Kósa Lajos nem enged, inkább rabszolgává tenné a magyar munkavállalókat

2018. december 3. 21:03 - szerző: 168 Óra/MTI

Nem történt érdemi változás a Munka törvénykönyve tervezett módosításainak ügyében, így a három éves munkaidőkeret és a 400 óra maximálisan elrendelhető túlóra kérdésében - így értékelték az MTI által megkérdezett szakszervezeti vezetők a Kósa Lajos országgyűlési képviselővel folytatott hétfői tárgyalásukat. A kialakult helyzet miatt a Liga Szakszervezetek is csatlakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) által december 8-ra meghirdetett demonstrációhoz, a Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig kedden hoz határozatot e kérdésben.

Az Országgyűlésben Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő nyújtotta be azt a törvénymódosító indítványt, amelynek az elfogadásával a munkaidőkeret elszámolása három évre emelkedne a jelenlegi maximumról, 12 hónapról, így a munkáltatóknak 3 éven belül kellene elszámolniuk a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal. A másik tervezett változás, hogy a jelenlegi 250 óráról 400 órára emelkedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is megerősítette a tárgyalást követően az MTI-nek, hogy hétfőn Kósa Lajos, valamint Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár - elmondta, hogy az egyéni képviselői indítványban benyújtott törvénymódosító tervezetet kiegészítették azzal, hogy a munkaadó csak akkor rendelhet el 400 óra túlmunkát és növelheti a munkaidőkeretet 36 hónapra, ha erről a munkavállalókkal kollektív szerződésben megállapodik. 

Kósa Lajos
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Kordás László, a MSZSZ elnöke a hétfői tárgyalásokat követően a Zoom kérdésére eközben „fájdalmas visszalépésről” beszélt, kormányzati részről ugyanis elhangzott az ígéret, hogy a törvénymódosító indítványban kevesebb mint 400 óra lesz a lehetséges túlóra mennyisége. És ha ez nem lenne elég – fűzte hozzá a szakszervezeti vezető –, a jövőben nem kell minden munkavállaló hozzájárulását megkövetelő kollektív szerződésben rögzíteni, elég lesz hozzá az üzemi szerződés. Kósa Lajos korábban azt mondta, a túlóra évi 400 órás felső határral csak akkor lenne elrendelhető, ha a munkavállaló ehhez hozzájárul. Ha 15 fő alatti a foglalkoztatotti létszám, akkor ez üzemi megbízott, ha 15 fő feletti, akkor üzemi tanács útján történne. Ha van kollektív szerződés megkötésére felhatalmazott munkavállalói érdekképviselet, akkor a kollektív szerződésben rögzíthető.

Palkovics Imre a maga részéről Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt hét szerdán tett bejelentését idézte fel, amely szerint a túlórapénzek egy éven túli elszámolását sem tartja helyesnek a kormány. Palkovics Imre szerint ezt a kijelentést nehéz lesz összeegyeztetni a tervezetben szereplő 36 hónapos munkaidőkerettel. A szakszervezeti vezetők elmondták, hogy a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosításait a továbbiakban az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága tárgyalja kedden és az ott elfogadott tartalommal kerül tovább a tervezet szövege a plenáris ülés elé. A Liga elnöke szerint éppen ezért még mindig kérdéses, hogy mi lesz a módosító törvényjavaslat végleges szövege. 

Hozzátette, a Liga az egyeztetésen ismételten arra kérte a kormányoldal képviselőit, hogy vonják vissza a 36 hónapos munkaidőkeretről és a 400 óra túlmunkáról szóló előterjesztésüket és a kialakult helyzetet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) próbálják megoldani, a munkaadói és a munkavállalói oldal munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó igényeinek ütköztetésével. Kérték mindezt azért, mert a szakszervezetek szerint a 36 hónapos munkaidőkeret európai uniós irányelvet sért, azaz az elfogadása kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után. 

Doszpolyné Mészáros Melinda arról is beszámolt, hogy az ügy jelenlegi állása miatt a Liga szakszervezetek is csatlakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség által december 8-ra meghirdetett demonstrációhoz. 

Palkovics Imre megjegyezte, hogy a MOSZ a kérdésben a keddi testületi ülésén határoz majd. Ugyanakkor kiemelte, hogy szombaton nem csupán az Mt. tervezett átalakítása miatt akarnak az emberek az utcára menni, hanem többek között a CEU ügye és a közszolgálati dolgozók jogállásának változása miatt is. Hozzátette, hogy az Mt. ügyében talán szerencsésebb lenne önálló demonstrációt szervezni.

A szakszervezeteknek az egész javaslatcsomag nem tetszik, ha ugyanis az Országgyűlés elfogadná, az azt jelentené, hogy a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlórákra a munkavállalók jelentős részét. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek.

Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.

A munkaidőkeret három évre emelése pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, s kifizessék a túlmunka díját, illetve biztosítsanak cserében szabadnapokat. Ez egészen elképesztő, hiszen előfordulhat, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést.