Megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia új elnökét, aki ellen számos tudós tiltakozott, de ő nem lenne a "politika ágyasa"
Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke – jelentette be az MTA honlapján kedd este.
Az elnökválasztást a júliusi 6-i közgyűlésen tartották, ennek eredményét közölte az Akadémia kedden. Ketten indultak végül az elnöki posztért: a neurobiológus, agykutató Freund Tamás, illetve a pszichológus és nyelvész Pléh Csaba.
Mindkét jelölt nemzetközileg elismert kutató, vezetői tapasztalattal. Névtelenséget kérő akadémiai forrásaink azt mondták róluk lapunknak,
hogy míg Freund Tamás a kormányzattal való kapcsolatépítésben látja a jövőt, Pléh Csaba az intézményt autonóm testületként képzeli el.
Pléh Csabát többen is úgy jellemezték, mint aki nem keresi a konfliktust, de vállalja azt társadalmi vitákban, illetve akár a kormánnyal szemben is. Freund Tamást többször érte az a vád, hogy az Orbán-kormányhoz közel áll.
Kettejük között a verseny végül szorosabb lehetett, mint ahogyan az eleinte tűnt, forrásunk szerint ebben vélhetően szerepet játszottak az agykutató kijelentései, amelyekkel a társadalomkutatókat illette.
Freund Tamás legutóbb azt nyilatkozta a Mandinernek, hogy
„azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják.”
Kijelentései ellen 66 tudós tiltakozott nyílt levélben. Akadémiai forrásunk szerint ennek eredményeképpen újra felerősödött az ellentét az élet- és természettudósok, illetve a bölcsész- és társadalomtudósok között.
Pléh Csaba elnöki programjának ismertetésekor elmondta, hogy a kutatóhálózatától megfosztott MTA-nak továbbra is fontos feladata van a tudomány képviseletében és értékeinek előtérbe állításában, ezért elnöksége esetén a 18 ezres köztestület kapna a korábbinál erőteljesebb szerepet. A tudományos bizottságoknak nagyobb kezdeményező szerepet szánna, információgyűjtési és verbuválási feladatokkal.
Pléh Csaba az Akadémia vezetőinek is nagyobb felelősséget képzelne el, például a felsőoktatási kapcsolatokban, kormányzati kapcsolattartásban, fiatalok megszólításában. Úgy véli, a Lendület kutatócsoportokat és Támogatott Kutatócsoportokat vissza kellene építeni az MTA irányítása és finanszírozása alá.
Pléh CsabaProgramismertetőjében hangsúlyozta, hogy a 2025-ben 200 éves MTA-nak nagy szerepet kell játszania abban, hogy az akadémiai kutatóintézeteket magába foglaló Eötvös Loránd Kutatási Hálózat integritása megmaradjon. Eszerint az Akadémia segítené a kutatóintézetek feladatait, illetve a kutatási kapacitások és társadalmi igények összekapcsolását.
Freund Tamás programbeszédében hangsúlyozta, hogy bármennyire igazságtalannak tartják a kutatóhálózat elvételét, a tisztújítás nem terelődhet politikai síkra. Azt mondta, nem akar úgy szavazatokat szerezni, hogy azzal hitegeti a közgyűlést, hogy neki jó személyes kapcsolata van a miniszterelnökkel vagy a kormánnyal. Ez megfogalmazása szerint „egyrészt remény, másrészt vád volt” vele szemben.
Elsődleges feladatokként a fiatalok elérését, a kutatásutánpótlás biztosítását, a jövő tudománybarát társadalmának kinevelését nevezte meg, illetve hogy a társadalommal való kapcsolatokat intenzívebbé kell tenni.
Az MTA megújítását ő is a köztestület erősítése mellett az osztályok működésének és a bizottsági struktúrának az átalakításával képzeli el.
– Nincsenek kutatóintézeteink, amelyeket megbízhatnánk egyes társadalmi, technológiai kihívások vizsgálatával, vagy állami felkérések teljesítésével. Az új helyzetben a bizottságoknak kell elvégezniük ezt a munkát. Az ELKH-t és az egyetemi, ipari kutatóhelyeket együttműködő partnerként kell bevonni ebbe a munkába, de az ernyő az MTA kell, hogy maradjon
– magyarázta.
Kiemelten fontosnak tartja a kutatóhálózati ingatlanok és ingóságok megtartását, illetve hogy az Akadémia finanszírozó szerepe fennmaradjon, többek között a kiválósági pályázatok esetében.
Freund Tamás elnöki programjában megemlítette azt a volt MTA-s kutatóknak vélhetően kedves gondolatot, hogy az elcsatolt kutatóhálózat és az OTKA működtetésében fel akarja vetni az MTA szerepének növelését a kormánnyal tervezett tárgyalásokban.
A kormányzattal való együttműködésről az agykutató az Inforádiónak azt nyilatkozta, hogy az utóbbi időszak megtépázta az MTA tekintélyét, ezért is kell létrehozni egy kommunikációs csatornát az Akadémia és a kormány között. Az akadémikusok többsége szerinte a kiegyezésre hajlik.
Közölte, hogy elnökként mindent meg fog tenni azért, hogy teljes legyen az együttműködés, olyan módon, ami nem teszi kockára a tudomány függetlenségét.
– Mi semmiképpen nem leszünk a „politika ágyasa”, de azt sem fogom engedni, hogy lövészárokba húzódva az Akadémia szigorúan tudományosan megalapozott tanácsadás helyett politikai indokokból bombázza a kormányt
– mondta.
Freund TamásBeszélt arról is, hogy szerinte abszolút igazságtalan volt a kormányzat részéről az, hogy az innovációs teljesítmény gyengesége miatt az akadémiai alapkutatásokat okolták. Úgy véli, a hatékonysággal semmi probléma, és világraszóló eredményeket publikálnak annyi pénzből, amennyiből hozzá se fognának nyugaton egy kutatásnak. Meglátása szerint az innovációs teljesítmény gyengeségét az magyarázza, hogy van egy hiányzó láncszem az ipari fejlesztők és az alapkutatók között.
– Hidat kell verni a fejlesztés és a felfedezés közé, és ezt a hídverést nem lehet úgy kezdeni, hogy az egyik hídfőállást lerombolom
– tette hozzá.
Reméli viszont, hogy nincs szó lerombolásról, mivel most jelentette be a kormány, hogy plusz 22 milliárd forinttal megtámogatja az ELKH-t. Továbbra is úgy gondolja, hogy
„egy nagyon egészséges lépés lenne, ha ez a kutatóhálózat visszatérne az MTA égisze alá.”
Pléh Csaba szintén az Inforádiónak azt nyilatkozta, hogy szerinte a 2020-as években az Akadémia egyik alapvető feladata az lesz, hogy a tudományos közösség együttműködve új értékeket hozzon létre. Fontos, hogy a társadalom felé nyitottabb legyen és tükröt tartson, hogy „egy kicsit észszerűbben, és a tudományos érvelésmódot is ismerve vigyük napi ügyeinket”. Vagyis – ahogy fogalmazott – ne csak befelé forduljon az MTA.
A 18 ezres köztestületet közösséggé szeretné fejleszteni.
– Ebben a pillanatban nem közösség, nincsenek közös érdekei. Jogosítványai vannak, de kötelezettségei nem nagyon vannak. Ezt a szót senki nem szereti
– állapította meg.
Meglátása szerint most az egyes szakmákban megválasztják a közgyűlési képviselőiket, de ők utána nincsenek kapcsolatban a saját választóikkal, ezért Pléh Csaba a képviseleti demokrácia mintájára képzelné el a működést.
