Már jövőre több mint 56 milliárd forintba kerülhet a magyar adófizetőknek a független bírói ítélkezés felszámolása

2018. december 12. 13:02 - szerző: B.M.

Az Amnesty International tiltakozik a közigazgatási bíróságokat létrehozó törvény elfogadása ellen, amellyel a a kormánytöbbség feltehetően újabb tízmilliárdokat költ arra, hogy a saját hatalmi érdekeit szolgálja ki és korlátozza az emberek független és pártatlan bírósághoz fordulás jogát.

Az Országgyűlés nem sokkal ezelőtt elfogadta a közigazgatási bíráskodás miniszteri igazgatás alá rendeléséről szóló törvényt. Eddig a kormánytól szervezetileg független volt az intézmény, a változás azt eredményezi, hogy a Kormány az igazságügyi miniszteren keresztül döntő befolyást szerez arra, hogy kiből lehet bíró, kiből lehet bírósági vezető.

Ezzel a kormánytöbbség feltehetően újabb tízmilliárdokat költ arra, hogy a saját hatalmi érdekeit szolgálja ki és korlátozza az emberek független és pártatlan bírósághoz fordulás jogát – közölte az Amnesty International Magyarország.

A ma elfogadott két törvény szerint 2020. január 1-től jelentősen megváltozik a bíróságok szervezete és igazgatása. A döntés fontos területeket érint: adóügyeket, építési ügyeket, közbeszerzéseket, médiával kapcsolatos ügyeket, választási ügyeket és gyülekezéssel kapcsolatos ügyeket is. Ezek mind olyan területek, ahol kiemelten fontos, hogy a bíróságok a kormánytól és a politikai befolyástól mentesen működjenek.

– A két törvény elfogadásának nincs szakmai indokai, ez egy politikai döntés, amellyel megpróbálja a kormánytöbbség növelni a befolyását a bíróságokra. Csodálkozni azonban nem nagyon tudunk, ez a lépés is jól illeszkedik a kormány jogállamiságot folyamatosan leépítő intézkedései sorába – mondta Vig Dávid, az Amnesty Magyarország igazgatója.

A civilek szerint 2019 a közigazgatási bíráskodás hígításának éve lehet. Bár a kormány nem tett közzé költségbecslést a mostani tervezetekhez,

egy 2016-os számítás szerint az átalakítás költségei már az első évben 56 milliárd forintot jelentenek.

Ezzel Trócsányi László igazságügyi miniszter joga lett, hogy 2019-ben során új bírók kinevezéséről döntsön. Egy korábbi rendeletmódosítás pedig előnyösebben értékeli a közigazgatásban szerzett gyakorlati időt, így az új rendszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a bírói álláshelyeket nagyobb arányban töltsék fel a közigazgatásból érkezőkkel.

Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás azonban két eltérő hatalmi ág, eltérő szemlélettel és eltérő célokkal. „A közigazgatásból érkező és a minisztertől függő bírók nagyobb aránya kétségessé teszi, hogy a közigazgatási bíráskodás mennyiben fog tudni megfelelni az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága kritériumainak" – írták, kiemelve azt is: az új szervezetben az igazságügyi miniszternek egy sor olyan jogköre lesz amely a kiszolgáltatottabbakká teszi a bírókat a miniszternek. A bíróságok költségvetésének összeállítása miniszteri hatáskör lesz, a közigazgatási törvényszékek elnökei felett a munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja, a bíróságok létszámát a miniszter határozza meg és a bíróságok elnökeit is a miniszter nevezi ki.

Trócsányi László bizottsági meghallgatása
Fotó: MTI/Soós Lajos

Korábban részletesen írtunk a kormányzati tervekről, s már akkor világos volt: a miniszter hatásköreinek gyakorlását az Országos Közigazgatási Bírói Tanács fogja figyelemmel kísérni. A Tanács jogkörei azonban a jelenlegi Országos Bírói Tanácsénál is gyengébbek lesznek, így ezeken a területeken nem lesz valódi lehetősége a miniszter munkájának ellenőrzésére. Mint ismeretes, az Országos Bírói Tanács több alkalommal hívta fel a figyelmet az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírói kinevezésekkel, valamint bírósági vezetői megbízásokkal kapcsolatos szabálytalanságaira.

– A valódi társadalmi egyeztetés nélkül, a jogalkotásra vonatkozó szabályok megsértésével megalkotott jogszabály nem szolgálja az igazságszolgáltatás hatékonyságának a növelését. Ráadásul a Velencei Bizottság véleményét sem várta meg a kormány – fogalmaztak a civil jogvédők. 

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2018-as, az európai országok hatékonysági adatait összehasonlító felmérése szerint a magyarországi közigazgatási bíráskodás az egyik leghatékonyabb az Európai Unióban: az adatok szerint a magyar közigazgatási bíróságok intézik el a legrövidebb idő alatt a hozzájuk forduló ügyfelek ügyeit és az első fokú eljárás időtartama 2010 és 2016 között folyamatosan és jelentősen csökkent. Jelentős ügyekben a közigazgatási bíróságok jelenleg is hatékonyan és időszerűen ítélkeznek. A törvényjavaslat vitájában az előterjesztő és a kormányzat sem adott érdemi, tartalmi magyarázatot arra, hogy miért van szükség a közigazgatási bíráskodás rendszerének több tízmilliárd forintba kerülő átalakítására – emelték ki továbbá az Amnesty International közleményében.