Később csengetnének - Érvek és ellenérvek a csúsztatott iskolakezdésről

2020. július 20. 20:00 - szerző: Latyák Balázs

A Főpolgármesteri Hivatal és a Budapesti Közlekedési Központ a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésként bevezetné a csúsztatott iskolakezdést. Az ötletet a pedagógus-szakszervezetek támogatják, mivel úgy gondolják, hogy megfelelően átgondolt bevezetése nem okozna katasztrófát a jelenlegi oktatási rendszerben. Gond főleg azzal lenne, hogy a hazai munkahelyek többsége abszolút rugalmatlan, az atipikus foglalkoztatási formákat csak hírből ismerik, tehát sok szülőnek ez a megoldás problémát okozna.

„A gyerekek oldaláról abszolút támogatom a javaslatot, hiszen melyik az a szülő, akinek van szíve korán felkelteni a gyermekét”

– reagált a 168 Órának Dorka, a kétgyermekes anyuka a hírre, amely szerint csúsztatott, 9 órai iskolakezdést javasol Karácsony Gergely főpolgármester a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezés részeként. A Főpolgármesteri Hivatal és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) indoklása szerint erre azért volna szükség, mert a reggel 7 és 8 óra közötti csúcsforgalom idején a közösségi közlekedésben utazók egyharmadát főleg a közép- és felsőoktatásban tanulók teszik ki. Ha ők később mennének, akkor el lehetne kerülni a zsúfoltságot a csúcsidőben, s alacsonyabbá válna a járvány intenzívebb terjedésének kockázata is.

Fotó: Árpási Bence/168 Óra

A városvezetés és a BKK olyannyira komolyan gondolja a javaslatot, hogy az ügyben már egyeztetést is kezdeményeztek. Meghívták az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, tíz budapesti tankerületet, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületét, a Budapesten oktatási intézményeket fenntartó egyházakat, valamint egy sor további szervezetet.

A tárgyalások első köre már le is zajlott, Karácsony azonban kapott hideget és meleget is az ötletéért. A csúsztatott iskolakezdés gondolatát elsősorban a kormánypártok képviselői bírálták. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egyszerűen gumicsontnak nevezte a felvetést, míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter „érdekes javaslatról” beszélt, miközben kifejtette, nem tartja helyes indoklásnak, hogy a későbbi iskolakezdés miatt kisebb lenne a tömeg a közösségi közlekedésben. Meglepő volt ehhez képest az Emberi Erőforrások Minisztériumának semmitmondó közleménye a témában, szerintük az iskolák az oktatási törvényt követve eddig is maguk dönthettek a tanítás kezdetéről.

Végül a Klebelsberg Központ kategorikusan kijelentette, hogy ők nem adnak ki semmilyen ajánlást a tervekkel kapcsolatban.

Az utóbbi állásfoglalás azért is meglehetősen érdekes, hiszen az iskoláknak a házirendjükben és szervezeti-működési szabályzatukban kell rendelkezniük a nyitva tartásról, illetve a csengetési rendről. Ezt a szülői munkaközösségnek véleményeznie kell, majd a fenntartónak kell jóváhagynia. Márpedig a fővárosi állami oktatási intézményeknek a Klebelsberg Központ a fenntartója, ami azt jelenti, hogy előbb-utóbb kénytelen lesz saját álláspontot kialakítani a főpolgármester elképzeléseiről.

„Az iskoláknak nagyon komoly logisztikai feladat lesz a csúsztatott kezdés, különösen, ha azt az elvet vesszük figyelembe, hogy gyermek nem lehet felügyelet nélkül az oktatási intézményben”

– közölte lapunkkal a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás szerint a PSZ az utóbbi hónapokban, illetve a járvány kitörésekor is folyamatosan amellett volt, hogy az egészség védelme a legfontosabb, tehát ha a fővárosi tömegközlekedésben a zsúfoltság csökkentésével mérsékelni lehet a járvány terjedését, netán meg is lehet előzni, akkor támogathatónak tartják Karácsony Gergely javaslatát.

Érdekes kérdés, hogy ha a fővárosi terv beválik, akkor megvalósítható lenne-e a jelenleg eléggé merev országos oktatási rendszerben. Hiszen a csúsztatott iskolakezdés állítólag kedvező hatással van a gyerekekre, amit kutatások egész sora bizonyított már. Ezek közül kiemelendő egy, az amerikai Science Advances tudományos folyóiratban publikált felmérés, amelyet egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén készítettek. Kiderült, hogy azok a diákok, akiknek reggel 8-kor kezdődött a tanítás, összesen 6 óra 50 percet aludtak éjszaka, míg a 9-re járók a tanítási napok előtti éjszakákon átlagosan 34 perccel több időt tölthettek alvással. Ez azonban nem megdönthetetlen érv, mint ahogyan a krízishelyzetekre való mindennemű rugalmas reagálás is komoly problémába ütközhet manapság.

Sajtótájékoztató a Szerb Országos Önkormányzat 2020. évi
Fotó: Mohai Balázs

„A diákok terhelése mellett nagyon nehezen lehetne teljesíteni az oktatási rendszer által támasztott követelményeket. Ha az elvárások nem csökkennek, akkor az amúgy 7-8 órás tanítási idő teljes mértékben rácsúszik majd a délutáni, szintén nem kisszámú szakkörökre, edzésekre, különórákra” – figyelmeztetett Szűcs Tamás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke lapunknak elmondta, hogy szerinte ezen a problémán csak az óraközi szünetek időtartamának csökkentésével lehetne hatékonyan segíteni, ettől azonban a terhelés még nem csökkenne. „Érdemes lenne meggondolni a tanórák időtartamának csökkentését, amit egyébként nem csupán a későbbi kezdés tehet indokolttá, hanem a gyerekek koncentrációs képessége is” – vélte. A PDSZ javaslata szerint a 9 órás kezdést először próbaidőre kellene bevezetni annál a korosztálynál, amely már képes önállóan közlekedni, és e tapasztalatok alapján lenne érdemes elgondolkodni az új rendszer kiterjesztésén.

A szakszervezetek szerint a csúsztatott iskolakezdés összességében kedvezően hatna a jelenlegi oktatási rendszerben.

Az agglomerációból bejáró középiskolások számára kifejezetten előnyös lenne, hiszen ezzel feltehetően csökkenne a késések száma.

A pedagógusoknak sem kellene óriási többlet terhet a vállukra venniük a módosítással, az óraszámuk ugyan a gyermekfelügyelet iránti igény növekedése miatt gyarapodna, de nem számottevően, s azt a fenntartó be is számíthatná a kötelező óraszámba.

Problémák vélhetően a szülői oldalon jelennének meg inkább, köszönhetően a szinte teljesen rugalmatlan magyar munkaerőpiacnak. „Az itthoni munkaadók többsége még mindig azt a tekintélyelvet követi, hogy a dolgozónak napi 8 órát márpedig akkor is az irodában kell ülnie, ha annak semmi értelme sincs. A törzsidőt, a rugalmas munkaidőt, vagy a távmunkát a hazai cégek csak mostanában kóstolgatják, ez az intézmény csupán néhány nagyobb multinál működik” – közölte a szülői oldalt képviselő, s a nők igényeit jól ismerő Dorka. A fiatal anyuka szerint megfelelő intézményi háttér nélkül a csúsztatott iskolakezdés nagy vesztesei az édesanyák lesznek, akik már eddig is csak nagyon nehezen voltak képesek visszailleszkedni a munkaerőpiacra.