciót.
– Eddig is sejtettük, a paksi orosz beruházás hátterében elsősorban nem szakmai okok húzódnak. Putyin látogatása egyértelművé is tette: valójában azért jött Magyarországra, hogy az erejét fitogtassa Európának egy NATO-országban. A hírek szerint az orosz elnök sajtótájékoztatója után hanyagul egy széken felejtették az egyik orosz–magyar gazdasági szerződést. Ebből akár úgy tűnhet, a megállapodások nem voltak annyira fontosak.
– Nem vitás: Paks 2. egyértelműen az oroszoknak kedvez – főképp politikai értelemben. Saját pénzükből a saját iparágukat támogatják orosz szakemberekkel és technológiával. Ráadásul egy uniós országban, amely harminc évig az adósuk marad. Emellett a hitelkonstrukció is összeállítható úgy, hogy azon ne veszítsen Oroszország. És az eddigi jelentős kőolaj-, illetve földgázexport mellett a nukleáris fűtőanyag kapcsán is erősítheti a magyar függőséget Oroszország. Ismétlem: ez egy remek megállapodás az oroszoknak. Az elnök ezzel növelheti a népszerűségét a befektetők és a választók előtt – náluk. Ugyanez már nem mondható el a magyar kormányról.
– Civilszervezetek – köztük az önöké is – többször figyelmeztettek a paksi beruházás korrupciós kockázataira. A Greenpeace szerint Paks 2.-nek egyedül a neve nem titkos.
– Az energiaszektor egésze vonzza a korrupciót. Egy szűk, de befolyásos kör tartja kézben a területet, és ez a kör képes a politikát is saját érdekei mellé állítani. Példa rá a 2009-es energetikai törvény, amelyet – nem mellesleg – az MSZP-s Podolák György és a fideszes Fónagy János közösen jegyzett. A törvénymódosítás után az egyik szektorban negyvenmilliárd forintos többlet keletkezett, ami bárhová kerülhetett: akár pártfinanszírozásra is felhasználhatták.
– Amire nincs bizonyíték.
– Az Energiaklub készíttetett egy tanulmányt a paksi beruházás korrupciós kockázatáról. Ebből kiderül: a kivitelezéskor a négyes metró költségvetésével azonos nagyságrendben tűnhetnek el pénzek kézen-közön. Másrészt mivel racionális indokokkal nem magyarázható a projekt, automatikusan felvetődik: egyéb szándékok állhatnak a háttérben.
– Mindenesetre a hivatalos kommunikáció szerint „racionális indok”, hogy 2034-ben leáll a jelenlegi atomerőmű két blokkja, s az így kieső áramtermelést vennék át az új reaktorok.
– Csakhogy a kormány nem számol azzal, hogy az alternatív erőművek és az ahhoz kapcsolódó technológiák – egyebek mellett tárolókapacitások – rohamtempóban fejlődnek. Minden alapunk megvan azt feltételezni: 15-20 év múlva Európát elárasztják a megújuló energiákat használó erőművek. És ha Paks 2. elkészül a 2020-as évek közepére, hosszú időn át párhuzamosan működnek majd a régi és az új blokkok. Ez 4400 megawatt kapacitást jelent, ami nagyon sok ennek az országnak.
– Lát esélyt arra, hogy – miként azt Orbánék hangoztatják – a felesleges áramot exportálhatjuk?
– A felvetés is nonszensz! Már most sokszor azt az áramot is importáljuk, amit itthon amúgy megtermelhetne az erőműpark. Csak mert így olcsóbb. A 2030-as évekre pedig biztosan nem az atomerőművek lesznek a fő áramtermelők Európában. Épp ezért megeshet, hogy olyan alacsony lesz a piaci ár, hogy fizetniük kell azért, hogy ne állítsák le a reaktorokat, mert az még költségesebb. Persze nálunk Paks 2. megépülésével nem várható jelentős fordulat a megújuló energiák terén: naivitás azt gondolni, hogy egy ekkora beruházás mellett még bárki is alternatív erőforrásokba fektetne.
(A teljes interjú a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)
